Hypertonia

Tiramisu mousse

 Tiramisu mousse

1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
161,9 kcal 8,5 g 5,1 g 2 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 1 tk. instant kávé 0,5 dl forró víz 10 dkg xilit 25 dkg mascarpone 1 tk. vanília kivonat vagy 1 zacskó vaníliás cukor 1 ek. holland kakaópor 2,5 dl tejszín A forró vízben feloldjuk az instant kávét, kihűtjük. A mascarponét elkeverjük a xilittel, hozzáadjuk a vaníliakivonatot és a hideg kávét, simára keverjük. A tejszínt felverjük és óvatosan beleforgatjuk a kávés krémbe. Négy poharat vagy tálkát készítünk elő. A krémet egy habzsákba rakjuk és a csészékbe nyomjuk. Kakaóporral megszórjuk, hűtőbe tesszük, hidegen tálaljuk. További receptek a témában: Sóérzékenység és étrend Húsos rakott karfiol Kapros túróval töltött pulyamell vajas gyümölcsökkel Z

 … Tovább
Zöldfűszeres csirkecombok hagymás burgonyapürével

 Zöldfűszeres csirkecombok hagymás burgonyapürével

1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
488 kcal 20 g 20,5 g 42 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 4 db csirkecomb 1 ek. vaj 3 szál kakukkfű 1 tk. füstölt pirospaprika 1/2 fej vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 1 késhegynyi Cayenne-bors só ízlés szerint bors ízlés szerint 5 cl olívaolaj A hagymás burgonyapüréhez: 2 fej vöröshagyma 3 ek. + 5 dkg vaj 60 dkg sárga héjú burgonya 2 db babérlevél 1 dl habtejszín só ízlés szerint Egy kisebb lábasban felolvasztjuk a vajat, a friss fűszereket, a hagymát apróra vágjuk, és belekeverjük. A csirkecombokat megtisztítjuk, megmossuk, majd a vizet alaposan leitatjuk a húsról, és megforgatjuk a fűszervajban. Egy nagyobb serpenyőben kevés olajat forrósítunk. A csirkecombok mindkét oldalát hírtelen átpirí

 … Tovább
Kapros túróval töltött pulyamell vajas gyümölcsökkel

 Kapros túróval töltött pulyamell vajas gyümölcsökkel

1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
283 kcal 20 g 14,5 g 7 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 4 szelet pulykamell 25 dkg túró 1 csomag kapor kevés őrölt bors 1 dl tejföl 4 nagy alma 4 nagyobb kivi 2 ek. xilit 1 ek. citromlé 1 rúd fahéj 3 szegfűszeg 5 dkg vaj A húst kiklopfoljuk, kicsit megborsozzuk. A túrót összekeverjük a finomra vágott kaporral, a tejföllel. A húst kifektetjük, ráhalmozzuk a túrót, és feltekerjük. A sütőben 30-40 percig pároljuk lefedve, majd ropogósra sütjük. Az almát, a kivit megpucoljuk, az alma magházat kivágjuk, és kockákra vagy karikákra vágjuk. Egy serpenyőbe tesszük a vajat, felmelegítjük, beletesszük a gyümölcsöket és a fűszereket. Fedő alatt alacsony lángon készre pároljuk. További receptek a témában: Sóérz

 … Tovább
Húsos rakott karfiol
1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
382 kcal 15 g 21,8 g 5 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 1 kg karfiol 30 dkg darált pulykahús 2 ek. olívaolaj 4 gerezd fokhagyma 40 dkg zsírszegény joghurt 1 tojás 10 dkg zsírszegény trappista sajt bors A karfiolt rózsáira szedjük és sós vízben puhára főzzük. Vigyázzunk, hogy a rózsák nagyjából egyben maradjanak, ne főjenek szét. Olívaolajon megfuttatunk 2 gerezd reszelt fokhagymát, beletesszük a darált húst, borsozzuk, és egy kicsit megpirítjuk. A joghurtot összekeverjük a tojással, ebbe is belenyomunk 2 gerezd fokhagymát, kevés borsot teszünk hozzá és a sajt felét reszelve szintén belekeverjük. Egy jénaiba teszünk egy evőkanál olívaolajat, egy réteg karfiolt, erre a megpirított darált húst, a tetejére ráöntőjü  … Tovább
Sóérzékenység és étrend Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozom olyan hipertóniás betegekkel, akik a sószegény étrend oktatásakor azt kérdezik: ha ő nem sóérzékeny, miben segít az életmódváltás, a sószegény étrend? Ők úgy tudják, vannak sóra érzékeny és sóra nem érzékeny emberek, és ez öröklődik.
Ennek a kérdésnek részben örülök, mert ez azt jelenti, a betegek egyre tájékozottabbak, egyre többet akarnak megtudni betegségükről, de egyben elszomorít, hogy a hasznos információknak csak egy részét fogadják meg.  … Tovább
Orvosságok A Jókai! Kell-e bemutatni őt? A nagy mesemondót, gyerekkorom muszáj-kedvencét, olvasni rest kiskamasz-nemzedékek rémét, a par excellence Regényírót? Százkötetes sorozatának vagy két tucat reprintkötete úgy piroslik otthon a polcaimon jópár évtizede már, hogy na, ezeket fogom én szép sorban (újra)olvasni majd, majd, ha egyszer nyugdíjba megyek, és tengernyi lesz az időm… Na jó. De addig is, „orvosos” novellának itt ez a velejéig jókais darab az ő Dekameronjából. „Műtétel”! „Oszlató vagy gyűjtő szerek”! „Pokolvar vagy rákseb”! És szenvedély és halál, lélek és lelkiismeret. A Jókai! – Barna Imre  … Tovább

Semmelweis Ignác Fülöp, az anyák megmentője

 Aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort

Aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort „Tanításom arra való, hogy megmentsem a feleséget a férfi, az anyát a gyermeke számára.” – Semmelweis  … Tovább

A stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi „érkezését”

 Minden hatodik percben meghal egy ember

Minden hatodik percben meghal egy ember Évente világszerte 15 millió ember, míg hazánkban mintegy ötvenezer ember kap szélütést. Magyarországon, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A Magyar Stroke Társaság által életre hívott „Stroke-megelőzés éve 2016–2020” kampány eredményei ugyan kiemelkedők, azonban a stroke fenyegetése továbbra sem csökken, így a folyamatos tájékoztatás jelentősége megkérdőjelezhetetlen.  … Tovább
Tavaszváró László doktor nagyon határozott elképzelésekkel keresett fel egy szép tavaszi napon. Azt szerette volna, hogy legyek a személyi edzője, ő ugyanis ezen a nyáron fecskében, „sixpackkel”, azaz kockahassal szeretné a nyugdíjas hölgyeket meghódítani a strandon. Már ő is nyugdíjas, magas vérnyomással, alacsony önértékeléssel, de elegendő idővel: ráér magával foglalkozni. „Packes” szeretne lenni és nem peches. A tavasz amúgy is a megújulás évszaka. Így tehát volt 3-4 hónapunk a nyárig, hogy „fecskés” supermant faragjunk belőle. Az elsődleges hipertónia, vagyis az eszenciális magas vérnyomás mögött nem szervi okok állnak, hanem az örökletes hajlam mellé társuló rossz életvezetési szokások, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a krónikus stressz, a dohányzás és egyéb káros szenvedélyek. A magyar lakosság több mint 60 százaléka (!) elhízott, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) már több mint két évtizede a krónikus betegségek közé sorolja az elhízást. Ehhez képest a KSH adata  … Tovább
Mentális felkészülés Ahhoz, hogy a versenyeken létrejöjjön a csúcsteljesítmény, a sportolónak az edzések során kiváló fizikai állapotba kell kerülnie, de mindez nem elég ahhoz, hogy az adott pillanatban a legjobb legyen. Fel kell készülnie mentálisan is, vagyis fejben ott kell lennie.  … Tovább
A fiatalkori emlőbetegségekről Fiatal nők gyakran fordulnak hozzám amiatt, hogy – mint mondják – rettegnek az emlőráktól, de nem tudnak szűrésre járni, mert a szűrőállomások fiatal koruk miatt nem fogadják őket.  … Tovább

Az alsó végtagi érszűkület okai és legsúlyosabb következménye

 Megelőzhető-e az amputáció?

Megelőzhető-e az amputáció? Az alsó végtagi, ún. perifériás verőérbetegség („érszűkület”) az általános érelmeszesedés egyik formája. Jól ismertek azok a befolyásolható kockázati tényezők, amelyeknek szerepük van az alsó végtagi verőérbetegség kialakulásában. A négy legfontosabb ezek közül a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a cukorbetegség és a vér magas koleszterinszintje. Az is egyértelmű, hogy idősekben (a 65 év feletti korosztályban) gyakorisága ugrásszerűen megnő.  … Tovább
Hazánkban a lakosság 5 százaléka szenved cukorbetegségben és jelentős részük, csaknem 90 százalékuk, 2-es típusú cukorbeteg. Sajnos, míg korábban a 40–50-es korosztályt érintette (régebben időskori diabétesznek is nevezték), mára már nem ritkán észlelhető a 20–30 évesek körében. A folyamat előrehaladása következtében előbb-utóbb gyógyszeres, majd inzulinkezelés válik szükségessé.  … Tovább
Gondolatok a peritoneális dialízisről Ma Magyarországon közel 8000 beteg szenved végstádiumú veseelégtelenségben, ami azt jelenti, hogy számukra az életben maradáshoz a veseműködést úgynevezett vesepótló , azaz művesekezeléssel, illetve veseátültetéssel kell pótolni. A művesekezelés, azaz dialízis lényege, hogy szűrőrendszer segítségével tisztítjuk meg a vért azoktól a salakanyagoktól, amelyek eltávolítását egészségesekben a vese biztosítja. A dialízisnek alapvetően két formája létezik, a hemodialízis és a peritoneális dialízis.  … Tovább
Vesevilágnap 2017 A vesevilágnap megrendezésére 2017-ben immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás volt, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.  … Tovább
A magyar lakosság egészségi állapota a statisztikai adatok tükrében 2017-ben 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program hét év alatt 1315 helyszínen több mint 5 millió vizsgálatot végzett, 400 ezer látogatót fogadott, a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót.  … Tovább
Az első Hipertónia Világnapot 2005 májusában szervezték, s azóta évente megtartják. Célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a magasvérnyomás-betegségre és minden országban ösztönözze a lakosságot a modern járvány, a „néma gyilkos” megelőzésére és ellenőrzésére.  … Tovább
Nincs panaszom, nem érzek semmi különöset, a közérzetem nem változott. Miért kellene orvoshoz menjek, és miért kellene vizsgáltatnom magam?  … Tovább
Láthatatlanul látványos fogyás A túlsúlyosok és elhízottak aránya alapján felállított listán Magyarország a világon a harmadik, Európában pedig az első sajnálatosan. Aggasztóak a hazai adatok, három felnőttből kettő, míg 2 és 17 éves kor között minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott a túlsúlyos gyerekek száma hazánkban. A WHO megfogalmazása szerint a kóros kövérség a legnehezebben és legeredménytelenebbül kezelhető krónikus betegség. Az elhízás napjaink egyik népbetegsége, amely nemcsak esztétikai gond, hanem globálisan komoly egészségügyi probléma is. Az elhízottság növeli számos betegség kialakulásának a kockázatát, mint például a hipertóniáét, a szív- és érrendszeri megbetegedésekét, a 2-es típusú cukorbetegségét.  … Tovább
Karácsony a nagyvilágban Egyetlen ünnepnek sincs olyan varázsa, mint a karácsonynak. A felnőtteket éppúgy elbűvöli, mint a gyermekeket. A karácsony a szeretet, összetartozás, az ajándékozás ünnepe, amikor az otthonokba csend és béke költözik.  … Tovább

A Tüdőér Egylet hagyományos találkozója

 Fókuszban egy ritka betegség

Fókuszban egy ritka betegség A tüdő egyik kevéssé ismert betegsége a pulmonális artériás hipertónia (PAH). A kisvérköri nyomásértékekről többségünk nem is hallott, néhányan viszont azt is tudják, hogy ezt a vérnyomást csak a szervezetbe hatolva lehet mérni. Ők bizonyára azt is megtapasztalták, hogy ez a nehezen diagnosztizálható, olykor életet fenyegető kór fáradékonyságot, nehézlégzést, fulladást, mozgáskorlátozottságot, váratlan ájulásokat idéz elő. Az időben felismert pulmonális hipertónia korszerű gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető, ám olykor csak új tüdő beültetése hoz megoldást. A felismert esetek száma a világon nő, egyre több a gyerekkorú. Hazánkban százak érintettek. Közülük többen minden ősszel eljönnek a betegszervezet rendezvényére (november 4.), sorstársaikkal találkoznak, s a PAH megfelelő kezeléséről, a gyógyszerekről, a mozgás és az életmód fontosságáról hallgatnak előadásokat.  … Tovább
Álomittasan nem vezethetsz – Kezeltesd! Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) az alvás ideje alatt a légzés ismétlődő leállásával jellemezhető betegség. A légutak szűkülete, összeesése miatt a légzés átmeneti, több mint 10 másodpercig tartó teljes szünetelése (apnoe), illetve csökkenése (hipopnoe) figyelhető meg. Az OSAS a szív- és érrendszeri betegségek komoly kockázati tényezője. Az OSAS-ban szenvedők azonosítása szűrővizsgálattal egyrészt lehetőséget teremt a sokszor irreverzíbilis szövődmények – hipertónia, stroke, koszorúér-betegség, cukorbetegség, depresszió, szorongás, a szellemi teljesítmény hanyatlása, demencia, személyiségváltozás – megjelenése előtti kezelésre. Másrészt a közlekedés biztonságát szolgálja, megelőzhetővé téve az OSAS-ban szenvedő, nem kezelt betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési baleseteket. Ebben a folyamatban a háziorvosoknak és a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak kiemelt szerepük van. Sok múlik magán a páciensen is, hogy észrevegye a tüneteket, és orvoshoz forduljon!
Az OSAS végleges diagnózisa és a megfelelő terápia kialakítása az alvásdiagnosztikai központok feladata.  … Tovább

A várandósság ritka kardiológiai szövődménye

 Terhességhez társuló szívelégtelenség

Terhességhez társuló szívelégtelenség A terhesség során számos szív- és érrendszeri változás történik a szervezetben. Az érrendszerben keringő vér mennyisége megnő, a szívverés felgyorsul, a vérnyomás kismértékű emelkedést mutat. A szülést követő hat hétben ezek a változások normalizálódnak, azonban ritkán maradandó szövődményekkel találkozhatunk.  … Tovább
Minden agyban dől el Péter óriási lelkesedéssel érkezett hozzám személyi edzésre. Lelkesedése elsősorban abból fakadt, hogy tudományos bizonyítékokkal felvértezve indultunk neki a testi-lelki-szellemi változásának. A legújabb agykutatások eredményeit lobogtatta: „Látod? Tényleg minden agyban dől el!…” Húsz kilótól, a magas vérnyomásától és az ezzel járó depressziótól szeretett volna megszabadulni záros határidőn belül. A legújabb agykutatások pedig bizonyították, hogy soha nem késő: tanulni, fejlődni, változni bármilyen korban lehet. Korábban azt gondolták, hogy már kora gyermekkorban megáll az agy fizikai fejlődése, de agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a homlok mögötti prefrontális kéreg még a harmincas-negyvenes éveinkben is dinamikusan alakul. Márpedig ez az agyi terület határozza meg döntéshozatalainkat, személyiségjegyeinket, valamint szociális interakcióinkat. Az egész agyunk sokkal inkább egy dinamikus hálózathoz, mint egy számítógépes meghajtóhoz hasonlítható. Új ingerek hatására új kapc  … Tovább
Mit kell tudni a hormonterápiáról? „A nők többet bírnak”– halljuk sokszor ezt a mondatot, és lehet, hogy tényleg a gyengébbik nem az erősebb valójában? Erre nincs válasz, de azt biztosan tudjuk, hogy a női szervezet a változás koráig bőven el van látva egy speciális női nemi hormonnal, az ösztrogénnel.  … Tovább
Vércukorcsökkentő gyógyszerek hatása a testsúlyra és a vérnyomásra A cukorbetegség (diabetes mellitus, a közbeszédben diabétesz) kezelésére használatos vércukorcsökkentő gyógyszerek (antidiabetikumok) fő hatása értelemszerűen a vércukorcsökkentés, hiszen ezeket a készítményeket azért választjuk, hogy a diabétesz alapvető jellegzetességét, az emelkedett vércukorértékeket a normális tartományhoz közelítsük. Mivel a cukorbetegek jó része emellett hipertóniás, túlsúlyos, gyakran elhízott, kezeléskor célszerű olyan antidiabetikumot választani, amely a társbetegségeket is előnyösen befolyásolja.  … Tovább
A beteg és a családorvos szerepe a hipertóniás sürgősségi állapotok megelőzésében Hipertóniás sürgősségi állapotnak nevezzük a súlyos szervi elváltozással nem járó extrém vérnyomás-emelkedést. Az ehhez kapcsolódó ritkább, de életveszélyes kórkép a hipertóniás krízis, amikor az extrém vérnyomás-emelkedéshez szervkárosodás társul. Ilyen a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, az aortarepedés, az akut veseelégtelenség, a terhességi görcsállapot vagy a jelentős artériás vérzés.  … Tovább
Az egészségügyi ellátás buktatói Magyarországon a hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák az egészségügyi ellátás kereteit, feltételeit, feladatait, az egészségügyben dolgozó és az egészségügyi ellátást igénylő emberek jogait és kötelességeit. Mégis mind a magyar lakosság egésze, mind az egészségügyben dolgozók, mind az ellátást igénybe vevő betegek gyakran kritizálják az egészségügyben uralkodó helyzetet. A pontosan fogalmazó, jó szándékú jogszabályok nem jutnak érvényre, az egészségügyben dolgozók fáradságos, gyakran erőn felüli munkája eredménytelennek tűnik, az egészségügyi ellátásra szorulók sokszor elégedetlenek az ellátás színvonalával. Következésképpen a szándék és az eredmény távol kerülnek egymástól.  … Tovább
Vesekövek étrendi kezelése A vesekőképződés világszerte, így hazánkban is az egyike a leggyakrabban előforduló betegségeknek. A vesekövek kialakulásának pontos oka a mai napig nem minden részletében tisztázott, de számos olyan tényezőt ismerünk, amely elősegíti a vesekövek kialakulását. A genetikai tényezők, egyes anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény), húgyúti fertőzések, a vizelet pangása, a kevés folyadék fogyasztása miatti túlkoncentrált vizelet mellett természetesen mozgásszegény életmódunk, egyoldalú táplálkozási szokásaink is lényeges szerepet játszanak a kövek kialakulásában. A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek. Részben anyagcseretermékek, egy részük pedig a táplálékok természetes alkotórésze. A kövek mérete igen változó, a homokszemnagyságtól akár az egész vesemedencét kitöltő méretűek is lehetnek.  … Tovább
A nők védelmében Marcsit a lánya hozta el hozzám személyi edzésre, mondván, hogy az édesanyja mindenkivel foglalkozik a családban, csak a saját egészségével nem. Magas vérnyomását már évekkel ezelőtt felfedezték és kezelik is, ha az ímmel-ámmal, itt-ott bevett gyógyszereket hatékonynak minősíthetnénk. Marcsi elmondása szerint nincs ideje magára, de mozog minden nap: rohan a munkába, utána rohan az unokákhoz, rohan a postára, rohan a piacra, majd rohan a férjét ellátni, „hiszen Pisti egy kávét sem tud magának rendesen megfőzni.” Bár ezt a fajta rohanást nem nevezhetjük sportnak, a napi sport helyett inkább napi robot van. A nagy káoszban elfelejti bevenni a vérnyomáscsökkentő tablettáit is, és rendszerint azon veszi észre magát, hogy a vérnyomása az egekben.  … Tovább
Az Olimpia hatása mindennapjainkra Az idei nyár legnagyobb sporteseménye a riói olimpia volt. Mentális felkészítő pszichológusként jómagam is végigizgultam a sportolók megmérettetéseit. A versenyzők, akikkel ‘együtt készültünk’ az olimpiára, megismertettek a felkészülés, a küzdelem állomásaival, a sikerrel és a kudarccal, amit átélnek. Szeretném ezt most röviden megosztani az olvasóval is, és megmutatni, hogy hogyan segíthet a sportolók teljesítményének, eredményeinek ‘átélése’ a mindennapi életünkben.  … Tovább
A cukorbetegség komplex kezelése vesebetegségben A lakosság közel 10 százaléka szenved a cukorbetegség valamely formájában, illetve újabb 10 százaléka a cukorbetegség előállapotaiban. Az érintettek felénél azonban a szénhidrát-anyagcsere zavara nem felismert. A betegek 30–50 százalékánál vissza nem fordítható, idült (krónikus) vesekárosodás alakul ki. A diabétesz szűrése, megelőzése vagy a kialakult betegség időben való kezelése a legtöbb, amit tehetünk a cukorbetegség okozta vesekárosodás előfordulásának csökkentésére. Fordítva, a vesebetegség előrehaladott stádiumaiban a cukorbetegség kezelése is nagy kihívás a páciens és kezelőorvosai számára, szoros együttműködésük nélkülözhetetlen. Cikkünk célja a két folyamat kapcsolatának ismertetése.  … Tovább
A dialíziskezelés szerepe a veseműködés pótlásában A dialíziskezelés során természetes (hashártya) vagy mesterséges (dializátor) membrán segítségével a szervezetből vizet és benne oldott anyagokat (pl. toxinokat, mérgeket) távolítunk el. A kezelés fizikokémiai folyamatok (diffúzió, ozmózis, ultrafiltráció) révén lehetőséget nyújt a vérben lévő ion- és sav-bázis eltolódás (metabolikus acidózis) rendezésére és a felesleges folyadék eltávolítására.  … Tovább

Humán rekombináns eritropoetin

 A vérszegénység hatékony kezelése

A vérszegénység hatékony kezelése Az eritropoetinkezelés az egyik leggyakrabban alkalmazott biológiai terápia, mely elsősorban krónikus vesebetegek és daganatos betegségben szenvedők vérszegénységének enyhítésére szolgál. A gyógyszer pótolja a vesékben elégtelen mennyiségben termelődő, a vérképzéshez alapvető fontosságú hormont. Segítségével a szükséges transzfúziók száma jelentősen csökkenthető, a betegek életminősége egyértelműen javítható.
Használata során elengedhetetlen a rendszeres vérképkontroll. A kezelés követése nagy odafigyelést és tapasztalatot igénylő feladat, hiszen a dózismódosítások eredménye csak hetek múlva látható.  … Tovább
A terápiarezisztens hipertónia A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) világszerte népbetegség. Magyarországon 1999 és 2011 között a felnőtt (19 év feletti) magasvérnyomás-betegek száma a kétszeresére nőtt, napjainkban a számuk mintegy 3,5 millió. A magyar hipertóniás betegek fele a kezelés ellenére nem érte el a kitűzött értéket 2005–2009 között. Ezért a Magyar Hypertonia Társaság egyik fontos célkitűzése, hogy minél több hipertóniás beteg jól beállított, azaz kontrollált vérnyomással éljen. Ezért is indult útjára az „Éljen 140/90 Hgmm alatt” program, melynek során évről évre folyamatosan javult a célértéket elérő hipertóniás betegek aránya – 2004-ben 27, 2005-ben 39, 2007-ben 44 és 2010-ben 48–58 százalék. Még mindig vannak azonban olyan hipertóniások, akiknek a vérnyomása a céltartomány – azaz 140/90 Hgmm – feletti. Ennek nagyon sok oka lehet, az egyik, hogy a beteg magas vérnyomását nem sikerül rendezni, azaz terápiarezisztens.  … Tovább

Nem könnyű, de mellékhatás nélkül biztos a haszna

 A nem gyógyszeres terápia

A nem gyógyszeres terápia A háziorvosi és a belgyógyászati rendeléseken a leggyakrabban előforduló probléma a magasvérnyomás-betegség. Meghatározása egyszerűnek tűnik, hiszen mondhatjuk, ha valakinek nem sikerül folyamatosan „140/90 Hgmm alatt élni”, akkor biztos a hipertónia. Ahány beteg, szinte annyiféle ennek az egyszerűen meghatározható betegségnek a kezelése és a gondozása.  … Tovább
Időskori hipertónia kezelésének sajátosságai Az időskori hipertónia ma már fontos önálló témakör, kezelése tudományos vizsgálatok eredményeire támaszkodó, sok-sok vitával létrehozott módszertani útmutatókon alapul. Ez a betegellátási profil igen magas szintű, sok tapasztalatra épülő orvosi felkészültséget igényel. A hatalmas és részben ellentmondásos témakörre tekintettel az időskori hipertóniát egy kiemelt kérdésre adott válaszblokkokkal és kapcsolódó részletekkel kíséreljük meg a nem szakértő olvasónak bemutatni.  … Tovább
Meggyes, tejszínes csokis torta
1 szelet tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
298 kcal 5,3 g 21,6 g 24,6 g
Hozzávalók 10 szelethez: 7 dkg étcsokoládé, 6 dkg vaj, 3 egész tojás, 6 dkg nyírfacukor, 2,5 dkg liszt, 2,5 dkg mandulaliszt, 2,5 dkg keményítő, pici só, csapott tk. sütőpor Hozzávalók a krémhez: 5 dl habtejszín, 3 dl tejföl, 10 dkg nyírfacukor, 1 citrom héja és leve, 1 rúd vanília kikapart magjai, 10 dkg fehér csoki, 2 dkg zselatin, 0,5 dl víz, 15 dkg magozott meggy, 1,5 dl víz, 5 dkg nyírfacukor, 3 ek. étkezési keményítő A sütőt melegítsük elő 180 fokra. A vajat és a csokit mikróban olvasszuk össze. A tojások fehérjét egy pici sóval és a cukor harmadával verjük kemény habbá, a maradék cukrot keverjük el a tojássárgájával, majd adjuk hozzá a csokis vajat. Kever  … Tovább
Spenóttal töltött göngyölt pulyka karamellizált gyümölcsökkel
1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
210 kcal 22 g 10,7 g 9,35 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 40 dkg pulykamell, 30 dkg leveles spenót, 1 ek. vaj, 2 ek. olívaolaj 1-2 gerezd fokhagyma, só, bors, 5 dkg meggy, 5 dkg cseresznye, 3 dkg szőlő, 5 dkg málna, 5 dkg eper, 1 ek. méz, csipetnyi fahéj, csurranásnyi balzsamecet (elhagyható) A spenótot megmossuk, lecsepegtetjük, majd a vajon megfonnyasztjuk, fokhagymával, sóval, borssal ízesítjük. A nagy szeletre vágott pulykamellett kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. Egyenletesen rátesszük a spenótleveleket, majd két hajtással felgöngyöljük. Tepsibe tesszük, meglocsoljuk olívaolajjal, majd 170 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és 30-40 perc alatt aranybarnára sütjük. Ügyeljünk rá, hogy ne szárítsuk ki, de átsü  … Tovább
Zablisztes szilvakrémes gombóc
1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
367 kcal 8,35 g 10,7 g 53 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 50 dkg burgonya, 10 dkg zabliszt, 2 tojás sárgája, csipet só, 2-3 ek. dióolaj, 10 dkg darált dió Hozzávalók a szilvaszószhoz: 50 dkg friss szilva, 5 dkg nyírfacukor, 2 ek. víz, 2 dkg vaj, 1-2 csipet fahéj A burgonyákat egészben, héjastól főzzük puhára sós vízben, majd tegyük őket egy tálcára, és várjuk meg, amíg kicsit kihűlnek. A kihűlt burgonyát hámozzuk meg, törjük össze finomra, majd a zabliszttel és a tojássárgával gyúrjuk ruganyos tésztává. A tésztát lisztezett felületen nyújtsuk fél cm vastagra, majd vágjuk fel 10 egyforma téglalappá, négyszöggé. Közben a szilvákat mossuk meg, felezzük, távolítsuk el a magokat, majd a cukorral, vízzel és a vajjal  … Tovább
Vaníliás meggyleves
1 adag tápanyagtartalma:
Energia Fehérje Zsír Szénhidrát
198 kcal 9,5 g 5,75 g 28 g
Hozzávalók 4 adaghoz: 40 dkg friss magozott meggy vagy 1 üveg magozott meggy, 1 csomag vaníliás pudingpor, 1 rúd vanília kikapart magjai vagy 2 csomag vaníliás cukor, 1 mk. fahéj, 1 liter tej, 5 dl víz, 10 dkg nyírfacukor A pudingport, a cukrot, a vanília kikapart magját és a fahéjat kb. 2 dl tejben elkeverjük, felöntjük a maradék tejjel és a vízzel, hozzáadjuk a meggyet, és állandóan kevergetve felforraljuk, néhány percig főzzük. Lehűtjük, leturmixoljuk, majd átszűrjük. Hidegen tejszínhabbal díszítjük, betétnek néhány szem friss magozott meggyet adunk hozzá. További receptek: Nyári gyümölcsök Zablisztes szilvakrémes gombóc Spenóttal töltött göngyölt pulyka karamellizált gyümölc  … Tovább
Nyári gyümölcsök Az egészséges étrend napi 4-500 g nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, célszerűen napi 3-4 alkalomra elosztva. A nyári hónapokban nagyon sokféle hazai gyümölcs közül választhatunk, nem okozhat gondot a megfelelő mennyiség étrendbe illesztése.  … Tovább

Mindennapi kalóriafalóink

 Irány a kert!

Irány a kert! Béla bácsi, aki a kerület hírhedt-híres kertésze, idén tavasszal nem jött, hogy megmetsszük a gyümölcsfákat. Aggódni kezdtem, szokatlan volt ez tőle, ezért felkerestem a feleségét. Erzsike néni a fejét fogva mesélte a házuk előtt: amióta Béla bácsi megtudta, hogy magas a vérnyomása, semmit nem hajlandó csinálni. Azt hajtogatja, hogy „majd a gyógyszer megoldja”, pedig az orvosa is a lelkére kötötte, hogy mozogni azért ezután is kell!  … Tovább
Derékfájdalom – amit mindenki átél, érez Nehézség a fájdalmak megítélésében, így a derék fájdalmában is, hogy szubjektív, a fájdalom objektíven nem mérhető. Nagyon gyakori panasz, mindenki életében jelentkezik, ritkán vagy gyakrabban. A fájdalom megélése, a fájdalomra adott reakció nagymértékben függ az érintett neveltetésétől, fájdalomra vonatkozó vélekedéseitől, társadalmi, szociális helyzetétől, aktuális pszichés, fizikális állapotától.  … Tovább
Az alvás zavara nagyon gyakori probléma. Az európaiak kb. egyharmada elégedetlen az alvásával, az orvosi értelemben vett alvászavarok némelyike pedig a leggyakoribb 10 orvosi panasz közé tartozik. Mindnyájan saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó – de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen, vagy esetleg veszélyes is?  … Tovább
A cukorbetegség (diabétesz mellitusz – DM) napjainkban már járványszerű méreteket ölt. A nemzetközi adatok szerint több mint 371 millió cukorbeteg él világszerte, számuk 2030-ra meg is duplázódhat. Magyarországon közel 8 százalék a cukorbetegek aránya. Hasonló a helyzet gyermekkorban is; az 1-es típusú cukorbetegek száma a világon közel félmillió, a betegség gyakorisága évről évre nő, főként az 5 év alatti korosztályban.  … Tovább

Vesebetegek kerékpártúrája

 RenBike Tour – immár hagyomány

RenBike Tour – immár hagyomány 2012-ben két győri hasi dializált vesebeteg (Pingitzer Károly és Horváth Róbert) ötlete alapján, kezdetben egy baráti társasággal, köztük 6 dializált beteg részvételével kezdődött a Balatont 4 nap alatt megkerülő kerékpártúra. Ennek folytatásaként a túrasorozat 2013 óta országossá szélesedve és immár hagyományt teremtve, évente körülbelül 30 dializált és krónikus vesebeteg, valamint összesen több mint 100 résztvevővel RenBike Tour néven vált ismertté. Sikerességének bizonyítéka az évente visszatérő régi, valamint újabb és újabb vesebetegek, szimpatizánsok, barátok részvétele, valamint a 2014 óta a Balaton-kerülés mellett megrendezett, nagy sikernek örvendő tavaszi egynapos Velencei-tó kerülése is.  … Tovább
Szívbillentyűhiba: a mitrális billentyű prolapszusa A mitrális billentyű prolapszus a leggyakoribb felnőttkori veleszületett billentyűbetegség. A nőket csaknem kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat; száz nő közül ötnek van mitrális prolapszusa.  … Tovább
Gördülő Egészségügy – A szűrővizsgálat életet menthet 2016-ban is folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 67 szakmai szervezet összefogásával, európai uniós irányelvek alapján. Az Európai Nemzeti Egészségvédelmi Program (European National Helathcare Program) és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által koordinált Szív- és érrendszeri betegségek, megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja konszenzusos együttműködésével valósul meg a programsorozat. A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése volt. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok mindig egyénre is szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.  … Tovább
A hipertónia gyógyszeres kezelése A kezelés célja A hipertóniabetegség az egész szervezet kóros állapota. A kezelésére alkalmazott gyógyszerek vagy a perctérfogatot, vagy a perifériás érellenállást, vagy mindkettőt csökkentik. Nem elég azonban csak a vérnyomást csökkenteni. A kezelés célja az is, hogy megelőzzük a hipertónia okozta szervi károsodásokat/szövődményeket, meghosszabbítsuk a betegek életét, lehetőség szerint javítsuk a társuló egyéb betegségek (pl. cukorbetegség, krónikus vesebetegségek, érelmeszesedés) és kóros anyagcserével járó állapotok kórélettani folyamatait és tüneteit, vagy legalább ne rontsuk ezeket, valamint javítsuk a betegek életminőségét. Ezáltal a teljes kockázatot csökkenthetjük, ami magában foglalja a magas vérnyomással kapcsolatos megbetegedési és halálozási kockázat csökkenését. A kockázat megfelelő mérsékléséhez a vérnyomást a célértékre kell csökkenteni: általában 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb szintre, de cukorbetegségben 140/85, fehérjeürítéssel járó vesebetegségben pedig 130/80 H  … Tovább
Hipertóniás betegek és nyári veszélyek Évek óta megfigyelhető praxisomban is, hogy betegeink vérnyomása nem csak a nap 24 órájában mutat változást, hanem befolyásolják az évszakváltások is. Ez leginkább az egyre melegedő nyári napokban nyilvánul meg.  … Tovább
Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 10 százaléka szed valamilyen véralvadásgátló készítményt. Az ország lakosságának öregedésével a véralvadásgátló kezelést igénylők száma is egyre növekszik. Egyes betegségek esetén (mélyvénás trombózis, tüdőembólia, ritmuszavar, leggyakrabban pitvarfibrilláció, ér- és szívbillentyűműtétek után) véralvadásgátló terápia beállítására kerül sor. Egyes véralvadásgátlók, mint például az ún. K-vitamin-antagonisták alkalmazása bizonyos étrendi megszorításokat követel meg.  … Tovább
Elő a sodrófával! Elhatároztam, hogy idén első leszek. Egyrészt hatvanon túl is buzog bennem a versenyszellem, másrészt még soha nem voltam első semmiben. Díjkiosztásnál, oltásnál és prosztatavizsgálatnál is mindig sereghajtó voltam. Most mindenkit megelőzve már december elején év végi fogadalmat teszek, és Tohonya Jánosból Toldy Miklóst faragok. Büszkén fogok feszíteni a karácsonyfa alatt mínusz 20 kilóval, és lötyögni fog rajtam a mellény, amit a sógornőmtől minden évben ajándékba kapok.  … Tovább
Hipertónia cukorbetegségben – gyakori kérdések A hipertónia és a cukorbetegség (diabétesz) meglehetősen gyakran társul egymással. Egyik fajtája, a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegség meglehetősen gyakran társul magasvérnyomás-betegséggel, egyes felmérések szerint a betegek csaknem 90 százalékában együtt lehet megtalálni a cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Az 1-es típusú (gyermek-, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődő) cukorbetegség esetén magas vérnyomást sokkal ritkábban, általában csak a cukorbetegség veseszövődményének kialakulásakor látunk. Érdemes néhány gyakran feltett kérdést áttekinteni ebben a témakörben.  … Tovább

Befolyásolhatjuk-e a sorsunkat?

 Miért pont én?

Miért pont én? Gábor 43 éves. Néhány napja jött haza a kórházból. A munkahelyén hirtelen rosszul lett, erős háti, majd mellkasi fájdalmat érzett, végtagjai elzsibbadtak, és nagyon szédült. Aztán csak arra emlékezett, hogy a mentősök szólítgatják, és az alkarjában éppen megszúrják. Már akkor kiderült, hogy feltehetően szívinfarktusa van.  … Tovább
Amit a glomerulonefritiszről tudnunk kell, érdemes Mi a glomerulonefritisz, a vese mely része károsodik ekkor? A vese szerkezeti egységei a vesetestecskék (latinul nefronok). Születéskor mindkét vesénkben átlagosan 1-1 millió vesetestecske van. A vesetestecskéknek a vérből a vizelet szűrését végző részét nevezzük glomerulusnak. A glomerulus tartalmaz egy hajszálérgomolyagot, ez végzi a vizelet szűrését egy szűrőhártyán keresztül. A szűrőhártyának az a feladata, hogy kiválassza a felesleges folyadékot, ionokat és salakanyagokat, viszont visszatartsa a szervezet fontos alkotórészeit, így a fehérjéket és a vörösvértesteket is. Glomerulonefritisz során a glomerulusok és a bennük lévő szűrőhártyák károsodnak, így á  … Tovább

Gyógyszeres és nem gyógyszeres megelőzés

 Vesekő, vesekőbetegség

Vesekő, vesekőbetegség A vesekő az ember ősi kísérője, már a kőkorszakban is előfordult, napjainkra azonban igazi népbetegséggé vált. Egyszeri veseköve bárkinek lehet, hazánkban azonban kétszázezernél is többen vannak azok a vesekőbetegek, akiknél – rövid, vagy akár többéves szünetekkel – ismételten képződik vesekő, többnyire mindkét vesében. Cikkünk előbb a veseköves görcsöt, majd a kőképződés módját, az ismételt kőképződésre hajlamosító tényezőket és betegségeket, végül pedig a vesekőbetegséget megszakító, ún. kőmegelőző gyógykezelés lehetőségeit mutatja be.  … Tovább
Vesebetegség, vesepótló kezelés epidemiológiája Az egészséges vese naponta kb. 180 liter szűrletet termel, amely a vesén áthaladva, térfogatában és összetételében módosul, tükrözve az étrenddel bevitt folyadék és tápanyag összetételét. A napi vizelet mennyiség 1,5–2 liter. Krónikus vesebetegség esetén a só-, vízháztartás és az ásványianyag-csere egyensúlya hosszú ideig megmarad anélkül, hogy a beteg étrendjén változtatott volna. Később, amikor a vesefunkció tovább romlik, a vese feladatait ellátni nem tudja, kialakul a krónikus veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség folyamán valamennyi szerv és szervrendszer működése érintetté válik. A klinikai tünetek már akkor jelentkeznek, ha a vese működését jelző glomerulus filtrációs ráta (GFR) 60 ml/min/1,73 m2 alá csökken.  … Tovább

Nem várt mellékhatások tekintetében…

 Gyógyszereink biztonságossága

Az engedélyezés pillanatában nem feltétlenül ismert a gyógyszerek összes lehetséges mellékhatása. Főként a ritkán előforduló vagy a hosszú távú használat során jelentkező, esetleg speciális betegcsoportokat (pl. idősek, gyermekek, más betegségben szenvedők stb.) érintő mellékhatások rejtve maradhatnak a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok során. Ennek oka, hogy a klinikai vizsgálatok többnyire rövid ideig (néhány hónap, esetleg 1-2 év) tartanak, és viszonylag kevés (néhány ezer), speciálisan összeválogatott beteg bevonásával zajlanak annak érdekében, hogy a készítmény hatásosságának vizsgálata és igazolása során a lehető legkevesebb zavaró tényező terhelje az értékelést. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) koordinálásával lehetőség van a később kiderülő mellékhatások bejelentésére, ami segíti a gyógyszerek nemkívánatos hatásaival kapcsolatos új információk felderítését és hozzájárul a gyógyszerek biztonságosabb használatához.  … Tovább
A gyógyszerek a barátaink Egy páciens immáron másfél éve jár hozzám a hipertóniarendelésre, ez alatt az idő alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki vele. Beállítottam a vérnyomását, sok egyéb problémáját is orvosoltam. Elmesélte, hogy amióta nem találkoztunk, sok baja volt. Az időközben lezajlott betegségeit és tüneteit mind-mind a szedett gyógyszereknek tulajdonította. Nem is gondolt arra, hogy ezek a tünetek betegségekből származnak.  … Tovább
Az ősz adományai A zöldségek és a gyümölcsök az egészséges étrend alappillérei minden életkorban. Felmérések adatai szerint hazánkban mégis a lakosság 40–50 százaléka nem fogyaszt elegendő zöldséget és gyümölcsöt. A táplálkozási ajánlások napi 4-500 g nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaznak. Ezt a mennyiséget napi 3-4 alkalomra célszerű elosztani.  … Tovább
Jót, s jól…! A magas vérnyomás (hipertónia) gyakori betegség, mely a becslések szerint minden negyedik, ötödik felnőttet érinti, 65 év felett pedig ennél is többen szenvednek tőle. Akkor beszélünk hipertóniáról, ha a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A betegség általában nem okoz panaszokat, de kezelés nélkül szövődményként egyes szervek (pl. szem, vese, szív, agy) károsodását idézi elő. Leggyakoribb, táplálkozással összefüggő kiváltói okai között előkelő helyen szerepel az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a túlzott sóbevitel, de a mozgásszegény életmód, dohányzás, stressz hatását sem szabad lebecsülni.  … Tovább
Legyen egészséges, sportoljon és egyen! Létezik egy „csodaszer”, amelynek számos jó hatása van az egészségi állapotunkra. Többek között csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, valamint egyes rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát. Ezen állapotok kezelésében gyakran önállóan, vagy egyéb kezelési módok kiegészítőjeként is eredményes lehet. Karbantartja testsúlyunkat, fitt és vonzó külsőt eredményez, és jókedvünket is biztosítja. Ez a csodaszer pedig nem más, mint a testmozgás.  … Tovább
Aki mer, az nyer Egy hazai szociológiai felmérés szerint a negyven év fölötti hobbisportolóknak több mint a fele(!) nem szeret idegenek előtt mutatkozni sportolás közben. Éppen ezért kerülik az olyan helyeket és helyzeteket, amikor idegen környezetben kell mozogni. Ám szerencsére az utóbbi években erősödik az a tendencia, hogy 50 fölött is „sikk” a sportolás. Egyre több nyugdíjas érzi, hogy a rendszeres sportolással jelentősen javul a fizikai kondíciója és ezzel együtt az önértékelése és az életminősége. Külföldön járva tapasztalhatjuk, hogy 10 sportoló ember közül már legalább 4-en 50 fölött járnak. Senki nem szégyelli sem a „hurkáit”, sem a korát. Teljes joggal úgy gondolják, hogy büszkék lehetnek arra, ha ilyen idős fejjel is sokat tesznek az egészségükért. Az elégedettség szoros összefüggésben áll a társas kapcsolatok ápolásával és a rendszeres testmozgással is. A European Social Survey (Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata) adatai alapján 50 000 ember egyharmada(!) nem jár össze társakkal, magányos és egyáltalán nem mozog. A társas elszigeteltség pedig erőteljesen nő az életkor növekedésével, vele egyenes arányosságban a halálozási arány. Elégedettségünkért, társas kapcsolatainkért mi magunk vagyunk a felelősek.  … Tovább
Szétszórtság, koncentrációs nehézségek A szinonimaszótár szerint a szétszórtság hasonló jelentésű, mint a hebrencs, hebehurgya, szeleburdi, kapkodó, kelekótya, meggondolatlan, hóbortos, bolondos, esztelen, figyelmetlen, ütődött, kerge.
Mit is értünk e fogalmak alatt, és mik lehetnek a kialakulásuknak az okai? A figyelemzavar, koncentrációs probléma, szétszórtság, feledékenység jelenségét szeretném megkülönböztetni és a pszichológiai okait megismertetni az olvasókkal.  … Tovább
A D-vitamin pótlásának jelentősége krónikus betegségekben A D-vitamin-hiány okozta népegészségügyi probléma az elmúlt évtizedben a kutatások középpontjába került, és napjainkra egyértelműen igazolódott, hogy a civilizációs betegségeknek tartott kórképekben a betegség előfordulása és a D-vitamin-hiány között összefüggés van. Drámaiak azok az adatok, amelyek a lakosság D-vitamin-ellátottságát és a folyamatosan romló helyzetet mutatják. Az elmúlt évtizedek során világszerte folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány hátterében elsősorban az élelmiszeripar által széles körben alkalmazott foszfáttartalmú táplálék-kiegészítőkkel készült ételek nagyarányú fogyasztása áll.  … Tovább
Miért veszélyesebb a nők infarktusa? Az infarktus heveny szakaszának korszerű gyógyításával (amikor az infarktust okozó koszorúérbe katétert felvezetve a vérömlenyt eltávolítjuk és a szűk érszakaszt tágítható fémháló, úgynevezett sztent behelyezéssel kinyitjuk) a szívizomelhalás következményeit jelentős mértékben tudjuk csökkenteni. Ennek következtében az infarktus okozta korai szívhalált 4 százalék alá tudtuk szorítani. Az azonnali orvosi beavatkozással a halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri csoportra jelentős csapást tudtunk mérni. Érdekes megfigyelés, hogy a férfiak esélye az infarktusból való szövődménymentes gyógyulásra nagyobb, mint a nőké. Ez azért is meglepő, mert sokáig a szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb haláloki tényezőjét, az akut szívizominfarktust sokkal inkább a férfiak betegségének tartották, mint a nőkének. Ugyan számos elemzés kutatta a lehetséges okokat, de az eredmények sokszor ellentmondásosak. Az adatok többsége azonban alátámasztja, hogy a nők infarktusa legalább olyan veszélyes, ha nem veszélyesebb, mint a hasonló korú férfiaké.  … Tovább

A beteg-együttműködés

 A sikeres terápia záloga

A sikeres terápia záloga Minden betegség gyógyszeres kezelése során nagyon fontos, hogy a beteg betartsa az orvos utasításait, javaslatait. Ennek az együttműködésnek a jellemzésére a terápiahűség kifejezést használjuk. A különböző vizsgálatok szerint a gyors lefolyású betegségek (pl. influenza, hólyaghurut, megfázás stb.) esetén jobb a terápiahűség, mint a hosszan tartó, krónikus betegségek kezelése során. A tartós betegségben szenvedők gyakran élethosszig tartó gyógykezelésre, gyógyszerszedésre szorulnak a megfelelő terápiás eredmény eléréséhez, majd fenntartásához. Ez az eredmény azonban a beteg számára sokáig alig észrevehető előnyöket hoz, ugyanakkor jelentősége igen nagy. A magasvérnyomás-betegség kezelésével és a vérnyomásértékek megfelelő szinten tartásával hosszú távon olyan előnyök jelentkeznek, mint a stroke (agyszélhűdés), a szívizom-infarktus vagy a krónikus vesebetegség megelőzése. Mindezen betegségek nagy valószínűséggel elkerülhetők lesznek, ha a beteg az orvos utasításainak megfelelő adagban és gyakorisággal szedi a vérnyoáscsökkentő gyógyszert vagy gyógyszereket.  … Tovább
Fogyókúrák! Tavasszal bizony sokan kezdenek fogyókúrázni, hogy a nyári szezonra már felvehessék a kedvenc fürdőruhájukat és a csinos kis nyári ruhákat. A túlsúly, az elhízás világjelenség, legalábbis a fejlett országokban. A testsúlyfelesleg nem csak számos betegségre hajlamosít, de sokak számára esztétikai kérdés is. Ki ne szeretne karcsú, sportos alkatú lenni, hogy megfeleljen a korunk női vagy férfi ideáljának. Nagyon sokan próbálják leadni a felesleges kilókat.  … Tovább
A gyászreakció kezelése „Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.“
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd  … Tovább
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az érrendszeri betegségek kialakulását késleltethetjük, a fennálló elváltozások romlását lassíthatjuk. Sőt a kialakult célszervkárosodások nagy részét akár vissza is lehet fordítani. A hipertónia káros hatása több szervet érinthet, és különböző tüneteket okozhat. Az érintett szervek, szervrendszerek károsodását hívjuk célszervkárosodásnak.  … Tovább

Mert a sorsát mindenki alakítja, valahogyan

 Talán egy követhető példa

Talán egy követhető példa Magas vérnyomás és cukorbetegség! Szinte nincs család, ahol valaki ne lenne érintett. Az érszűkület, a veseelégtelenség, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a stroke rendszerint szövődményként nehezíti vagy ellehetetleníti sok család életét. Egyre több hozzátartozót, és egyre ifjabb életkorban fenyeget.  … Tovább
A magas húgysavszint, a köszvény étrendi kezelésének lehetőségei A magas húgysavszint nemcsak típusos köszvényt okoz, de nagyon szoros kapcsolatban áll más betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegségek és a metabolikus szindróma. A szérum emelkedett húgysavszintje (hiperurikémia) a szív- és érrendszeri betegségek és a vesebetegség önálló rizikófaktora is lehet.  … Tovább
A legenyhébb főbűn: a falánkság A bibliai főbűnök közül a falánkság az, amit a társadalom a legenyhébben kezel: a legkisebb vétek a hét közül. A torkosság pajkos csínytevés, azonban talán a leglátványosabbak a következményei, nemcsak a testi, hanem a lelki állapotról is beszédes képet nyújt és a legjobban veszélyezteti mentális és fizikai állapotunkat.  … Tovább
Van, aki forrón szereti… Vannak napok, amikor a kedvenc italunk a forró csokoládé, kedvenc ételünk a csokitorta, kedvenc színünk a csokoládébarna, kedvenc filmünk a Charlie és a csokigyár, kedvenc főhősünk pedig: Csoki Júing… A „Gombóc Artúr-kór” sokunkat elkap az ünnepek táján. A három fő csokoládé-étkezés közé bepasszírozott sült liba, rántott hal és töltött káposzta, amit házi habos-krémes süteményekkel fojtunk le, hogy a következő csokifogásnak helyet csináljunk, csak a jéghegy csúcsa. Az év végi feszített tempó, az ünnepekre való rohanós előkészületek stresszoldásért, szerotoninért és csokiért kiáltanak. Minden évben csodálattal figyelem, ahogy az egyik fontos szervünk (a gyomor) sokszorosára tud tágulni, és döbbentem veszem tudomásul, hogy megint elromlott a digitális mérlegem. Majd „meghekkelem” sok majonézzel, frissensült kenyérrel körítve.  … Tovább
Dialíziskezelés Magyarországon A végállapotú vesebetegek száma az egész világon folyamatosan nő, ennek fő oka a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás és a lakosság idősödése – és nem az elsődleges vesebetegségek gyakoriságának növekedése. A felsorolt „népbetegségek” és állapotok ugyanis idült vesebetegséghez vezetnek, amely ma a lakosság közel 10 százalékát fenyegeti.  … Tovább
A kálium és a hipertónia A kálium alapvető fontosságú ásványi anyag a szervezetünkben. A kálium és nátrium között vannak hasonlóságok és különbségek. Utóbbira példa, hogy míg a nátriumtartalmú konyhasóban dús étrend a magas vérnyomás kialakulásában és fenntartásában alapvető szerepet játszik, ezzel szemben a káliumban gazdag étrend jótékony hatású. Ezek alapján felvetődik a konyhasó élelmiszerekben való általános helyettesítése káliumtartalmú sóval. Az eddigi ilyesfajta tudományos próbálkozások adatai azonban nem olyan meggyőzők, hogy ez általánosan javasolható lenne.  … Tovább
A nagy transz-háború – győztünk?! Még ma is, ha beütöm az interneten a keresőbe a transzzsírsav szót, betegséggel, néhol még halállal is társítva jelenik meg a kidobott cikkekben, mintha ez egész világ háborút hirdetett volna a zsírok ezen képviselője ellen. Tényleg ennyire kell félnünk a transzzsírsavaktól, ha igen, megnyerhető-e a háború ellenük?  … Tovább

A szív- és érrendszer egészsége érdekében

 Az egészséges diéta alapjai

Az egészséges diéta alapjai Az ateroszklerózis, vagyis az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri betegségek, különösen a koszorúér-betegség jelenti változatlanul a vezető halálokot világszerte. A szív- és érrendszeri betegségek a férfiakat és a nőket egyaránt érintik; Európában a 75 évnél fiatalabb populációban mintegy 40 százalékban szív- és érrendszeri okok állnak a halálozás mögött. Bár a fejlettebb országokban csökken a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, Közép- és Kelet-Európában, beleértve hazánkat is, változatlanul magas.  … Tovább
Makro- és mikrotápanyagok, ásványi anyagok és nyomelemek szerepe a táplálkozásban Az optimális tápanyag-ellátottság nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő testi és szellemi fejlődésnek, az egészség fenntartásának és a betegségek megelőzésének.  … Tovább
Testsúlycsökkentés – 2014 Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek testsúlycsökkentő módszereire, akkor elég összetett képet kapunk, elég sok változást éltünk meg. Ezek az események két részre oszthatók: egyrészt az orvosi, dietetikusi ajánlásokra, másrészt pedig arra a számos – interneten, telekommunikációban megjelent – módszerre, sokszor „csodamódszerekre,” amelyek tudományosan nem bizonyíthatók, nem csak hatásuk, sokszor mellékhatásaik sem ismertek.
E helyen elsősorban a tudományos eredményekre tekintünk vissza, mégpedig döntően a diétás kezelésre fókuszálva, és arra, hogy 2014-ben hová is jutottunk.  … Tovább
Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia Krónikus veseelégtelenséghez nemcsak a hipertónia (magas vérnyomás), illetve diabétesz (cukorbetegség) vezethet – bár ez a két betegség a leggyakoribb ok –, hanem számos elsődleges vesebetegség is. Ilyenkor a betegség a vesében alakul ki, és ennek következtében pusztul el a veseszövet.  … Tovább
Sokan tudják, és mégis kevesen csinálják Gábor egy hónapja költözött az élettársához, ekkor keresett fel először. Panasza nincs, 47 éves, magas, sportos alkatú. Vizsgálata során kóros eltérést nem találtam, csak a 165/95 Hgmm-es magas vérnyomását. Néhány percnyi beszélgetést követően már 155/90 Hgmm-t mértünk.  … Tovább

Vegyem? Ne vegyem? Egyem? Ne egyem?

 A szója

A szója A szójabab Délkelet-Ázsiából származik. Néhány évtizede nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak, hiszen a szója nyers állapotban „mérgező”. A XI-XII. századi Kínában rájöttek, hogy a szóját hőkezeléssel és erjesztéssel ehetővé lehet tenni. Kínából jutott el Japánba és más távol-keleti országokba, ahol mára már alapvető élelmiszernek számít. Európában csak a XVIII. században vált ismertté.  … Tovább
„Mégis, kinek az élete?” Évtizedekkel ezelőtt szembesültem először ezzel a kérdéssel, egy moziban szegezték nekem! A filmvásznon Richard Dreyfuss amerikai színész várta a választ, aki egy középkorú autóbalesetest alakított. A férfi a baleset következtében nyaktól lefelé teljesen megbénult, s úgy döntött, lemond az orvosi kezelésekről, inkább a biztos halált választja. Pár évvel később egy hazai színházban mutatták be Brian Clark angol író drámáját, a korábbi mozifilm adaptációját, ahol Huszti Péter játszotta a szerepet. A kérdéssel újra szembesültem! Van-e olyan egészségi állapot, választható-e tudatosan az elmúlás, amikor a földi életet önszántából adja fel valaki? Úgy gondolom, a kérdés a mai napig nem dőlt el. A „jó halálról”, az eutanáziáról, annak kutatásáról lassan könyvtárnyi anyag gyűlik össze, de igazi megoldás, válasz nincs a kérdésre. Sokszor nem ennyire kiélezett helyzetekben is felvetődik azonban a kérdés, mit tehet az orvos, és mit tehet a beteg az értelmes élet megőrzéséhez, meghosszabbításához.  … Tovább
Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen? Sötét és hideg reggelek, korai esteledés, fagyos napok. A tél beálltával egyre kevesebb természetes fényt látunk. A szervezetünk pedig próbál a hőmérséklet lehűléséhez alkalmazkodni. A bevitt tápanyagok minőségi változása – vitaminszegény táplálkozás –, a fényhiány és az alacsony hőmérséklet az immunrendszer nem megfelelő működéséhez vezethet. A szervezet ellenálló képességének csökkenése okozza a téli megbetegedések gyakoriságának növekedését. A testi immunitás gyengülésének egyik lehetséges következménye a pszichés egyensúly felborulása. A fény hatására szervezetünkben bizonyos hormonok (pl. melatonin, kortizol, szerotonin) szabadulnak fel, amelyek befolyásolják az emésztést, az éhségérzetet, az energiaszintet, és nem utolsósorban a hangulatot. Kutatások bizonyítják, hogy mindenkinek legalább két óra természetes fényre van szüksége ahhoz, hogy biológiai órája ne boruljon fel és az ébrenlét-alvás ritmusa normalizálódjon. Az évszakok váltakozása tehát igen jelentősen módosítja szerveze  … Tovább
Az orvos válaszol A rendelőben a háziorvos mindig jelentősen emelkedett vérnyomást észlel (160–180 Hgmm), ugyanakkor otthon én normális adatokat mérek, a vérnyomásom nem haladja meg a 140 Hgmm-t. Hipertóniás vagyok-e? Szükséges-e gyógyszeres kezelés? Mindenekelőtt tisztázandó, hogy az otthoni vérnyomásmérője alkalmas-e a vérnyomás ellenőrzésére. A felkaron mérő készülékek előnyben részesítése javasolt, illetve 1-2 évente a készülék hitelesítése is szükséges. Amennyiben ezek megtörténtek, akkor önnél nagy valószínűséggel ún. fehérköpeny-hipertónia áll fenn, amely azt jelenti, hogy az emelkedett rendelői értékek mellett az otthoni eredmények konzekvensen normálisak. Ebben az esetben fokozott otthoni vérnyomás-ellenőrzés szükséges, ugyanis nagyobb az esélye annak, hogy a későbbiekben az otthoni mérési eredmények is magasabbak lesznek. Célszerű néhány vizsgálat elvégzése annak a tisztázására, hogy kialakultak-e esetleg ún. célszerv-károsodások. Amennyiben nem, akkor a fokozott követés mellett gyógyszeres k  … Tovább
Az elektrokardiográfia – I. Mit és hogyan mér? Sok-sok évvel ezelőtt elkeveredtem egy természetgyógyász-rendezvényre, s valahogy néhány aurát vizsgáló kollégával mentem vacsorázni. Hitetlenségemet látva azt hangoztatták, hogy én megfelelő médium vagyok, szemeimet bekötötték, és felszólítottak arra, hogy tapintsak körbe valakit anélkül, hogy hozzáérnék, „érezd az aurát” mondták. A próbát mindenki nagy meglepetésére sikeresen kiálltam, mert érzékelésem kiváló működésének tudatában, no meg azért, mert nem volt túlzottan meleg a helyiségben, megéreztem a velem szemben ülő embernek a levegőénél jóval magasabb testhőmérsékletét. Már ez is egy kezdetleges tudományos megfigyelés volt, de a virtuális méréstechnika ennél lényegesen pontosabb és speciális műszerezettséget igényel. Legfontosabb alkalmazási területe pedig az orvos-biológiai jelek képi megjelenítése és elemzése. Ilyen a szív elektromos működését a testfelszínen rögzítő műszeres technika, az elektrokardiográfia. A rögzített elektromos jelet hívjuk elektrokardiogramnak. Rövidítése: EKG.  … Tovább
Véralvadás, vérrögoldás Véralvadás Sebzéskor a vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű fibrinné alakul át. A fibrinszálak rárakódnak a sérült érfalra, és lezárják a sebet. A képződő fibrinhálóba bezáródnak a vér sejtes elemei is. A vér állaga alvadás közben kocsonyaszerűvé válik. A képződött alvadék alatt megkezdődik az érfal és a sérült szövetek regenerációja, végül az alvadék is lebomlik, eltűnik. A véralvadás átlagosan 1-2 perc alatt játszódik le, míg felületes sebzéskor a vérzési idő 5-6 perc. A normális véralvadáshoz kalciumionok is szükségesek. Az alvadási mechanizmusban a vérplazma sokféle fehérjéje (szám szerint 13 ún. alvadási faktor) vesz részt. A többlépcsős, rendkívül összetett, nagy erősítéssel működő folyamatban a faktorok egymást aktiválják. A folyamat végén a trombin nevű enz  … Tovább
Stroke és alapellátás A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.  … Tovább
Egészséges táplálkozás gyermekkorban Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke egészséges legyen. Ennek fontos része a kiegyensúlyozott étrend, a változatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás!  … Tovább
Folyton folyvást folyadék… Egy baráti beszélgetés során véletlenül derült ki, hogy Imre mostanában már nem is edz. A kezdeti lelkesedése, hogy még nyugdíj előtt Schwarzeneggert farag magából, két hét elteltével alábbhagyott.”… fél óra után már csak kóválygok, szédelgek, fájnak az izmaim, pedig úgy érzem, hogy a tüdőm és a szívem is bírná – panaszolta. „Elment az egésztől a kedvem.” Mi, barátok persze nem akartuk ezt annyiban hagyni. Imrét elküldtük a háziorvosához. Egy-két rutinvizsgálat után kiderült, hogy a szívével és a vérnyomásával minden rendben van, valószínűleg a sportolás közben létrejött folyadékveszteséget nem pótolja kellőképpen. A szervezetében lévő vízhiány szédülést, vérkeringési zavarokat, sőt még enyhe izomfájdalmat is okozhat!  … Tovább

„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről

 Ősi anyagunk nagyító alatt

Ősi anyagunk nagyító alatt Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.  … Tovább
Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben A világ zömmel fehér ember lakta vidékein az emberek rokkanttá válásáért vagy korai haláláért javarészt három alattomos kór, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek összefonódása a felelős. A „leggyakoribb halálokok” listája szerint még a daganatos megbetegedések és a közúti balesetek sem vetekedhetnek e három betegség együttes fennállása által okozott halálozások számával.  … Tovább
Stroke és lélek Megelőzés A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből. A vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik jó dolgokat remélnek az élettől, többet tesznek az egészségük érdekében is. Tehát a pozitív gondolkodás közvetlenül és a viselkedési szokásokon keresztül közvetetten is csökkenti a szélütés kockázatát. A tudományos magyarázatok sokszor alátámasztják azt, amit a mindennapi életben tapasztalunk: a boldogság, az elégedettség alapvető lételemek. Kik a veszélyeztetettek? A keringési betegségek szempontjából érzékeny csoportnak számít az úgynevezett A-típusú személyiség. De mi is jellemző erre a személyiségstruktúrára? Kutatások eredményeként ebbe a csoportba soroljuk azokat, akik robbanékonyak, akiknek stresszkezelési technikájuk fejletlen, a versengő és teljesítményorientált személyeket, az állandó nyomás alatt élőket, akik sokszor bizonytalanok és k  … Tovább
Ön nem fél a stroke-tól? Lapunk hasábjain már többször is olvashattak erről a félelmetes betegségről és a beteg életét sokszor ellehetetlenítő következményeiről. A stroke (szélütés, gutaütés, agyvérzés) olyan katasztrófa, amelyben az agyi érrendszer károsodik, s ez az agyműködésben általános vagy gócos zavarokat okoz. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok a világon, és az előfordulása az életszínvonal romlása, a kockázati tényezők halmozódása miatt tovább növekszik.  … Tovább
Fókuszban a stroke A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.  … Tovább
A szív- és érrendszeri betegségek jelentik hazánkban a leggyakoribb halálokot, melyek 3 fő csoportjába a szív vérkeringési zavarai (szívinfarktus, angina), az agy vérkeringési betegségei (stroke), illetve a végtagi artériák betegségei (érszűkületek) tartoznak. A stroke nemcsak a harmadik leggyakoribb halálok, de az önellátásra képtelen állapot leggyakoribb oka is.  … Tovább
Vérnyomásom 160/100 Hgmm, mindezek mellett jelentős súlyfeleslegem is van. Szeretnék fogyni, a diéta mellett testmozgást is javasoltak. Nem fog tovább emelkedni a vérnyomásom a sportolás hatására?  … Tovább
Hatásos, de kíméletes kardioedzések Nagyon nagy dolog, ha az elhatározást tett is követi, és elkezdünk rendszeresen sportolni. Ám nem mindegy, hogyan tesszük, hiszen nem az izomláz és a szervezet túlzott megterhelése a cél.  … Tovább

Mi is az elhízás? Mi okozhat elhízást? Hogyan kezelhető?

 Betegség-e az elhízás?

Betegség-e az elhízás? Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küzdők közé, ez mintegy ötmillió állampolgárt jelent. Az elhízás „járványszerűen” terjed világszerte – így hazánkban is –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért már 1998-ban kiújuló, idült betegségnek nyilvánította. Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is a hatvanas-hetvenes években indított népegészségügyi erőfeszítések – amelyek a kóros vérzsírszint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet állították középpontba, illetve a dohányzás visszaszorítását célozták meg – eredményesek voltak. Amikor már mindenki elégedetten hátradőlt a székében, az 1990-es években új veszély ütötte fel a fejét. Ez volt az elhízás, amely attól kezdve az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává nőtte ki magát. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. Az elhízással összefüggésben jelentősen nő a halálozás.  … Tovább
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2020-ra a leggyakrabban halálhoz vezető, legnagyobb egészségügyi problémát jelentő betegségek listáján az első helyet a szívkoszorúér-betegség, a második helyet a depresszió foglalja el. Ezek a betegségek gyakran nem önmagukban, hanem egymással társulva fordulnak elő: a depressziós betegek az átlagnál gyakrabban betegszenek meg, pl. koszorúér-betegségben, míg a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők között az átlagnál nagyobb a szorongásos zavarban vagy depresszióban szenvedők aránya.  … Tovább
Mindenáron kezelni! A hipertónia kezelése a legtöbb esetben hosszú távon, akár egész életen át tart. Ennek elfogadása, megértése a páciensek számára nem könnyű feladat. A magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatos tanulmányok, statisztikák szerint a kezeletlen hipertónia az agyi katasztrófák kockázatát akár négyszeresére, a szívelégtelenségét háromszorosára, a szívinfarktusét kétszeresére növeli.  … Tovább

Cimkefelhő:beszámoló cukorbetegség (diabétesz) családorvos edukáció hirdetés jog junior kezelés közösség lexikon magas vérnyomás megelőzés önellenőrzés piac psziché recept szakellátás személyes szövődmények táplálkozás társbetegségek testmozgás

Szerzők:Dr. Ádám Ágnes, Dr. Alföldi Sándor, Dr. Ambrus Csaba, Ambrus Zsófia, Dr. Anselmó Viktória, Dr. Antalics Gábor, Dr. Bajcsi Dóra, Dr. Barna István, Dr. Barta László, Prof. dr. Bereczki Dániel, Dr. Berényi István, Béres Alexandra, Dr. Cseprekál Orsolya, Dr. Elek Sándor, Fadgyas Zsuzsa, Faludi Viktória, Faludy Viktória, Prof. dr. Farsang Csaba, Fazekas Erzsébet, Dr. Fekete Andrea, Prof. dr. Halmy László, Dr. Haris Ágnes, Dr. Horváth Csaba, Dr. Horváth-Sziklai Attila, Prof. dr. Jánosi András, Dr. Járai Zoltán, Dr. Jermendy György, Prof. dr. Karátson András, Dr. Kárpáti Róbert, Prof. dr. Kékes Ede, Dr. Kempler Péter, Prof. dr. Kiss István, Dr. Kovács Tibor, Krasznai Éva, Dr. Kulcsár Imre, Dr. Ladányi Erzsébet, Lázár Virág, Dr. Légrády Péter, Dr. Letoha Annamária, Dr. Matoltsy András, Dr. Matos Lajos, Dr. Mátyus János, Dr. Mező Róbert, Nagy Gyuláné Tajti Éva, Dr. Nemcsik János, Dr. Pados Gyula, Dr. Páll Dénes, Dr. Purebi György, Prof. dr. Radó János, Prof. dr. Reusz György, Prof. dr. Rosivall László, Dr. Samu Antal, Dr. Simonyi Gábor, Prof. dr. Szabó András, Dr. Szabó Noémi, Szabó Zsuzsa, Dr. Szegedi János, Prof. dr. Székács Béla, Szőke Mária, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Timár László, Dr. Tislér András, Dr. Tóth Éva, Trieber László, Dr. Vályi Péter, Dr. Váradi András, Dr. Vizsy Balázs, Dr. Wágner László, Dr. Wittmann István, Dr. Zajkás Gábor

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error