Szerző: Dr. Bakó Barnabás Feltöltés dátuma: 2014.03.13.

Alapismeretek cukorbetegek számára – I.

Az új betegek kedvéért ismét elindulunk a „kályhától”, vagyis néhány alapfogalommal kezdjük. Talán a tapasztaltabb cukorbetegeknek sem árt egy kis ismétlés.

Mi a cukorbetegség oka, milyen típusai vannak?

A cukorbetegség olyan magas vércukorszintekkel jellemezhető anyagcserezavar, amelynek hátterében vagy az inzulintermelés hiánya, vagy az inzulinhatás elégtelensége áll (az említett két tényező együtt is előfordulhat). A cukorbetegség nem egységes, két fő típusa mellett (1-es és a 2-es típus) külön csoportba sorolják a terhesség alatt felismert cukorbetegséget, illetve vannak ritkábban előforduló, speciális diabétesztípusok. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak a két fő csoportról lesz szó, fókuszba állítva a népbetegségnek számító 2-es típust.

1-es típusú diabétesz

1-es típusú cukorbetegségben a rosszul működő immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjeit. Előbb-utóbb teljes inzulinhiány alakul ki, ennek következményeként a szőlőcukor nem tud bejutni a sejtekbe, a vércukorszint egyre emelkedik, a sejtek viszont „éheznek”. A szervezet ilyen körülmények között a raktárokhoz nyúl, a zsírokból és a fehérjékből nyer energiát. Ez a magyarázata annak, hogy a kezeletlen cukorbetegek viszonylag jó étvágy ellenére fogynak.

A lappangó anyagcserezavar már egy ártatlannak tűnő megfázás, vírusfertőzés hatására súlyosbodhat, a vérben ketontestek (pl. aceton) szaporodnak fel (ezek később a vizeletben is megjelennek), utalva arra, hogy a szervezetben a zsírok lebontása került előtérbe. A vérben felhalmozódó ketonok miatt a vér enyhén lúgos vegyhatása savas irányba tolódik el, ami a cukorbetegség egyik legsúlyosabb heveny szövődményéhez, a ketoacidózishoz vezethet. Nem ritkaság, hogy az 1-es típusú cukorbetegség egyből ezzel az életveszélyes komplikációval jelentkezik.

A sejtekbe be nem jutó, a vérben felhalmozódó szőlőcukor a vizeletben is megjelenik. A vizelet magas cukortartalma a vizelet mennyiségének növekedését eredményezi, az így kialakuló folyadékveszteség pedig szájszáradást, szomjúságot okoz, amit a betegek fokozott folyadékfelvétellel ellensúlyoznak.

Az 1-es típusú cukorbetegséget régebben fiatalkori diabétesznek nevezték, mivel elsősorban 35–40 éves kor alatt jelentkezik. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegségnek ez a formája bármely életkorban előfordulhat, de továbbra is jellemzőnek mondható a gyermek- vagy fiatalkori kezdet. Mivel az inzulintermelő sejtek elpusztultak, a betegek csak inzulininjekcióval tarthatók életben. Az 1-es típusú diabétesz előfordulása hazánkban 0,5 százalék körül van, ami körülbelül 50 000 beteget jelent.

Mit jelent a diabetes mellitus kifejezés?

A diabetes mellitus latin kifejezés, magyar fordítása „mézédes húgyár”, ami arra utal, hogy a korabeli orvosok erre a betegségre a vizelet nagy mennyiségét és annak édes ízét tartották jellemzőnek (laboratóriumi háttér hiányában a vizsgálók csak érzékszerveikre, illetve megfigyeléseikre hagyatkozhattak).

2-es típ2usú diabétesz

A 2-es típusú cukorbetegek hasnyálmirigye képes ugyan inzulint termelni, de az inzulinhatás nem kielégítő. A szervezet fokozott inzulintermeléssel próbál úrrá lenni az így kialakult helyzeten, ami hosszabb-rövidebb ideig sikerül is, de előbb-utóbb az inzulintermelő sejtek kimerülnek, ennek következményeként tényleges inzulinhiány lép fel.

A 2-es típusú cukorbetegséget régebben időskori diabétesznek nevezték, mivel általában idősebb korban (40–45 év felett) diagnosztizálják. Merev korhatár azonban itt sem húzható, ugyanis a diabétesznek ez a formája akár gyermekkorban is megjelenhet. A betegek 80 százaléka túlsúlyos (hasra lokalizált, „alma” típusú elhízás a jellemző), vérzsíreltéréseik vannak, húgysavszintjük, vérnyomásuk magas, vérük alvadékonysága fokozott. Az említett eltérések súlyos betegségek (szívinfarktus, agyi keringési zavar) kockázati tényezői. A 2-es típusú diabétesz népbetegség, előfordulása hazánkban 5 százalék körüli, ami a teljes lakosságra vonatkoztatva 500 000 főt jelent. A fel nem ismert cukorbetegek száma – egy USA-ban végzett tanulmány szerint – megegyezik a felismert betegek számával, ami azt jelenti, hogy a cukorbetegek feléről nem is tudunk. A fel nem fedezett cukorbetegek óriási száma a szűrővizsgálatok jelentőségét hangsúlyozza. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek száma évről évre nő, amire megváltozott életmódunk (csökkenő fizikai aktivitás, egészségtelen táplálkozás) ad magyarázatot.

Milyen vércukorértékek alapján állítható fel a diagnózis?

Ha laboratóriumi vizsgálat során a beteg két különböző alkalommal mért vércukorértéke eléri vagy meghaladja a 7,0 mmol/l-t, akkor a cukorbetegség diagnózisa megalapozottnak tekinthető. A diagnózis felállításához az ujjszúrásból származó vérmintát használó önellenőrző készülékek mérési eredményei nem alkalmasak (nem kielégítő pontosságuk miatt). Ha a beteg éhgyomri vércukorértéke 6,0 mmol/l felett van, de még nem éri el a diabéteszre jellemző 7,0 mmol/l-es értéket, akkor kóros éhgyomri vércukorértékről beszélünk, ez esetben vércukor-terheléses vizsgálattal lehet kizárni vagy megerősíteni a cukorbetegség fennállását. Ugyancsak cukorbetegség mellett szól, ha egy nem éhgyomri vércukormérés során (az étkezés utáni időszak bármely időpontjában) a vércukorérték eléri vagy meghaladja a 11,1 mmol/l-t.

Milyen tünetei vannak?

Az 1-es típusú cukorbetegség nemritkán súlyos, akár életveszélyes anyagcserezavar (ketoacidózis) kialakulása révén kerül felismerésre. A 2-es típusú cukorbetegség hosszú ideig tünetmentes lehet, majd néhány olyan tünet lép fel, aminek a betegek nem tulajdonítanak jelentőséget, emiatt orvoshoz sem fordulnak velük. Ezek a tünetek a következők: bőséges vizeletürítés, szájszáradás, fokozott folyadékigény, jó étvágy melletti fogyás, bőrviszketés, visszatérő fertőzések, nehezebben gyógyuló sebek, végtagzsibbadás, látásromlás, fáradtságérzés, férfiak esetében merevedési zavar. Olyan is előfordul, hogy ez a lappangó, alattomos betegség már a szövődmények kialakulásával hívja fel magára a figyelmet. Az a tapasztalat, hogy a 2-es típusú diabétesz legalább 5 éve fennáll, mire a diagnózis megszületik.

Gyógyítható-e?

A cukorbetegség életre szóló, idült betegség. Megfelelő testmozgással, diétával, gyógyszerekkel a vércukorérték az egészségeshez közeli szintre szorítható vissza, ezzel lehet a szövődmények kialakulását megelőzni vagy késleltetni. A vércukorértékek normalizálása azonban nem jelenti a betegség gyógyulását.

Elkerülhetők-e a szövődményei?

A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt cukorbetegség károsíthatja az érrendszert (kis- és nagyereket), az idegrendszert, a vesét, a szem ideghártyáját, a szexuális működést.

A nagyereket érintő károsodás legsúlyosabb megnyilvánulása a szív koszorúsereinek elzáródása (szívinfarktus) vagy az agy keringési zavara (érelzáródás esetén agylágyulásról, az érfal megrepedése esetén agyvérzésről beszélünk). Ezek a betegségek többnyire munkaképesség-csökkenést, életminőség-romlást okoznak, de akár végzetesek is lehetnek. Az alsóvégtag ereinek szűkülete, elzáródása elhanyagolt esetekben a végtag elvesztéséhez (amputációhoz) vezethet.

A magas vércukorértékek miatt a kiserek meggyengülnek, könnyen megrepednek, a vörösvértestek rugalmatlanná válnak. A szemfenéken elhelyezkedő kiserek megrepedése vagy elzáródása súlyos látásromlást, akár vakságot is okozhat. A vesében lévő kiserek sérülését jelzi, ha a vizeletben fehérje jelenik meg. A fehérjeürítésnek van olyan enyhe foka, amit csak speciális módszerekkel lehet kimutatni (mikroalbuminürítés), ennek fennállása kezdődő diabéteszes veseelváltozásra utal. A szokványos laboratóriumi módszerrel kimutatható fehérjeürítés már komolyabb vesebetegség jelzője. A vesekárosodás előrehaladásával a salakanyagok, bomlástermékek felszaporodnak a vérben, ami olyan súlyos fokot is elérhet, hogy a beteg vesepótló (művese) kezelésre szorulhat.

Az érzőidegek károsodása végtagzsibbadást, bizsergést, érzéketlenséget okoz, ez utóbbi miatt a lábakon elszenvedett sérülés nem vagy alig jár fájdalommal, emiatt a betegek problémájukkal csak megkésve fordulnak orvoshoz. A rossz vérkeringés miatt a sebek nehezen gyógyulnak be, a sérülés a kórokozók számára behatolási kaput jelent, ami súlyos lágyrész-gyulladás kiindulópontjául szolgál. Az akaratunktól független (autonóm) idegrendszer károsodása miatt a nyugalmi pulzusszám növekszik, a felső testfélen fokozott izzadékonyság jelenik meg, vizeletürítési rendellenesség jelentkezhet, férfiaknál gyakori probléma a merevedési zavar (ez utóbbihoz az érszövődmények is hozzájárulnak).

A felsorolt komplikációkat azok a betegek kerülhetik el, akiknek anyagcsere-állapota rendezett, vércukorértékeik zöme a céltartományon belül mozog.

Dr. Bakó Barnabás 1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!