Szerző: Dr. Antalics Gábor Feltöltés dátuma: 2011.11.07.

Mit tehet a családorvos a magas vérnyomású (hipertóniás) betegével?

Több mint 15 éves családorvosi múlttal a hátam mögött keresem és próbálom megtalálni a választ erre a kérdésre! Mindennapi munkám során számos esetben kell a hozzám forduló betegek vérnyomásaival kapcsolatosan döntést hoznom. Több száz olyan beteg van a praxisomban, a látókörömben, akiknél már ismert a betegég, kezelni, gondozni kell állapotukat. Ez a tény hozza elő a kérdést mind bennem, mind pedig a pácienseimben!

Mit tehetek „egyszerű" családorvosként a beteggel, mit várhat el tőlem a beteg?

Ehhez meg kell érteni a családorvosi munka alapját, el kell fogadni minden oldalról ezt a speciális tevékenységet.

Az orvostudomány ismereteinek bővülése elindította az egyes orvosi szakmák specializálódási folyamatát. Az általános orvosi szakma működési területe mind jobban korlátozottá vált, tevékenységi köre beszűkült. Az egyén, a család igénye viszont az, hogy elérhető közelségben legyen „az orvos" aki bizonyos mértékben mindenhez ért, aki mindenért felel, de egyben egy bizalmas barát is, olyan gyógyító ember, aki az orvoslásban lejátszódó technikai és specializálódási robbanás után sem tűnhet el. A különféle regényekből is ismert „jóságos doktor bácsi" személye mindannyiunk számára szükséges elvárás.

A családorvos gondoskodást vállal a beteg valamennyi testi, lelki és szociális panaszára, problémájára.

A családorvoslás olyan orvosi specialitás, amely az egyén és a család számára folyamatos és átfogó egészségügyi ellátást kínál és nyújt. Egyedülálló kommunikációt teremt a beteg és az orvos (orvostudomány) között. Gondoskodást vállal a beteg valamennyi testi, lelki és szociális panaszára, problémájára. Az ellátás ötvözi és használja a biológiai, a klinikai és viselkedéstudományi ismereteket is. Az első orvos-beteg találkozástól kezdve folyamatosan vállalja a felelősséget a hosszan tartó ellátásért (akár élethosszig), függetlenül a beteg nemétől, korától, faji, társadalmi hovatartozásától. Mindemellett lehetőséget kell teremtenie a megfelelő szakkonzultációkra, fellépő krízisállapotok esetén akár szakintézeti, kórházi, klinikai ellátásra is. A gyógyító kezeléseken túl, az alapellátó családorvos lehet a felelőse a betegségmegelőzés, az elsődleges prevenció megvalósításának is. A sokrétű feladatok szemléltetik, hogy a családorvoslás az orvostudomány önálló területe. A betegek alapellátása csak egy optimálisan működő családorvosi rendszerben képzelhető el. Ehhez a családorvosnak megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, a betegek oldaláról korrekt ellátási igény, a társadalom szempontjából pedig a megfelelő feltételek és körülmények biztosítása szükséges.

Ezek az alapvető szempontok a családorvosi ellátás során. Természetesen a legtöbb krónikus betegségre ráilleszthető az ellátási metodika. Alapvető, hogy olyan munkamódszert használjunk, amellyel lehetőség van a beteg egyének felkutatására, azaz a betegek kiszűrésére, a kóros leletek esetében a diagnózis, a kórisme kimondására, valamint lehetőség szerint a kezelés megindítására. Fontos, hogy itt nem állhat meg a családorvos tevékenysége, meg kell nyerni a beteget a hosszú távú együttműködésre. A folyamatos ellenőrzések szükségességét, a kontrollvizsgálatok fontosságát, az esetleges szakorvosi konzíliumok teljesítését el kell fogadtatni a beteggel is.

Most próbáljuk meg az elmondottakat a hipertóniabetegségre vonatkoztatni!

Legtöbbször véletlenszerűen derül ki, minden panasz vagy tünet nélkül, hogy magas a vérnyomásunk. Baráti körben, családban esetlegesen bármilyen orvosi vizsgálat kapcsán végzett méréskor szembesülünk az eltéréssel. Az első út ezek után a családorvosi rendelőbe vezethet. Ott ténylegesen ellenőrzött vérnyomásmérővel, szakképzett személy által végzett többszöri méréssel erősíthető meg, vagy vethető el a probléma. Meg kell jegyezni, hogy lehetőség szerint minden orvos-beteg találkozás része lehet a vérnyomás mérése! Az egyéni mérési eredmények értékelése, esetleges otthoni önellenőrzések, különféle hosszabb távú monitor készülékekkel végzett ellenőrzések bizonyíthatják a betegség fennállását. A családorvos az adatok értékelése során mondja ki a pontos diagnózist. Döntenie kell arról is, hogy önállóan képes-e kezelést indítani, vagy esetleg azonnali kivizsgálásra, kezelésre kell utalnia a pácienst. A kivizsgálás része a pontos életmódfelmérés, a korábbi egyéni és családi kórelőzmények felderítése, az étkezési, az alkoholfogyasztási szokások megismerése. Már itt számos olyan tanács, javaslat hangozhat el, amely vérnyomáscsökkentő hatású. Aki túlsúlyos, kezdjen fogyókúrába, mozogjon. A dohányos hagyja el szenvedélyét. Csökkentsük a fogyasztott alkohol mennyiségét, étkezzünk diétásan, egészségesebben! Fel kell térképeznünk, van-e már valamilyen szövődménye a fennálló magas vérnyomásnak, emiatt történhet laboratóriumi vizsgálat, beutalót kaphatunk szemészetre, ultrahangos vizsgálatokra, találkozhatunk szív- vagy vesegyógyász specialistával, ideggyógyásszal is. Minden lelet értékelése után születhet döntés a gyógyszeres kezelésről. A családorvos eldöntheti milyen gyógyszer lesz a legoptimálisabb, mekkora kezdő adaggal induljon a kezelés. Ismertetni kell a gyógyszerek várható hatását, de még inkább a mellékhatásait is. Hátra van viszont az egyik legnehezebb feladat, elfogadtatni a folyamatos orvos-beteg találkozások fontosságát, a kontrollvizsgálatok szükségességét. A feladat azért is nehéz, mert legtöbbször „csak" a vérnyomás magas, nincs tünet, nincs panasz, nincs betegségérzet. A tartós kezelés szükségességét és fontosságát számtalan orvosi ajánlás, javaslat, a kezelő orvos tudása és egyéni tapasztalata erősíti meg. Egy-egy tragikus környezeti példa is bizonyosság lehet a kezelés elfogadásához. Sok esetben fordul elő, hogy a beteg saját tragédiája eredményezi a későbbi kezelés elfogadást! Mindez azt példázza, hogy a magas vérnyomás leküzdése közös feladat. Orvosnak és betegnek szövetséget kell kötni!!! Csak közös felelősségvállalás oldhatja meg a problémát, előzheti meg a súlyos szövődmények kialakulását. Előfordulhat, hogy több gyógyszer együttes kombinációjára van szükség az ajánlott cél-vérnyomásérték eléréséhez. Makacs, kezelésre nem reagáló betegség esetén a családorvos megfelelő centrumba utalhatja a beteget, ahol további, még speciálisabb vizsgálatok mutathatják meg a legmegfelelőbb terápiás lehetőségeket. Ezeket a tanácsokat figyelembe véve még biztosabban kezelheti tovább betegeit az alapellátó családorvos. E komplex ellátási mechanizmus vezethet el oda, hogy jó vérnyomású, szövődményektől mentes, hosszú életű páciensek, és boldog, elégedett családorvosok találkozhatnak nap mint nap egymással.

szerzo

Dr. Antalics Gábor

Belgyógyász-háziorvosként dolgozik Budapest XVII. kerületében 1991 óta. Kiemelten a szív- és érrendszeri betegek ellátásával, kezelésével foglalkozik, ebben a témában orvostanhallgatókat, szakorvosjelölteket is oktat az Egyetem Családorvosi Tanszékén.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!