Szerző: Gyurcsáné Kondrát Ilona Feltöltés dátuma: 2016.06.22.

Hogyan vásároljunk július 20. után?

Megszűnik a „diabetikus” termékjelölés

A „diabetikus” élelmiszerjelölést megszüntető EU-rendelet 2013. június 29-én jelent meg, és 2013. július 20-án lépett hatályba. A jogszabályt 2016. július 20-tól kötelező alkalmazni, vagyis az elmúlt három év alatt lehetett felkészülnünk az átállásra.

A rendelet érvénybe lépésével a megszokott jelölésű termékek nem egyik pillanatról a másikra fognak eltűnni a polcokról, hiszen a boltokban található élelmiszerek a szavatossági idő lejártáig még megtalálhatók lesznek a régi címkékkel. De a továbbiakban gyártott termékeken a tápértékjelölésből (mennyi kcal és szénhidrát) és a tápanyag-összetételre vonatkozó részletesebb tájékoztatásból (szénhidrátból mennyi a keményítő, a cukor vagy egyéb édesítőszer: cukoralkoholok, fruktóz vagy intenzív édesítőszer) lehet kideríteni, hogy fogyaszthatják-e cukorbetegek vagy sem.

Ezeken kívül lehetnek a terméken informatív, a választásban segítő, tápanyag-összetételre vonatkozó állítások: például „cukormentes”, „alacsony cukortartalmú”, „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” stb.

Mit jelent a „diabetikus”?

A médiában az utóbbi hetekben már többször elhangzott, hogy a „diabetikus” fogalmat egyedül Magyarországon használták. Régebben (a ’70-es években) narancssárga korong jelezte, hogy a termék finomított cukor használata nélkül, cukorbetegeknek készült. Amikor már nem csak a cukorbetegeknek szánták a cukormentes termékeket, hanem a teljes lakosságnak, akkor a narancssárga korong helyett megjelent a „cukorbetegek is fogyaszthatják” vagy (a termék összetételétől függően) a „light” felirat. A „light” felirat esetén is már kellett (volna) nézni a tápanyag-összetételt, hiszen jelenthette azt, hogy a termék kevesebb cukrot tartalmaz (ezt cukorbetegek nem fogyaszthatták, de a cukorbetegség előállapotában sem ajánlották). Jelenthette a cukormentességet, de jelenthetett (mondjuk joghurtoknál) alacsonyabb zsírtartalmat, cukorral történő édesítéssel, amit cukorbetegek szintén nem fogyaszthattak.

A „diabetikus” termékek a különleges táplálkozási igényeket kielégítő termékek egyik csoportjába tartoztak, pontos meghatározásuk: Szénhidrátanyagcsere-zavarokban szenvedők (cukorbetegek) számára készült diabetikus élelmiszerek.

Szénhidrátanyagcsere-zavarokban szenvedők számára készült, diabetikus az az élelmiszer (1995. évi XC. törvény végrehajtására kiadott 1/1996 [I. 9.] FVM-EüM-GM rendelet szerint):

Ezek az előírások a fruktózra nem vonatkoznak.

Mint tapasztaltuk, ezek a kritériumok némileg módosultak, hiszen a termékek glikémiás indexe nagymértékben befolyásolja a vércukorszint alakulását, így a diabetikus termékeknél fontos lett, hogy a terméknek alacsony (vagy a hagyományos terméknél alacsonyabb) legyen a glikémiás indexe. Ennek előtérbe kerülésével bizony előfordulhatott az utóbbi években, hogy egyes „diabetikus” készítmények szénhidráttartalma és energiatartalma hasonló volt, mint a hagyományos terméké, például nápolyik, csokoládék esetében.

Mit nézzünk, mit együnk?

Bár több riportban elhangzott, hogy milyen problémát éreznek az érintettek a „diabetikus” termékjelölés megszűnése miatt, gondolkozzunk el néhány dolgon!

Lapunkban 2008-ban, a „Mit nézzünk, mit együnk” című cikkben felhívtuk a cukorbetegek figyelmét arra, hogy az egészséges felnőtt magyar lakosság számára szóló táplálkozási ajánlás 10. pontja azt írja: „Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.” Ezt az ajánlást Magyarországon 1987-ben fogalmazták meg a táplálkozással foglalkozó tudományos szervezetek, és máig érvényesek.

Az élelmiszeriparban történnek termékfejlesztések, figyelembe véve a tudomány fejlődését is. A megszokott termék készülhet más összetétellel, így a tápanyag-összetétele is megváltozhat. Régebben a diabetikus készítmények (szörpök, lekvárok, csokoládék, torták) elsősorban szorbittal készültek. Voltak is gondok, ha valaki kicsit többet fogyasztott belőlük. Most, ha valaki érzékeny a cukoralkoholokra (szorbit, xilit, mannit stb.), választhat olyan terméket, amely más édesítőszerrel készült. Ha megnézi a termékek tápanyag-összetételét… Ezért kell megnézni!

Sokaknak okoz problémát, hogy túl apró betűvel vannak a jelzések a termékeken. Aki nem boldogul az apró betűkkel, utánanézhet a tápanyag-összetételeknek az internet webáruházaiban, ahol a termékekre kattintva megjelenik az összetétel. Akinek erre nincs lehetősége, vagy nem tudja értelmezni az összetételt, kérheti a dietetikusok tanácsát.

A diabetikus nem szénhidrátmentes

A cukorbetegeknek naponta, és étkezésenként meghatározott mennyiségű szénhidrátot lehet enniük. Ha túlsúlyosak, akkor a napi elfogyasztható energiamennyiségre is kell(ene) ügyelni. Ezt a Magyar Diabetes Társaság 2014-es szakmai irányelve így fogalmazza meg:

„A cukorbetegeknek elsősorban nem »diétás« élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket a mindenki számára ajánlott élelmiszerekből kell összeállítaniuk… Súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegek esetében az étrendnek kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit a szervezet a testsúlyállandóság érdekében megkívánna (általában 4200–6300 kJ-t, illetve 1000–1400 kcal-t).”

A diabetikusként jelzett készítmények nagy része nem szénhidrátmentes, sok esetben még csak nem is alacsony szénhidráttartalmú. Ha alacsony szénhidráttartalmú, akkor is érdemes figyelni az energiatartalmára, mert lehet, hogy magas fehérje- (pl. szójaliszt, mandulaliszt, kókuszliszt esetében) vagy zsírtartalma miatt az ajánlott szénhidrátmennyiség mellett több energiát tartalmaz.

A cukorbetegek által fogyasztható termékekből sem lehet korlátlan mennyiségben enni, az étkezésenként ajánlott szénhidrátmennyiségre figyelni kell! Épp ezért értelmezik úgy, hogy a „diabetikus” termékjelölés félrevezető. Dietetikusként nem egyszer hallom, hogy elfogyasztanak egy tábla diabetikus csokit is egyszerre, holott az körülbelül 50 gramm szénhidrát, azaz az ebédre ajánlott szénhidrátmennyiség. Az energiatartalmáról nem is beszélve…

Tapasztalataim szerint, a képzett, magukra és táplálkozásukra odafigyelő cukorbetegek eddig is „tudatos vásárlóként” figyelték a címkéket, számukra a rendelet nem hoz változást. Másoknak, most kell – külső kényszerítéssel – elsajátítaniuk azt, ami eddig is az ajánlott életmód-terápia (táplálkozás és mozgás) része volt.

Gyurcsáné Kondrát Ilona dietetikus, prevenciós, élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szakértő


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!