Szerző: Kicsák Marian Feltöltés dátuma: 2011.11.22.

Cukorbeteg diéta = egészségmegőrző táplálkozás

Mit egyen a cukorbeteg?

Táplálkozási szokásaink és az egészségi állapotunk között szoros összefüggés van, amelyet számos tudományos vizsgálat igazol. A táplálkozással összefüggő betegségek (főként a szív- és érrendszeri betegségek, elhízás) megfelelő étrend esetén megelőzhetők, vagy kialakulásuk kockázata jelentősen csökkenthető. Az étrendfüggő betegségek kialakulásában életmódi és környezeti tényezők is szerepet játszanak, a táplálkozás mintegy 30 százalékban tekinthető oknak.

Cukorbetegek gyakran hallják orvosuktól, hogy a diéta nem más, mint az egészséges étkezés. De mit is jelent ez? Van-e konkrét haszna az egészséges étkezésnek a cukorbetegség szempontjából?

Ön szerint milyen az egészséges étrend? Kevesebbet enni? Kevesebb zsíros ételt fogyasztani? Az egészségtelen zsírokat egészséges zsírokkal helyettesíteni? Kevesebb cukros ételt, sok zöldséget és gyümölcsöt enni?

A legtöbb ember számára nehézséget okoz, ha csupán azt a tanácsot kapja, hogy változtasson étkezési szokásain, s mellette nem magyarázzák el, hogy mit és hogyan változtasson? Mit ehet, mikor és mennyit?

Az alábbiakban azon táplálkozási ajánlásokról lesz szó, amelyeknek betartása segít mindannyiunknak abban, hogy egészségünket minél tovább, és minél teljesebben megőrizzük.

Általános tanácsok

Mennyiségi és összetételi szempontból kifogástalan étrend az egyik oldalról (annyit enni, amennyire szervezetünknek szüksége van, és olyat enni, amelyre a testünknek szüksége van), elegendő testmozgás (legalább napi 30 perc séta) a másik oldalról.

Egy étrend akkor egészséges, ha ellátja a testet a szükséges tápanyagokkal. Ezek a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok. Táplálékunk tartalmazzon továbbá olyan nem tápanyag komponenseket is, amelyek a növényekben (zöldség, gyümölcs, fűszernövények) fordulnak elő, flavonoidoknak hívjuk őket, és szintén jelentős szerepük van egészségünk megőrzésében.

Testünk a tápanyagok teljes választékát a sokféle nyersanyagból, sokféle módon elkészített ételből biztosan megkapja.

A táplálkozásban nem érvényes az, hogyha valami előnyös, akkor abból több még előnyösebb! Többek között fontos, hogy étrendünk naponta tartalmazzon tejterméket, például 1 pohár tejet és 4-5 dkg sajtot. De nincs szükség arra, hogy napi 2-3 liternyi mennyiségben fogyasszunk tejet, bármily egészséges is, mert így egyéb fontos táplálék fog kiszorulni étrendünkből. Bőségesen zöldségfélét enni minden nap, az helyes dolog, kell az egészség megőrzéséhez. De csakis, kizárólag zöldségféléket enni hónapokon, éveken keresztül, nem az egészséget szolgálja, mert abban az esetben a szervezet többféle tápanyaghoz (jó minőségű fehérje, egyes vitaminok, vas) biztosan nem jut hozzá.

A táplálkozástudomány kimondja, hogy nincs önmagában egészséges vagy egészségtelen étel, élelmiszer, csak a táplálkozás egésze lehet előnyös vagy káros az egészségre. Nincsenek „bűnös” táplálékok, csak arra kell figyelni, hogy mit, milyen gyakran és egyszerre milyen mennyiségben fogyasztunk.

Az egészséges étrend néhány alapszabálya

Cél az életkornak, testtömegünknek megfelelő mennyiségű és összetételű táplálkozás, melyet a változatosság jellemez. Azaz továbbra is sokféle ételt kell enni, melyet különböző módon készítünk el.

Javasolt, hogy a keményítőtartalmú (gabonafélék, kenyerek, lisztesáruk, keményítőtartalmú zöldség, amilyen a burgonya) élelmiszerek adják az étrendünk gerincét. A teljes kiőrlésű gabonaféléket, belőlük készült termékeket (kenyerek, péksütemények) kell elsősorban választani.

A napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás elengedhetetlen része az egészséges étkezésnek. A zöldségféléket, gyümölcsöket rendszeresen és bőségesen kell ennünk. A napi összbevitel érje el legalább a 40 dkg-ot. Ez az az élelmiszercsoport, amely leggazdagabb a kockázatcsökkentő alkotóelemekben (antoxidáns, vitamin, flavonoidok).

Az egészséges étrendben naponta szerepel kis mennyiségben zsírszegény hús (vagy húsalternatíva például tojás, szója vagy szójakészítmény), valamint zsírszegény tejtermék.

A zsiradékok és édességek fogyasztását minimálisra kell csökkenteni!

Az egészségmegőrző táplálkozásban tehát egyes élelmiszerek nagyobb arányban, míg mások kisebb mértékben kell hogy szerepeljenek. Ezt szokás táplálkozási piramis formájában is ábrázolni.

Mit egyen elsősorban, mit korlátozottan?

Az élelmiszercsoportok megfelelő arányai az egészséges táplálkozás piramisában láthatók.

Az élelmiszerek hat fő csoportba sorolhatók:

  1. 1. kenyér, gabonafélék, burgonya; úgynevezett keményítőtartalmú élelmiszerek
  2. 2. zöldségek
  3. 3. gyümölcsök
  4. 4. húsok, húskészítmények, halak
  5. 5. tej és tejtermékek
  6. 6. édességek és zsiradékok

Étrendünk alapját a keményítőtartalmú élelmiszerek adják. Naponta és bőségesen kell fogyasztani zöldségfélét, naponta kell enni gyümölcsöt is. Étrendünkben mértékkel szerepeljen húsféle és tejtermék, igen kis mennyiségben zsiradék. Ritkán, hetente 1-2 alkalommal édesség, még ennél is ritkábban alkohol.

Egy-egy csoporton belül próbáljon meg változatosan enni az egyes élelmiszerekből! Például:

A zsírbevitel csökkentésének lehetőségei

Egyen kevésbé zsíros ételeket! Főtt vagy párolt húsokat, kefirrel készült főzeléket a tejfölös helyett, bő zsiradékban sütött ételeket csak ritkán, hetente legfeljebb egy alkalommal, kis mennyiségben fogyasszon!

Fontos az ételkészítéshez használt zsiradék kiválasztása! Legalább annyira figyeljen a mennyiségekre, mint ahogyan a minőségre. Tudni kell, hogy az állati eredetű, illetve növényi eredetű zsiradékok között energiatartalom szempontjából nincs számottevő különbség. Másként fogalmazva: mértéken felül fogyasztva az olaj ugyanúgy hizlal, mint a sertészsír.

Főzéshez használjon elsősorban repceolajat, vagy olyan olajkeveréket, amely a napraforgóolaj mellett repceolajat is tartalmaz (Floriol trió néven van forgalomban), egyes ételekhez olívaolajat! Kenőzsiradékként válasszon jó minőségű, csökkentett zsírtartalmú (light) margarinkészítményeket! Salátákhoz használjon olíva-, lenmag- vagy kukoricacsíra-olajat!

Alkalmazzon olyan konyhatechnikát, amely nem növeli, hanem ellenkezőleg, éppen csökkenti a zsiradék mennyiségét, például fóliában vagy sütőzacskóban való sütés.

Távolítsa el a látható zsiradékot az ételről! Például húsokról a látható zsír eltávolítása már előkészítés során, vagy a kész levesek lezsírozása.

Fontos, hogy amikor azon gondolkodik, mit egyen, a fent említett szabályok eszébe jussanak. Ettem ma gyümölcsöt? Mennyi zöldséget és mit ettem már a nap folyamán?

A zöldségek és gyümölcsök nagyobb részét lehetőleg nyersen fogyassza el!

A helyes étkezéssel, cukorbeteg-étrenddel kapcsolatban innen-onnan hallhatunk információkat. Ezeket mindig át kell gondolni. Ha bizonytalanok vagyunk igazságtartalmukban, konzultáljunk dietetikussal vagy a kezelőorvossal.

Nagyon sok tévhit él a cukorbetegek étrendjével kapcsolatban. Tekintsünk át ezek közül néhányat.

Tévhitek

A cukorbetegnek speciális diétát kell tartania

Csak annyiban, hogy azon élelmiszerek, amelyek gyorsan és nagymértékben emelik a vércukorszintet, kerülendők. Ezek a hozzáadott cukrot tartalmazó italok (például cukrozott üdítő), ételek (például cukrozott befőttek, cukrozott kekszek), méz, aszalt gyümölcsök. Szőlőből is csak legfeljebb néhány szem megengedhető, s nem egy fürtnyi mennyiség. Ha ezeket az élelmiszereket kihagyjuk étrendünkből, szervezetünk nem szenved hiányt.

Röviden, a cukorbeteg-étrend megegyezik az egészségmegőrző táplálkozással. Sokféle élelmiszert fogyasszunk, sokféle módon elkészítve. A cukor helyettesítése mesterséges édesítőszerek használatával jól megoldható.

Az egészséges étkezés sokkal drágább

Nem feltétlenül! Egy adott élelmiszercsoporton belül válasszuk a megfizethetőbbet. Például télen savanyú káposztát, céklát, kelkáposztát, sütőtököt vehetünk olcsóbban, nyáron paradicsomot, uborkát, zöldpaprikát, karfiolt. Az alapanyagok olcsóbbak, mint a félkész vagy késztermékek. Nem árt összehasonlítani a boltok árait sem.

Egy cukorbeteg semmiféle édességet nem ehet

A cukorbeteg is mértékkel (!) ehet édességet, akárcsak a nem cukorbeteg. Édességek közül a magasabb tápértékűeket kell választani az „üres kalóriák” helyett. Azaz inkább egy gyümölcsös vagy tejes desszertet mesterséges édesítőszerrel készítve, mint diabetikus kekszeket vagy diétás üdítőket literszám naponta.

Régóta ismert, hogy a normál (cukorral édesített) csokoládé, esetleg a tejszínes fagylaltok mértékkel (1-2 dkg csokoládé, 1 gombóc fagylalt) beilleszthetők a cukorbeteg étrendjébe. Ezzel kapcsolatosan azonban konzultáljon dietetikussal vagy kezelőorvosával.

Aki cukorbeteg, egyen sok húst, kevés kenyeret, tésztát és burgonyát

Húsból, húskészítményből összesen naponta 2-3 adagnyi mennyiségre van szüksége szervezetünknek. Ez például 1 pár virslit és 1-2 szelet húst jelent. Ha étrendünk magas fehérje- és zsírtartalmú élelmiszereket tartalmaz főként, és így kiszorítjuk a keményítőtartalmú ételeket (szénhidrátokat), amilyen a kenyér, burgonya vagy tészta, rosszat teszünk. A sok zsír felgyorsítja az erek meszesedését, és könnyen elhízást okozhat. A sok fehérjebevitel (hús) következtében pedig a szervezetben nagy mennyiségben keletkező fehérje-bomlástermékek a vesén kiválasztódva erősen megterhelik azt. Az élelmiszerek megfelelő arányát mutatja az egészséges táplálkozás piramisa.

A cukorbeteg csak zsömlét vagy barna kenyeret ehet, fehér kenyeret nem

A kenyerek és péksütemények (zsemle) alapanyaga a liszt. Ez lehet fehér búzaliszt, rozsliszt vagy teljes kiőrlésű liszt is. A lisztek szénhidráttartalma közel azonos. A vizes zsemle („fehér zsemle”) súlya 54-55 g, amelynek szénhidráttartalma és vércukoremelő hatása egyenlő 54-55 g fehér kenyérével. Azaz mindegy hogy valaki 1 db „fehér” zsemlét vagy 5,5 dkg fehér kenyeret fogyaszt. A barna kenyerek, mint mondjuk a rozskenyér vagy a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér (Graham-kenyér) szénhidráttartalma hasonló a fehér kenyéréhez, de vércukoremelő hatása kissé az alatt marad, mert a barna kenyerekben lévő diétás rost miatt lassabban emésztődik és szívódik fel. Hasonló hatást érhetünk el, ha fehér vagy félbarna kenyér mellé nyers zöldségfélét fogyasztunk. Lényeges, hogy a kenyérféléket, legyen az fehér vagy barna kenyér, a cukorbeteg csak pontosan lemért mennyiségben illessze az étrendjébe.

szerzo

Kicsák Marian

Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietetikai szakán 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát, 1996-ban egészségügyi szakoktatói diplomát. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Több mint két évtizede rendszeresen, sikerrel végzi a cukorbetegek terápiás célú oktatásával kapcsolatos feladatait. Több, betegeknek szóló könyv, tájékoztató füzet szerzője, társszerzője


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!