Szerző: Dr. Strényer Ferenc Feltöltés dátuma: 2015.07.20.

Olvasónk kérdezte

A cukorhelyettesítő anyagok felírásáról és használatáról

A fructosum cukorpótlót a háziorvos milyen időközönként írhatja fel receptre? Inzulinos cukorbeteg vagyok, a HumulinM3-t naponta kétszer adom. Háziorvost váltottam. Az előző minden hónapban felírta nekem a fructosumot, a mostani azt mondja, hogy évente csak kétszer adható receptre. Mi az igazság?

A háziorvos akár havonta írhat fel fructosumot. A cukorhelyettesítő anyagok közül a fruktóz (gyümölcscukor), illetve a cukoralkoholok közé tartozó szorbit 50 százalékos, a xilit (nyírfacukor) fix normatív társadalombiztosítási támogatásban részesül receptre felírva. Mindegyikük rendelhető közgyógyellátás terhére is.

Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy sem a fruktóz, sem a többi cukorhelyettesítő anyag mindennapos használatát nem javasoljuk. Ezek és a velük készült sütő- és édesipari termékek fogyasztása, tekintettel a cukorral szinte azonos energiatartalmukra, lehetőleg kerülendők. Ha fogyasztásukra mégis sor kerül, a napi szénhidrátmennyiségbe mindenképpen beszámítandók. Fruktózból a napi mennyiség ne haladja meg a 25, szorbitból és xilitből a 30 grammot. Az utóbbi kettő, ha ennél többet fogyasztanak, haspuffadást, esetleg hasmenést is okozhat.

Az édes íz pótlására a 0 kalóriás mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aceszulfám-K, aszpartam) jól alkalmazhatók. A velük készült energiamentes italok fogyasztása akár mindennaposan is megengedett. Ezek különböznek egymástól édesítőerejükben, esetleges mellékízt okozó hatásukban, valamint hőstabilitásukban. Az aszpartam, az aceszulfám-K és a ciklamát mellékízmentes, a szacharin fogyasztását azonban fémes utóíz követheti. A ciklamát és az aceszulfám-K hőstabil, tehát főzéskor és sütéskor nem bomlanak le, ízhatásukat megtartják.

A szacharin, az aszpartam és a ritkábban alkalmazott szukralóz ezzel szemben hőlabilisak, sütéshez, főzéshez nem használhatók. Az aszpartam emellett rendkívül fényérzékeny is, a lejárati időn túl lebomlik, tehát a szavatossági határidőn túl édesítőereje elvész. A kereskedelmi forgalomban lévő mesterséges édesítőszerek egy kisebb része egykomponensű, többségük azonban kombináció. Ezek megvásárlása előtt célszerű az összetételükről tájékozódni. Csupán hideg ízesítéshez bármelyiket választhatjuk. Főzéshez, sütéshez azonban hőstabil összetevőjű édesítőszer szükséges.

A mindennapok megédesítésére tehát inkább mesterséges édesítőszereket próbáljunk alkalmazni a cukorpótlók helyett. Ezek a készítmények szokásos adagú napi használat mellett biztonsággal fogyaszthatók. Mivel kalóriamentesek, segíthetnek a testsúlykontrollban is.

szerzo

Dr. Strényer Ferenc

Megalakulása óta jelenlegi munkahelyén, Győrben, a Petz Aladár Megyei Oktatókórház anyagcsere- és diabetológiai belgyógyászati osztályán dolgozik. Főorvos, vezető konzultáns. 2004-től az osztályos feladatok ellátása mellett az osztályhoz integrált diabetológiai–belgyógyászati szakambulancia megbízott vezetője. A repülő- és űrorvostan, a belgyógyászat és a kardiológia szakorvosa. 1998 óta a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!