Szerző: Kicsák Marian Feltöltés dátuma: 2011.11.22.

Időskorúak táplálkozása

Az egészség megőrzését elősegítő táplálkozási szokásokat már gyermekkorban kell kialakítani. A szülőknek, a tágabb családnak, majd az óvodai, iskolai közösségnek döntő szerepe van ebben. Felnőttkorban a tudatosság jelentősége nő meg. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy étrendünk az egészségünk védelmét szolgálja, s törekedni kell a helyes – mennyiségileg és minőségileg is megfelelő – táplálkozásra.

Sokan úgy vélik, hogy időskorban a helytelen táplálkozási szokásokon már nem lehet változtatni, és az idősebb korra kialakuló táplálkozással összefüggő betegségek kifejlődését, előrehaladtát befolyásolni már késő. Számos vizsgálat eredménye bizonyítja azonban, hogy megfelelő étrenddel (szükség esetén diétával) jó néhány betegség kifejlődése késleltethető, vagy a már fennálló betegség előrehaladása lassítható. Tanulmányok bizonyítják, a helyes életmód (egészséges étrend, rendszeres fizikai aktivitás) milyen jelentős mértékben képes például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a csontritkulás kialakulását késleltetni.

Fontosabb táplálkozással kapcsolatos tanácsok

A kor előrehaladtával a táplálékfelvételt csökkenteni szükséges, mert a szervezetnek kevesebb energiára van szüksége. Egyrészt, mert az életkorral párhuzamosan egyre lassúbbá válik a szervezetben az alapanyagcsere, másrészt idősebb korban kevesebb a fizikai aktivitás (fizikai munka, sport). Mindezek következtében 60 éves korban már mintegy 20 százalékkal, 80 éves korban pedig 25-30 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint 25-30 évesen. Sokan nem tudják, vagy nehezen fogadják el ezt a tényt, s amennyiben 60 évesen is ugyanannyit esznek, mint 30 éves korukban, de kevesebbet mozognak, bizony szép lassan nőni fog a testtömegük. Kevesebbet kell tehát enni a nap folyamán, és kevesebbet az egyes étkezésekre.

Az energiaszükséglet csökkenése az életkorral
Életkor (év) Viszonylagos energiaszükséglet
férfi
18–35 100% 100%
36–45 89% 92%
46–60 82% 83%
61–75 78% 79%
76–90 70% 75%
90– 70% 75%

A körülmények jelentősége

A táplálék megválasztásában jelentős szerepet játszik a táplálék íze, színe, illata, az étkezés körülménye és a szokás. Idősebb korban gyengül az ízérzés, a szaglás, sokaknál a látás, romlik a tápanyagok emésztése, felszívódása, hasznosulása. Ezért az időskorúak táplálkozása (táplálása) fokozottabb figyelmet kíván. Sok gondot kell fordítani arra, hogy olyan ízletes ételek készüljenek, amelyeket az idős ember szívesen el is fogyaszt. A körülményeknek továbbra is nagy szerepe van. A társaság, a szépen terített asztal motiváló tényező az étkezésre, amelyre igen nagy szüksége van az étvágytalan, az étkezés iránt érdeklődését elvesztő embernek. Különösen egyedül élőknél fordul elő, hogy nem sokat törődnek a táplálkozásukkal, nem figyelnek a változatosságra, egyre csak szűkítik az ételek választékát, ennek következtében hiányossá válik táplálkozásuk. Reggelire például nap mint nap csak margarinos kenyeret esznek teával, ebédre egy tányér levest vagy valamilyen könnyen elkészíthető ételt (legjobb esetben is csak öt-hatféle ételt főznek), vacsorára ismét valami hideget. Családban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ennek veszélye jóval kisebb, hiszen ott jól nyomon követhető, hogy mit és mennyit evett az idős ember, biztosított a megfelelő tápanyagtartalmú, választékos étrend.

Fontos tudni, hogy a kor előrehaladtával a szervezetnek ugyan kevesebb energiára van szüksége, de az egyes tápanyagok iránti igény nem csökken, ezért figyelni kell arra, hogy az ételek tápanyagsűrűsége nagy legyen. Nem csökken a fehérje- vagy a kalciumszükséglet, sőt mérsékelten még növekszik is. A tápanyagsűrűség az élelmiszerekben lévő tápanyagok mennyiségét jelenti az élelmiszer tömegére (általában 100 grammját veszik alapul) vonatkoztatva.

Mintaétrend nyári–őszi időszakra
1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap
Reggeli
  • Tea
  • Füstölt sajt 30 g
  • Margarin 15 g
  • Rozskenyér 70 g
  • Paradicsom
  • Tea
  • Párizsi 30 g
  • Margarin 15 g
  • Graham-kenyér 70 g
  • Tea
  • Tojáskrém
  • Rozskenyér 70 g
  • Tea
  • Kenőmájas
  • Graham-kenyér 70 g
  • Paradicsom
  • Tea
  • Főtt virsli
  • Félbarna kenyér 70 g
  • Mustár
Tízórai
  • Csirkemell sonka 1 szelet
  • Rozskenyér 40 g
  • Kefir 1 kis doboz
  • Graham-kenyér 30 g
  • Mackó sajt 1 db
  • Rozskenyér 40 g
  • Zöldpaprika
  • Zala felvágott 1 szelet
  • Graham-kenyér 40 g
  • Gyümölcsjoghurt
  • Kifli 1/2 db
Ebéd
  • Zöldborsóleves
  • Rakott burgonya (20 dkg burgonyából)
  • Kovászos uborka
  • Májgaluskaleves
  • Csőbensült karfiol
  • Cseresznye 150 g
  • Magyaros zöldbableves
  • Túrós metélt 1/2 adag
  • Zöldségleves
  • Töltött paprika 2 db közepes
  • Paradicsomszósz
  • Daragaluskaleves
  • Citromos tonhalfilé, petrezselymes burgonya
  • Paradicsomsaláta
Uzsonna
  • Görögdinnye 300 g
  • Körte 150 g
  • Alma 300 g
  • Őszibarack 200 g
  • Meggy 200 g
Vacsora
  • Sült csirkecomb (1 db alsó)
  • Tökfőzelék
  • Rozskenyér 50 g
  • Bácskai rizseshús, kis adag
  • Uborkasaláta
  • Pulykasonka 60 g
  • Margarin 15 g
  • Graham-kenyér 70 g
  • Paradicsom
  • Joghurt 1 doboz
  • Korpás kifli 1 db
  • Krémsajt
  • Magvas kenyér 70 g
  • Zöldpaprika
E.: 1600 kcal, Sz.h.: 190 g E.: 1584 kcal, Sz.h.: 185 g E.: 1522 kcal, Sz.h.: 183 g E.: 1500 kcal, Sz.h.: 182 g E.: 1592 kcal, Sz.h.: 180 g

Tápanyagsűrűség

Most pedig nézzük meg, hogy mit mondhatunk a legfontosabb élelmiszerek és élelmianyagok (csoportok) tápanyagsűrűségével kapcsolatban.

A gabona- és sütőipari készítmények nem tartoznak a nagy biológiai értékkel rendelkező táplálékok közé. Egyes esszenciális aminosavakból – elsősorban lizinből – igen keveset tartalmaznak, ezért akár nagy mennyiségben történő fogyasztásukkal sem lehet a napi fehérjeszükségletet fedezni. Alacsony a vitamintartalmuk. Egyedül a B1-vitamin-tartalmuk számottevő, amely a kiőrlési fok növelésével emelkedik (a Graham-kenyér például háromszor annyi B1-vitamint tartalmaz, mint a fehérkenyér). A teljes szemből készült termékek rostokban is gazdagabbak. A gabonafélék kalcium-, kálium- és magnéziumtartalma is kicsi, azonban cink- és mangántartalmuk jelentős szerepet játszik a szervezet szükségletének biztosításában.

A legnagyobb tápanyagsűrűségű táplálékcsoport a húsok és a húskészítmények, belsőségek közül a máj. Igen értékes élelmiszerek. A húsok és húskészítmények nem alkotnak egyértelműen homogén csoportot, van közöttük táplálkozás-élettanilag értékesebb és kevésbé értékes is. Gondoljunk csak a fehérjetartalmukra. 100 g zsíros hús fehérjetartalma 15–20 százalékkal kisebb, mint a sovány húsoké. A zsírszegény húsok mindössze 100 grammja igen értékes fehérjéjével a napi szükséglet harmadát képes fedezni, mindezt kis energiatartalom mellett. A húsoknak szerepe van a vitaminellátásban (B1-, B2-, niacin, B12-vitamin). A máj igen gazdag A-, D-, B2-, B12-vitaminban és vasban. A hús és a máj jelentős cinkforrás. A legtöbb húskészítménynek sajnos igen nagy a nátriumtartalma, ami kedvezőtlen.

A tej és tejtermékek sem jelentenek egységes csoportot a tápanyagsűrűség szempontjából. Például a napi kalciumszükséglet biztosítása érdekében a sajtokból elegendő napi 10 dkg-ot enni, de tejből napi fél litert kell fogyasztani. A tej és tejtermékek biológiailag értékes fehérjét tartalmaznak, D-vitamin-tartalmuk nagymértékben hozzájárul a szükséglet fedezéséhez.

A zöldségfélék és gyümölcsök biztosítják a szervezet C-vitamin-ellátottságát. Napi 20–30 dekányi zöldségféle fogyasztása (a burgonyát nem számítva) már fedezi a szervezet számára szükséges C-vitamint. Ki kell emelni, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben kedvező a nátrium-kálium arány (kicsi nátrium-, nagy káliumtartalom). Tudni kell, hogy a nátrium és a kálium szoros együttműködésben fejti ki hatását, ezért molekulárisan azonos mennyiség bevitele indokolt. Eltérő atomtömegük miatt ez napi 2000 mg nátriumot és 3500 mg káliumot jelent felnőtteknél.

A szárazhüvelyesek igen értékes élelmianyagok. Jó minőségű, de nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak. Szó volt róla, hogy a gabonafélék fehérjéje lizinben szegény, ezzel szemben a hüvelyesekben jelentős mennyiségben található, ezért a kétféle nyersanyag kombinálásával bizonyos kiegészítést lehet tenni. Nagy a kálium-, magnézium- és vastartalmuk.

Az olajos magvak a legjobb magnéziumforrások, és E-vitaminban igen gazdagok. A máknak számottevő a kalciumtartalma, a földimogyoróban sok a B6-vitamin.

Összefoglalva: arra kell törekedni, hogy a sovány húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek naponta szerepeljenek az idős ember étrendjében. Ugyancsak napi gyakorisággal (lehetőleg naponta többször is) a zöldségfélék és gyümölcsök. Mindezt kiegészítjük gabonafélékkel (ezekből készült termékekkel). Figyeljünk a felhasznált főző- és kenőzsiradék mennyiségére!

szerzo

Kicsák Marian

Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietetikai szakán 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát, 1996-ban egészségügyi szakoktatói diplomát. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Több mint két évtizede rendszeresen, sikerrel végzi a cukorbetegek terápiás célú oktatásával kapcsolatos feladatait. Több, betegeknek szóló könyv, tájékoztató füzet szerzője, társszerzője

Megjelent a Diabetes2009/5. számában táplálkozás


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error