Szerző: Prof. dr. Kékes Ede Feltöltés dátuma: 2011.11.09.

Figyeljünk rendszeresen vérnyomásunkra!

Hol, mikor és hogyan mérjünk vérnyomást?

A vérnyomásmérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –, ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás akár csak kis mértékű emelkedése megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő.

Mit jelent ma számunkra a vérnyomás mérése?

A magas vérnyomás alattomos betegség, hiszen akár 180–200 Hgmm magasra is emelkedhet a nyomás, és mégsem érzünk komolyabb panaszt. A panaszmentes időszak évekig is fennállhat.

A vérnyomást a gyakorlatban nem csak egy számmal jellemezzük, szeretünk egy más fogalmazást használni:

  1. Optimális vérnyomás
  2. Normális vérnyomás
  3. Magas normális vérnyomás

Nézzük, mit jelentenek ezek számokban.

Csak ezt követően jön a jól ismert 140/90 Hgmm, melyet kezelőorvosaink oly gyakran hangoztatnak, mint a hipertónia határát. Számos, nagy résztvevőszámú népességfelmérést végeztek, aminek alapján kiderült, hogy minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kevesebb kár éri szervezetünket, annál ritkábbak a szív-, vese-, agyeredetű betegségek, melyek már életünket veszélyeztetik. Előre kell gondolkodnunk.

Egy többezres lakosságcsoportot 14 éven keresztül ellenőriztek. A vizsgálat indulásakor a résztvevőknek semmiféle panaszuk nem volt, a részletes vizsgálat során nem találtak szervi betegségre utaló eltéréseket. Az első vizitkor a vérnyomás alapján az egyéneket három csoportra osztották: optimális, normális és magas normális értékű csoportra. Mindhárom csoport tagjait évente ellenőrizték, rögzítették a panaszokat és tüneteket. Tíz év elteltével a veszélyes események előfordulása (szívtrombózis, agyi esemény, érszűkület stb.) a legkisebb az optimális vérnyomású egyéneknél volt. Akiknek a vérnyomása kezdetben normális volt, ott 10 év elteltével a események előfordulása megduplázódott. Azoknál, akiknél kezdetben magas normális vérnyomást mértek, megnégyszereződött.

Ennek alapján mondhatjuk, nemcsak arra kell figyelnünk, hogy normális-e a vérnyomásunk, hanem lehetőleg optimális legyen – ugyanis minél alacsonyabb a vérnyomásunk, annál kisebb az esélye a korai szív- és érrendszeri betegségnek.

Mikor érdemes a vérnyomást mérnünk vagy méretnünk?

Amennyiben egészségesnek érezzük és tartjuk magunkat, akkor elegendő egy évben egyszer megméretnünk a vérnyomásunkat. Célszerű a minden honpolgár számára kötelező általános szűrés keretében elvégeztetni a mérést, mert ilyenkor más fontos jellemezőnket is megismerhetjük, mint pl. a vércukor vagy éppen a koleszterin szintjét. Ma már nem meglepő, hogy csaknem minden magyar családban van vérnyomásmérő, így lehetőség van otthoni ellenőrizésre is.

Más a helyzet akkor, ha már egy ízben magasabb vérnyomást mértek. Ebben az esetben – ahogy orvosaink is el szokták mondani – hasznos, ha tudjuk az aranyszabályokat:

Ha a vérnyomásunk 120/80 Hgmm felett van, de nem éri el a 140, illetve a 90 Hgmm értéket, akkor érdemes félévente egyszer ellenőrző mérést végezni. Tanácsos a reggeli órákban, felkelés után, valamint este, a napi munkatevékenység befejeztével mérni.

Ha a vérnyomásunk 140, illetve 90 Hgmm felett van három egymást követő mérésnél (lehetőleg hetente 1-1 mérés), akkor mindenképpen magasvérnyomás-betegségről kell beszélnünk. Forduljunk orvoshoz!

Magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél a kezelőorvos szabja meg a mérés időpontjait.

A mérés technikája szerint három mérési lehetőség áll rendelkezésre:

A vérnyomás otthoni ellenőrzése egyre jobban terjed, mert a betegek egy részében (15–30%) a rendelőben mért vérnyomás rendszeresen magasabb, ezt hívjuk „fehérköpeny-hipertóniá"-nak. Egyre több adat szól egyébként amellett, hogy a fehérköpeny-hipertóniások jelentős részében a későbbiekben ténylegesen kifejlődik a betegség, tehát nem ártalmatlan jelenségről van szó, fokozott szív- és érrendszeri kockázatot jelenthet.

Magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél az otthoni vérnyomásméréseket rendszerint úgy ütemezzük, hogy reggel felkelés előtt az ágy mellett ülve legyen az első mérés, mielőtt még az aznapi gyógyszereiket beveszik. A második mérés este, lefekvés előtt történjen. Ezt a méréssorozatot végezzük el egy hétig, az adatokat mutassuk meg orvosunknak.

A magas vérnyomás gyógyszeres beállítása során igen sokat segít a kezelőorvosnak egy-két heti ilyen méréssorozat.

Amikor már megfelelő módon beállt a vérnyomásunk, akkor is érdemes 3-6 hónaponként egy-egy hetes vérnyomás-ellenőrzést végezni.

Fizikai aktivitásunk, terhelhetőségünk ellenőrzése

Sokan szeretik fizikai aktivitásuk mértékét ellenőrizni. Erre nagyon megfelelők a forgalomban lévő készülékek, mert nemcsak a vérnyomást, hanem a pulzust is jelzik.

A kor előrehaladásával a terhelés hatására vérnyomásunk és pulzusunk a normálisnál jobban megemelkedhet. A szisztolés nyomás 170 Hgmm, a pulzusszám 130/perc fölé emelkedése esetén forduljunk orvosunkhoz tanácsért.

Hogyan végezzük a mérést?

A mérést ülő, kényelmes helyzetben végezzük, legalább 1-2 perces nyugalmi állapot után.

Legalább két mérést végezzünk, 1-2 perces időmegszakítással, illetve még továbbit, ha az első két mérés között nagy a különbség (több, mint 5 Hgmm). A második vérnyomásmérésnél ellenőrizzük a pulzusszámot is (az automata rendszerek ezt jelzik).

Általában standard mandzsettát (12-13 cm hosszú és 35 cm széles) használjunk, de indokolt esetben lehet nagyobb vagy kisebb mandzsettát is (testmérettől függően).

A mandzsetta méréskor mindig a szív szintjében legyen. Az első alkalommal mindkét karon mérjük meg a vérnyomást, a magasabb értéket fogadjuk el.

Ne kösse életét a vérnyomásmérőhöz, de tudatosan használja egészsége védelme érdekében!

A mérések leggyakoribb hibái

A vérnyomásméréseknél mérhető értékek összehasonlítása

Fontos tudnunk, hogy a rendelői vérnyomásmérés során más értéket tartunk normálisnak és kórosnak, mint az otthoni mérésnél. Ha otthon mérjük vérnyomásunkat, rendszerint alacsonyabb értékeket kapunk, mint a rendelőben, akkor is ha a két vérnyomásmérő teljesen azonos.

Otthonunkban a 130/85 Hgmm-es értéket tekinthetjük normálisnak. Azt se felejtsük el, hogy a vérnyomás egyikünknél sem egyforma a nap minden órájában, hanem reggel egy kicsit magasabb, este, éjjel alacsonyabb. Ha idegesek vagyunk, vagy fizikailag terheljük magunkat, akkor a vérnyomásunk jelentősen megemelkedhet. Ettől még nincs magasvérnyomás-betegségünk, hanem szervezetünk alkalmazkodik a terheléshez. Ezért a vérnyomásra vonatkozó értékek normális vagy kóros voltát mindig a nyugalmi állapotú mérésnél kell értékelnünk.

Amikor a magas vérnyomás diagnózisát orvosunk felállítja, vagy a gyógyszeres kezelést indítja, akkor rendszerint felhelyeznek egy 24 órás vérnyomásmonitort, mely 20 percenként méri vérnyomásunkat. Így az orvos egy jellemző vérnyomás-profilt kap rólunk, látja, milyenek a reakcióink, milyen a napi bioritmusunk.

Táblázatban mutatjuk be, hogy a különböző méréseknél mit tartunk normális vérnyomásnak.

Milyen eszközökkel mérjük a vérnyomást otthonunkban?

Sokfajta vérnyomásmérő van ma forgalomban. Nem árt egy kis eligazítást tartanunk a nagy árúdömpingben. Nagyon fontos az alábbiak ismerete:

A vérnyomásmérőket értékelik, osztályozzák és hitelesítik nemzetközi előírások szerint. Aki magasvérnyomás-betegségben szenved, lehetőleg csak hitelesített eszközt vegyen, mely megbízhatóan méri a vérnyomását. A hiteles mérők listája megtalálható az interneten a www.dableducational.com weboldalon, valamint a Magyar Hypertonia Társaság (www.hypertension.hu) honlapján is.

Nagyon divatos és elterjedt a csuklós mérőeszköz. Ezt lehet használni szűrésre, általános tájékozódó mérésre. Akinek azonban magasvérnyomás-betegsége van, az lehetőleg karmandzsettás mérőt vegyen. Az ujjbegyre szerelhető vérnyomásmérők teljesen bizonytalan eredményeket adnak, használatukat nem javasoljuk.

szerzo

Prof. dr. Kékes Ede

Kardiológus, hypertonológus, informatikus. A Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja. Több mint 40 éves klinikai tapasztalattal 16 könyv, 350 közlemény, 5 CD-kiadvány közreműködője. Érdeklődési köre: a hypertonia gyógyszeres kezelése, a vérnyomás mérése, a szív- és érrendszeri rizikófaktorok, a transztelefonikus ekg.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error