Feltöltés dátuma: 2014.10.09.

Fogyókúrázom

Végre megértettem, nincs más választásom. Nem érzem jól magam így, nehéz vagyok, mintha folyton óriási szatyrokat cipelnék – csoda, hogy mindig fáradt vagyok? – ráadásul szörnyen nézek ki. Azért, mert ötven felé járok, nem kell elvesztenem női vonzerőmet..!

Meséltem múltkor, megtettem az első lépést: visszautasítottam azt a csábító süteményt! Jó indítás volt, nem hagytam hétfőre, nem halogattam elsejéig: MOST! Csak így lehet elkezdeni.

Vacsorakor csak csipegettem, hazafelé vettem barna kenyeret, s míg fiaimnak a friss, szinte lebegő zsömléből készítettem a másnapi tízórait, én kitartóan rágicsáltam a tömör, sötét szeletet. Reggel is ügyes voltam, tejet ittam, egy kicsi bögrével, Abonettet ettem hozzá. Délelőtt tíz órakor ugyan befaltam egy méretes doboznyit mandarinból, almából és körtéből, de ne csodálják, a szomszéd irodába is áthallatszott a gyomrom korgása. A gyümölcsökkel kihúztam délig, amikor főzeléket ettem üresen. Négy után értem haza, s közöltem, semmit nem csinálok addig, amíg nem uzsonnázhatok. Vacsorakor újra hősnek éreztem magam, ahogy a parizert ettem a barna kenyérrel.

Nem részletezem, a lényeg: két hét alatt lement két kiló! Tökéletes siker! A napok múlásával csökkent az éhségem, kezdtem megszokni, hogy kevesebb is elég. A nassokat kizártam a házból, szerencsére fiaim sem tiltakoztak, mindegyikük szeretne vékonyodni. Ha így folytatom – kezdtem számolni lelkesen –, nyár elejére több mint tíz kiló lemegy, s a kék ruhámat újra felvehetem.

A harmadik hét végén kicsit megcsappant a lelkesedésem, mert egy deka nem sok, annyi se ment le rólam, de türelemre intettem magam: mindenben mértéket kell tartani, a fogyásban is, s idő kell a szervezetemnek, mire átáll. A negyedik hét végén dührohamot kaptam, mert ez mégiscsak sok, illetve dehogy sok, kevés, sőt semmi! Akár hiszik, akár nem, még mindig csak az első két hétben lement két kiló mínuszt mutatta a mérleg! Engem meg a fene esz, ahelyett, hogy én ehetnék!

Újabb két hét múlva ki akartam dobni a mérleget, és rántott húst ebédeltem sült krumplival. Egész eddig tartottam magam a magamnak tett ígéretemhez: semmi édesség, semmi zsíros, sok gyümölcs, teljes őrlésű pékáruk… S most rájöttem, valamit nagyon rosszul csinálok! Ez nem fogyókúra! De akkor hogyan kell?

h.

Megjelent a Diabetes2011/3. számában személyes táplálkozás


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!