Terítéken a „sárga leves”?
A IV. században élt kínai orvos és író, Ke Hong tett elsőként említést arról, hogy az ételmérgezést, hasmenést higított széklet beöntésével gyógyították. Ezt hívták „sárga leves”-nek. Európában a XVII. században tehenek bélpanaszait kezelték ezzel a módszerrel, majd 1958-ban dr. Ben Eiseman ismertetett egy esetet, amikor páciensének álhártyás bélgyulladását sikerült egészséges emberből nyert, folyékonnyá tett széklet beöntésével meggyógyítani.
Több évtizedes „csend” után 2006-ban egy amsterdami belgyógyász rezidens, Max Nieuwdorp alkalmazta ismét a módszert egy 81 éves nőnél, aki Clostridium difficile baktérium okozta bélgyulladás miatt válságos állapotba került. A hölgy meggyógyult. További hat beteg eredményes kezelése után számoltak be eredményeikről. A módszer ma már nemzetközileg elfogadottá vált.
Hippokratész gondolatait sokan sokszor idézik: „Az vagy, amit megeszel… A halál a belekben kezdődik… Táplálékod legyen gyógyítód!” Úgy tűnik, ezek a mondatok napjainkban új értelmet nyernek.
A bélflóra szerepe
2011-ben még kérdésként fogalmazódott meg egy közlemény címében, vajon szerepe lehet-e a bélflóránknak, a bennünk élő sok milliárd baktériumnak (bél-mikrobiom vagy mikrobióta) az inzulinrezisztencia kialakulásában? A Clostridium difficile okozta hasmenés széklet-transzplantációval történő gyógyítása kapcsán Nieuwdorpéknak feltűnt, hogy ha a beteg 2-es típusú diabéteszes és sovány donortól kap székletet, szénhidrátanyagcsere-paraméterei jelentősen javulnak, akár „kigyógyulhat” a diabéteszéből. 2012-ben vizsgálatot indítottak metabolikus szindrómás betegek széklet-transzplantációval történő kezelésére, és igazolták az inzulinérzékenység javulását.
2013-ra a kérdőjelből határozott állítás lett: Igen, a bél-mikrobiom (a mikrobák összessége, amelyek testünkben, a bélrendszerünkben élnek – a szerk.) szerepet játszik az inzulinrezisztencia, az elhízás, a diabétesz kialakulásában. Max Nieuwdorp azóta is számos, a témában indított kutatás vezetője, összefoglaló közlemények szerzője, társszerzője.
Mit tudtunk meg az eddigi kutatásokból?
Bélflóránk összetétele befolyásolja a táplálékból kinyerhető energia mennyiségét, hatással van a zsírsavak anyagcseréjére a zsírszövetben és a májban, szerepet játszik a bélnyálkahártya épségének megtartásában, de az „áteresztő bél szindróma” kialakulásában is, amely számos betegség közös kiindulópontja lehet.
A bélbaktériumok egy hasznos csoportja a vastagbélbe kerülő élelmi rostokból vajsavat, egy rövid láncú 4 szénatomos zsírsavat termel. Ez a bél hámsejtjeinek fő tápláléka, amelyek pedig csökkentik a bél áteresztő képességét, megakadályozzák, hogy toxinok vagy kórokozó baktériumok szivárogjanak át a bélfalon keresztül a szervezetbe. A magas vajsavszint hatására megnő olyan bélben képződő hormonok termelődése, mint a GLP-1 és a PYY, amelyek szerepet játszanak az étvágy szabályozásában, az étkezésre bekövetkező inzulinelválasztásban. Hatásukra javul a vércukorérték, csökken a testsúly.
Ezzel szemben egy másik baktériumcsoport, a Gram-negatív baktériumok sejtfalából származó anyagok, úgynevezett lipopoliszacharidok a bélfalon átjutva „mérgező” hatásúak, gyulladást keltenek, ami számos betegség kialakulásában szerepet játszik. Állatkísérletben igazolták, hogy kalóriamentes édesítőszerek etetésével megváltozik a kísérleti állatok bélflórája, cukorintolerancia alakul ki, s ez széklet-transzplantációval „átvihető” az édesítőszert nem kapó állatokra.
Sok betegségnek lehet oka…
Emberben végzett vizsgálat igazolta, hogy a mesterséges édesítőszereket fogyasztók bélflórája eltér az azokat nem fogyasztókétól, és összefüggést mutat az inzulinrezisztenciával. Az Amerikai Gasztroenterológusok 2014-es konferenciáján a székletmikrobiom transzplantációját a „XXI. század leginnovatívabb kezelési módszerének” nevezték, amely számos betegség gyógyításában játszhat szerepet. Egyre nő azoknak a kórképeknek a száma, amelyekben a bélmikrobiom eltéréseit sikerült igazolni, az ízületi gyulladásoktól a sclerosis multiplexen, Parkinson-kóron át egészen a depresszióig. A táplálkozásunk, bélflóránk kóros átalakulása, a következményes szervezetszintű gyulladás civilizációs betegségeink egész sorában játszhat oki szerepet.
Úgy tűnik, ami a diabétesz kóreredetét illeti, DeFronzo professzor ominózus oktettje (a 2-es típusú cukorbetegségben szerepet játszó 8 okról) lassan megérik a bővítésre, és a kóroki tényezők közé bekerülhet a bélflóránk kóros átalakulása, ami szorosan összefügg táplálkozásunkkal. És – hogy a kör bezáruljon – visszatérhetünk Kínába, ahol vizsgálatot szerveztek annak bizonyítására, hogy az egészséges, sovány emberek bélflórájának 2-es típusú, túlsúlyos cukorbetegekbe való átültetése tényleg képes-e meggyógyítani a cukorbetegséget. Kíváncsian várjuk az eredményeket.
A kapcsolódó előadás megtekinthető:
Dr. Sudár Zsolt A Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett 1987-ben. Első és egyben jelenlegi munkahelye a Tolna Megyei Balassa János Kórház. Belgyógyász, endokrinológus szakorvos, a Magyar Diabetes Társaság Diabetológus Orvosa. 2003-tól a kórház diabetológiai profilú, 3. sz. Belgyógyászati Osztályát vezeti. A diabetológia és endokrinológia területén számos előadást tartott, közleményt írt.
