Szerző: Kicsák Marian Feltöltés dátuma: 2015.04.29.

Mi van az ételekben?

Mit kell tudni a mikrotápanyagokról?

Az ételekben a szervezetünk számára fontos tápanyagok vannak. A legtöbb élelmiszer, amit eszünk, tartalmaz energiát adó tápanyagokat, más néven makrotápanyagokat, valamint mikrotápanyagokat. Makrotápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Mikrotápanyagok a vitaminok és az ásványi anyagok. A különféle tápanyagokat az élelmiszerek különböző mennyiségben tartalmazzák. Például a kenyér és a tészta főként szénhidrátot tartalmaz és kevés fehérjét. A teljes gabonából készült termékek (Graham-kenyér, teljes kiőrlésű lisztből készült tészta) sokkal gazdagabbak vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban, mint a fehér lisztből készültek.

A változatos étrend biztosítja, hogy szervezetünk minden tápanyagot a szükséges mennyiségben megkapjon. Az előző lapszámban részletesen az energiát adó tápanyagokról olvashattak, most a mikrotápanyagokról lesz szó.

A mikrotápanyagok a szervezetünkben számos életfontosságú folyamatban vesznek részt, és ugyanolyan fontos tápanyagok, mint a makrotápanyagok.

Vitaminok

A XX. század elején Hopkins bizonyította, hogy az állatok elpusztulnak, ha csupán tisztán előállított fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmú táppal etetik őket, ellenben az élesztővel kiegészített táp zavartalanná teszi a fejlődést.

Jól ismert, hogy évszázadokkal ezelőtt a hosszú útra induló tengerészek az út végére gyakran skorbutban szenvedtek, amit a C-vitamin hiánya okozott. De azt is tudjuk, hogy a kizárólag hántolt rizst fogyasztó embereknél is különös betegség (beriberi) ütötte fel a fejét, ami szintén vitaminhiánnyal függött össze. Napjainkra világossá vált, hogy ezek a vegyes táplálékban jelen lévő, kis mennyiségben szükséges anyagok (a vitaminok) létfontosságúak. A vitaminok bizonyos fokú kölcsönhatásban vannak egymással, de egymást nem helyettesítik. Két csoportra osztjuk őket: zsírban (A, D, E, K) és vízben (B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin, niacin, folsav, pantoténsav, biotin) oldódó vitaminokra.

A vitaminokból a túl sok ugyanolyan káros, mint a túl kevés. Úgy kell összeállítani az étrendet, hogy az valamennyi vitamint a szervezet szükségletének megfelelő mennyiségben tartalmazza. A vitamintabletták mértéktelen szedése komoly veszélyt jelenthet, ezért csak orvosi javaslatra, meghatározott ideig és adagban szedhetők.

A különféle vitaminok hatása a szervezetünkben

A B1-vitamin (tiamin) a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében vesz részt. Elősegíti az idegrendszer normális működését. Hiányában ideggyulladás, zavart szívműködés, az izmok gyengesége fordul elő. A B2-vitamin (riboflavin) a sejtoxidáció bizonyos enzimjének működéséhez szükséges (ún. koenzim). Nem megfelelő bevitel esetén a tünet bőrelváltozás, az ajkak fájdalmas duzzanata, nyelvgyulladás lehet. A B6-vitamin a fehérjék anyagcseréjében vesz részt. Hiányában bőrelváltozások lehetnek. A B12-vitamin a vérképzéshez szükséges. Niacinhiány esetén tünet a nyálkahártya-gyulladás, hasmenés. A folsav szintén a vérképzéshez szükséges anyag.

Ásványi anyagok

A legfontosabb ásványi anyagok: nátrium, kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas, cink, réz, mangán, szelén, króm, molibdén, jód.

Testünk ásványianyag-tartalmának felét a kalcium, a negyedét a foszfor teszi ki; a fennmaradó hányadon az egyéb ásványi anyagok osztoznak. A szervezetnek az egyes ásványi anyagokból naponta néhány tíz, esetleg száz mikrogramm (µg), másokból néhány száz, esetleg ezer miligramm (mg) mennyiségre van szüksége. (Például felnőtteknél az ajánlott napi bevitel: kálium: 3500 mg, nátrium: 2000 mg, magnézium: 350 mg, króm: 120 µg, jód: 150 µg.)

Az ásványi anyagok szervezetben betöltött szerepe sokrétű. Részt vesznek többek között a test felépítésében (pl. kalcium, magnézium), a sav-bázis egyensúly fenntartásában (nátrium, kálium), az izom- és idegműködésben (nátrium, kálium, magnézium). Vas szükséges a vérképzéshez. Jód hiányában enyhébb vagy súlyosabb tünetek jelentkeznek a pajzsmirigy működésében. Azonban az ajánlott jódbevitel többszörösét is meghaladó mennyiség tartós felvétele (jódot tartalmazó készítmények) a pajzsmirigy fokozott működését okozza.

Az ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők mértéktelen fogyasztása veszélyt jelenthet, ezért csak orvosi javaslatra, meghatározott ideig és adagban javasolt azokat szedni.

Fontosabb ásványi anyagok és forrásaik

szerzo

Kicsák Marian

Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietetikai szakán 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát, 1996-ban egészségügyi szakoktatói diplomát. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Több mint két évtizede rendszeresen, sikerrel végzi a cukorbetegek terápiás célú oktatásával kapcsolatos feladatait. Több, betegeknek szóló könyv, tájékoztató füzet szerzője, társszerzője


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!