Fogyási sikertörténet

63 éves nyugdíjas, 2-es típusú cukorbeteg vagyok, regisztrációm 2012. március 21-én a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház–Rendelőintézet diabetológiáján történt, egy rutin labor elvégzése, eredményének értékelése során.

Ekkor, kissé elhízottan, 94,9 kg-osan, frissen regisztrált cukorbetegként a szakasszisztens, Bíró Bodó Sára hathatós tanácsára, megértve, hogy mennyire fontos az egészségem és az életvitelem számára a fogyás, elkezdtem fogyókúrázni. Megértettem, hogy gyökeres életmódváltásra van szükségem.

Először is, mivel tudatlan voltam a témát illetően, vásároltam néhány kiadványt ismereteim bővítése céljából. a rendelőben megkaptam a Cukorbetegként is lehet jól élni kiadványsorozatot, az interneten megrendeltem a Cukorbetegek nagy diétás könyvét és letöltöttem tápanyagtáblázatot. Vásároltam digitális kijelzésű, tizedes pontosságú testsúlymérleget, egy pontos, tizedgrammokat is kijelző konyhai mérleget.

Számítógépen szerkesztettem egy táblázatot, amely az „étkezési napló” funkcióját tölti be, oly módon, hogy a beírt tápanyagértékeket étkezésenként és naponként összeadja, így adatai bármikor könnyen kiértékelhetők. Itt egy külön lapon tartom nyilván a mért vércukorértékeket is, éhgyomri és napközbeni bontásban napra, órára, percre pontosan. a javasolt napi tápanyagbevitel: 1400 kcal és 180 gramm szénhidrát. Elterveztem, hogy ezen értékeket nem fogom túllépni, és a kiadványokban javasolt minimumértékeket mindig magamhoz veszem. Közben gyakran látogattam a keva.hu oldalt is, ahol mindig találtam jó hozzászólásokat, kérdéseket-válaszokat, ötleteket a betegséggel, az életmódváltással, a fogyással kapcsolatosan.

Megtanultam, hogy fontos megtervezni az étkezéseket, ahhoz vásárolni alapanyagokat, gyümölcsöket. Tálaláskor ki kell mérni magamnak az ételt, tudni kell, hogy mennyi az elég! Gyakorlatilag mindent fogyasztottam, pár dolgot kivéve: fehérkenyér, friss tehéntej, buborékos vizek, cukor felhasználásával készült ételek, sütik, valamint üdítők és édes borok. Kerülöm a krumplit, a tésztát, a rizst és a panírozott húsokat. Zöldségfélékből főve, párolva és nyersen körülbelül háromszorosát fogyasztom az eddig megszokottnak. Összességében negyedére csökkent a sertéshúsfogyasztásom, duplájára emelkedett a csirke és a hal elfogyasztott mennyisége. Bármit eszem, iszom, azt lelkiismeretesen bejegyzem az étkezési naplóba, ahol az adatokat rendszeresen értékelem, összevetem a vércukorértékekkel és a „mérleg nyelvével”. a mozgással kapcsolatban pedig rájöttem, hogy itt is a kitartás a lényeg.

az eredmény: egy hónap múlva 5 kg; két hónap múlva 10 kg; három hónap múlva 13 kg; öt hónap múlva 14 kg – és november 20-ára 17 kg a fogyás. Naponta átlagosan 7,4 dkg-ot fogytam. Azóta 78–80 kg a testsúlyom.

8-10 kg leadása után teljesen megváltozott a közérzetem, a rendszeres mozgáshoz való viszonyom. a lustaságom eltűnt, könnyedén lehajolok, a felállás sem okoz gondot, hosszabb igénybevétel közben nincs légszomjam, kitartásom, munkabírásom, közérzetem javult. a vércukorszintem, úgy az éhomi, mint a napközbeni a jónak mondható határértékek között alakul. a mért testsúly és vércukorértékek az étkezésem tükrévé váltak. Gyógyszeradagomat orvosi javaslatra ez év elejétől a felére csökkentettem.

Joó István