Szerző: Dr. Barta László Feltöltés dátuma: 2011.11.23.

Az életadó víz – hipertónia és vesebetegségek

Az emberek fele nemigen érez szomjúságot, és bevallottan egy liter, vagy még kevesebb folyadékot vesz magához naponta, pedig napi 2-3 liter folyadék fogyasztásával igen csekély erőfeszítéssel nagyon sokat tehetünk egész testünk, különösen vesénk egészségének megőrzéséért.

Elgondolkoztam azon, vajon mennyire szomjas emberek élnek országunkban? Ha a palackos ásványvizek kereskedelmi adatait néztem, az elmúlt 10–15 esztendőben megtöbbszöröződött a fogyasztásuk. Ez egészségünk szempontjából örvendetes, az elképesztő méretű műanyaghulladék hazai sorsa már nem az. Ha az egy főre jutó alkoholfogyasztást néztem, hát ebben előkelő helyet vívtunk ki, és tartjuk évtizedek óta. Ez már nem igazán örömteli, mivel tudjuk, hogy a szeszesitalok konszolidált mennyiségen felüli fogyasztása sok más kór mellett a magas vérnyomás kialakulásában is kockázati tényező.

A rendelőben hosszú idő óta rendszeresen érdeklődöm a páciensek napi folyadék-beviteli, avagy ivási szokásairól. Sokak eleinte meglepődnek a feltett kérdésen, én meg már meg sem ütközöm a meglepően kis számokon. Azt tapasztaltam, hogy az emberek fele nemigen érez szomjúságot, és bevallottan egy liter, vagy még kevesebb folyadékot fogyaszt naponta.

A vesék kiválasztó, méregtelenítő szerepe közismert. Más funkciói közül a legfontosabb a só- és vízháztartásban és a vérnyomás szabályozásában betöltött szerepe.

Gyulladásos vesebetegségek, más húgyúti problémák (pl. kőképződés, prosztataelváltozások), fejlődési eltérések, daganatok mind okozhatnak átmeneti és sajnos gyakran visszafordíthatatlan veseműködési zavarokat.

Az emberek fele nemigen érez szomjúságot, és bevallottan egy liter, vagy még kevesebb folyadékot vesz magához naponta, pedig napi 2-3 liter folyadék fogyasztásával igen csekélyerőfeszítéssel nagyon sokat tehetünk egész testünk, különösen vesénk egészségének megőrzéséért.

A vesék szabályozó szerepét bizonyos vesesejtek hormontermelése biztosítja, például a renin a vérnyomás szabályozásában, az eritropoetin a vörösvértestképzésben vesz részt. A jó veseműködéshez a vesék jó vérellátása szükséges. Az olyan gyakori betegségek, mint az érelmeszesedés, a hipertónia és a cukorbetegség rontják az erek állapotát, így a veseműködést is. A rossz veseműködés önmagában is okozhat vérnyomás-emelkedést, mert a vese nem tudja a szükséges mennyiségű vizet és nátriumot kiválasztani. A tyúk–tojás kérdéshez hasonlóan gyakran már úgy találkozunk hipertóniás vesebeteggel, hogy nem is tudjuk, melyik volt előbb, és melyik a szövődmény.

A vese hatékony működéséhez elegendő (napi 2-3 liter) folyadék megivása elengedhetetlen, mellyel a napi vizelet mennyisége meghaladja az 1500 ml-t.

A megelőzés fontosságának alátámasztásához leírnék egy esetet a közelmúltból.

Egy 65 éves nőbeteghez hívtak el, aki a gyerekeinél vendégeskedett. Szédült és fájt a feje, igen fáradtnak érezte magát. Leánya szerint szellemileg egy nap alatt 20 évet öregedett, sokat aludt, és „butaságokat beszélt”. Szív-, tüdőelváltozást nem észleltem, a magas vérnyomására gyógyszert szedő betegnél 180/80 Hgmm-es nyomást mértem. Bár bénulásos tünetet nem találtam, agyi keringészavar gyanúja miatt mentőkkel sürgősségi osztályra küldtem a beteget. Tíz napig volt kórházban, majd hazautazása előtt felkerestek a rendelőben.

Leánya szerint a betegünk „visszafiatalodott”, panaszmentessé vált. Zárójelentése alapján már az első vérvétel kiderítette, hogy súlyos veseelégtelenség okozta a panaszokat. Az intenzív kezelés hatására vesefunkciós eredményei javultak, tünetmentessé vált. Módosított gyógyszerelés mellett lakhelyén további szoros háziorvosi és nefrológus (aki a belgyógyászati eredetű vesebetegségek szakorvosa) követése elengedhetetlen.

Ez a beteg 10 éve tudott a magasvérnyomás-betegségéről. Más betegsége nem volt, gyógyszerét többnyire beszedte, néha otthon mért vérnyomást. Labor- és EKG-vizsgálata 2-3 éve nem volt. Beszélgetésünk során kiderült, hogy gyerekkora óta alig iszik folyadékot, és a legnagyobb kánikulában sem szokott szomjúságot érezni. Nyilvánvaló, hogy ez jelentős tényezője volt a vesebetegség kifejlődésének. A kórházban minimum napi 2 liter folyadék fogyasztását ígértették meg vele.

Ha nem dohányoznánk, ha nem sóznánk túl a kalóriákban dús étkeinket, ha lényegesen többet mozognánk, és még sok az ilyen ha…, akkor mennyivel kevesebb betegséggel kellene életünk során megküzdeni. Kinek van erre ideje? Ez sokba kerülne! Ezt nem tudom betartani! Ugye gyakran halljuk, mondjuk.

Az egészséges életmód tartozéka a napi 2-3 liter folyadék egyenletes elosztású bevitele.

Sokan elgondolkozhatunk e néhány sor olvasásakor: ma mennyit ittunk meg eddig? Pedig ez nem is idő- és költségigényes!

szerzo

Dr. Barta László

Intenzív terápiás gyakorlatot követően több mint négy évtizede családorvos ugyanazon körzetben. Harminc éve segít a leendő háziorvosok és az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásában. Legfontosabb törekvése a magas vérnyomás és a cukorbetegség korai felismerése, eredményes kezelése, gondozása, és egyben a páciensek helyes életmódra nevelése.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!