Szerző: Dr. Ladányi Erzsébet Feltöltés dátuma: 2011.11.23.

Idült vesebetegség és a stroke

A szív- és érrendszeri betegségek – a koszorúérbetegség, a stroke, az alsó végtagi érbetegségek – az idült veseelégtelenségben szenvedő betegeink igen gyakori kísérő állapotai, és egyben a halálozás vezető okai is. Ezen betegségek hátterét jelentő érelmeszesedést a vesebetegek „gyilkosának” is nevezik.

Illusztráció

A stroke kifejezés angol szó, ütést, csapást jelent, melyet a magyar köznyelvben „gutaütésnek”, „szélütésnek” nevezünk. Hirtelen kialakult agyi vérkeringési zavarról van szó, mely lehet érelzáródás, illetve agyvérzés következménye. Népbetegség, mely Magyarországon évente kb. 40-50 ezer új beteget érint. Közülük minden negyedik azonnal, minden hatodik beteg egy hónapon belül életét veszti.

Az idült veseelégtelenség a vese működésének oly mértékű csökkenése, melynek következtében az anyagcsere bomlástermékei, salakanyagok és vizenyő szaporodnak fel a szervezetben. Ebben a mérgezett állapotban nagyobb a valószínűsége az érelmeszesedés és a stroke kialakulásának is. Az általános érelmeszesedés károsítja a veséket, ugyanakkor a vesebaj tovább súlyosbítja az érelmeszesedést. Krónikus veseelégtelenségben felgyorsult, agresszív érelmeszesedést találunk. Halmozódnak a hagyományos és a vesebetegségre speciális rizikófaktorok.

Rövid áttekintésünkben az agyi vérkeringészavar típusait, tüneteit, kockázati tényezőit, korai felismerését, megelőzését, kezelési lehetőségeit, illetve a veseelégtelenség és stroke kapcsolatának, jellegzetességeinek néhány fontos jellemzőjét ismertetjük az olvasóval.

A stroke kialakulása

Az agyi vérkeringés károsodása következtében kialakult oxigén- és tápanyaghiány miatt az idegsejtek sérülnek, illetve ha percek alatt nem áll helyre a vérkeringés, elhalnak. A működészavar általában az esemény után a legkifejezettebb. A valóban végleges károsodások csak néhány nappal később ítélhetők meg, néhány funkció visszatérhet.

A tünetcsoport lehet átmeneti vérkeringési zavar, ilyenkor a tünetek 24 órán belül megszűnnek. Az elmeszesedett erek falából kis darabok, illetve összecsapzódott vérlemezkék átmeneti érelzáródást okoznak az agy vékony ereiben. Változatos tünetei átmenetiek, de általában ismétlődnek. Fontos figyelmeztető jel, az esetek felében egy éven belül végleges szélütés követi. Az összes stroke mintegy harmadát egy vagy több ilyen ún. „ministroke” előzi meg.

A stroke jellemzően két formában jelenik meg

Az esetek zömében (80–85%) agylágyulás, iszkémiás stroke alakulhat ki, melyben az agyat tápláló ér részlegesen vagy teljesen elzáródik. Pár percen túli tartós elzáródás az agyban elhalást, lágyulást okoz.

Ritkábban (15–20%) vérzéses stroke tünetei jelentkezhetnek, melyben az elmeszesedett, sérült ér megreped, megszakad, és vér szivárog az agyba/agyra, agyállományi és/vagy agyburki vérzés keletkezik. Ez leggyakrabban érelmeszesedés és magas vérnyomás együttes fennállásakor alakulhat ki. Esetenként sérülés, vérzékenység, érfejlődési zavar, pl. zsákszerű tágulat (aneurizma) is állhat a háttérben.

Az agy idegi összeköttetések révén irányítja testünket, minden szervünk, sejtünk működését: légzésünket, emésztésünket, mozgásunkat, beszédünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket, cselekedeteinket. Egy adott agyi terület sérülése, kiesése változatos tüneteket hozhat létre: gyengeség, bénulás vagy érzészavar (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés) a végtagokon vagy az egyik testfélen, beszédzavar (elkent beszéd, szósaláta, beszédképtelenség), látászavarok (részleges vagy teljes látásvesztés, kettőslátás), szédülés, nyelészavar, egyensúlyvesztés, a tájékozódási képesség, emlékezőképesség elvesztése. Legrosszabb esetben eszméletlen állapot, kóma, halál alakulhat ki.

Krónikus veseelégtelenségben jellemzően gyakoribbak az állományvérzések, és rosszabb a stroke kimenetele.

Stroke kialakulására hajlamosító rizikófaktorok

A agyi vérkeringészavar legfontosabb veszélyeztető tényezője az érelmeszesedés. Minden állapot, betegség, mely a verőerek szűkületéhez, elzáródásához, törékennyé válásához, meszes koleszterinkristályokat tartalmazó érfali lerakódáshoz, plakk kialakulásához vezet, növeli a szélütés kockázatát. Ilyenek például: magas vérnyomás, szívbetegségek, különösen a pitvarremegés, műbillentyűk, dohányzás, cukorbetegség, mértéktelen alkoholfogyasztás, emelkedett vérzsírszint, vérképzőrendszeri betegségek (fokozott véralvadás, vörösvérsejt-szaporulat, illetve -hiány), elhízás, mozgásszegény életmód, korábbi „ministroke”, droghasználat, fogamzásgátló, véralvadásgátló szedése.

Az agyérbetegségek túlnyomórészt az időskor betegségei, jellemzően 65 éves kor fölött következnek be. Ennek magyarázata, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar) és a gyakran ezek hátterében álló érszűkület, illetve érelmeszesedés az életkor előrehaladtával ebben a korban gyakoribb. A férfiaknál 40 éves kor felett, a nők esetében 50 éves kor felett kell jelentős előfordulással számolni.

A 35 és 64 éves kor közötti stroke-halálozás elkerülhető. Ez azt jelenti, hogy az aktív életkorban történt halálozások legnagyobb részének nem szabadna bekövetkeznie, ahogyan annak sem, hogy életük teljében lévő férfiak lebénuljanak, elveszítsék munkaképességüket. A hazai halálozási adatokat tekintve az 1990-es évektől kezdve a korábbi évtizedekhez képest némi javulás következett be, de ez nem vonatkozik a fiatal, illetve középkorú férfi lakosságra. Őket kell tehát a legjobban féltenünk.

Ritka esetben rizikófaktorok nélkül is kialakulhat a stroke

A vesebetegség és szövődményei, illetve a kialakulását előidéző betegségek egyértelműen fokozzák az érelmeszesedés és így a stroke kockázatát is. A vesefunkció romlása emeli az amúgy is magas vérnyomást, növeli a vérzsíreltéréseket, ugyanakkor ezek felgyorsítják a veseműködés további romlását. A magas vérnyomás oka és következménye is a vesebajnak. A vesebetegek vérnyomása sokszor igen magas értékekkel jellemzett és nehezen kezelhető (200–220/120 Hgmm). Megjelenik a folyadék-visszatartásból eredő magas vérnyomás is. A cukorbaj okozta vesebaj az egyik vezető oka a végstádiumú veseelégtelenségnek. A magas vércukorszint az egész szervezetben súlyos érbántalomhoz vezet. A veseelégtelenség előrehaladott szakaszában vérszegénység is kialakul, felszaporodik a vérben több érelmeszesedést fokozó anyag, pl. homocisztein. Felborul az ásványi-anyagcsere egyensúlya, D-vitaminhiány lép fel. A vesebaj előrehaladásával gyakrabban észlelhetők szívbetegségek (szívizom-megvastagodás, koszorúér-meszesedés, ritmuszavarok, pl. pitvarfibrilláció) is, illetve a krónikus veseelégtelenségre specifikusabb rizikófaktorok, a megnövekedett folyadéktér, elektrolitzavar, vérszegénység, gyulladásos tényezők. Így az agyi erekben jelentkező érelmeszesedés is felgyorsul. Mindezek hozzájárulhatnak a veseelégtelenségben észlelhető súlyosabb, kiterjedtebb érelmeszesedés kialakulásához, valamint megmagyarázzák azt, hogy a krónikus vesebetegek körében 22%-kal nagyobb a stroke kockázata, mint a nem vesebeteg társaik körében.

A stroke kezelése és a rehabilitáció lehetőségei

A szélütésre utaló panaszok esetén azonnali kórházi, speciális ellátás (stroke-központ) szükséges. Minden perc számít! Az első néhány órában történő beavatkozások nagymértékben befolyásolják a beteg későbbi állapotát. Bizonyos beavatkozások csak az első három órában végezhetők el sikerrel. Elsődlegesen a betegek gyors ellátása csökkentheti jelentősen az elhalálozást, illetve a maradandó károsodásokat.

Kórházi osztályon az első legfontosabb teendő a beteg állapotának stabilizálása, keringés-, légzéstámogatás, oxigénbiztosítás, a vérnyomás, a vércukorszint, a szívritmuszavar rendezése, infúzió, gyógyszerek adása. Speciális kezelési lehetőség a vérrögök feloldása, ami csökkentheti a károsodás mértékét. További feladat a megnövekedett agyi nyomás csökkentése. Agyi vérkeringést javító infúziók adása segít helyreállítani a megmaradt funkciókat. A kórisme felállításához ideggyógyászati vizsgálat, a kórlefolyás megfigyelése, valamint képalkotó (CT vagy MRI) vizsgálat szükséges. A kiváltó ok megtalálása nagyon fontos a kezelés és megelőzés miatt, ezért számos további vizsgálatot célszerű végezni.

A kezelés során nagy figyelmet igényel a felfekvések megelőzése, a korai gyógytorna, az izommerevedés megelőzése, a logopédiai foglalkozások, szükség szerint pszichológiai támogatás, mobilizáció, a hólyag- és bélműködés rendben tartása.

A stroke megelőzésében a vesebetegek esetében is nagyon fontos a helyes életmódvezetés!

A korai rehabilitáció alapvető fontosságú! Nem kevésbé fontos a depresszió gyógyszeres kezelése a szélütés után, amely egyúttal az egyik leggyakoribb és legjelentősebb probléma. Ez teljesen érthető, hiszen zavarba ejtő, amikor mások segítségére szorul valaki egyszerű tevékenységekben pl. fürdés, étkezés, öltözködés, illetve kiszolgáltatottság érzését kelti a szellemi hanyatlás, emlékezetkihagyás, beszédkorlátozottság megélése.

A betegek kb. 20%-a nem tud megbirkózni a szélütéssel, ez általában a súlyos keringési és légzési nehézségekkel, illetve tudatvesztéssel járó szélütéses esetekben fordul elő. A betegek többsége szakszerű kezdeti ellátás és rehabilitáció után több-kevesebb idegrendszeri maradványtünettel távozik a kórházból. Az esetek egy részében kissé ügyetlenebbül, de önellátásra képes állapotban, más esetekben tartós ápolásra, gondozásra szorulva. A betegnek sok időre és bátorításra van szüksége. A legjelentősebb javulás a stroke első három hónapjában várható. A rehabilitáció nem szünteti meg az idegrendszeri hiánytüneteket, de a megmaradt képességeket fejlesztve javítja a teljesítményt. A család és számos szakember segítségére van szükség a testi, lelki gyógyuláshoz. Kiemelkedő helyet foglalnak el ebben a folyamatban a családtagok és a háziorvos.

A stroke megelőzése idült vesebetegségben

A stroke kialakulásában szerepet játszó számos tényező egy részén sajnos nem tudunk változtatni, mint a kor, a nem és a családi kórelőzmény. A kockázati tényezők nagyobbik része azonban rajtunk múlik, ezek elkerülésével csökkenthető lenne a szélütések száma. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, az egészségtelen étrend, illetve az elhízás, a kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség mind befolyásolható kockázati tényezők. A helyes életmód mellett nagyon fontos a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és vérzsírszint-ellenőrzés. A kockázati tényezők halmozott előfordulása esetén további vizsgálatokra is szükség van. Fontos a cukorbaj, magas vérnyomás, ismert szívbetegségek, ritmuszavarok rendszeres ellenőrzése, megfelelő kezelése. Hosszú távon célszerű a vérlemezkék összecsapzódását csökkentő gyógyszer szedése.

A fentiekből kitűnik, hogy bármely, akár átmenetileg jelentkező ideggyógyászati zavar (ministroke, TIA) esetén célszerű ideggyógyászati szakrendelőben jelentkezni, kivizsgáláson részt venni, és a figyelmeztető jeleket komolyan kell venni.

A kivizsgálás során tünetmentes vesebajra, veseelégtelenségre is fény derülhet, illetve az ismert vesebaj is veszélyeztető állapotnak számít. Ezen betegek gondozásánál a stroke, érelmeszesedés megelőzése, lassítása különösen fontos és nem könnyű feladat. A kivizsgálásnak fontos eszközévé váltak a vesefunkciós vizsgálatok (szérum karbamid-, nitrogén-, kreatinintartalmának meghatározása, a vizelettel ürített fehérje kimutatása, vérvizelés) mellett a vese szűrőfunkcióját pontosabban meghatározó GFR-érték (glomeruláris filtráció) mérése és számítása, valamint a mikroalbuminúria – a fehérjeürítés – meghatározása. Ezek egyszerű vérvétellel, illetve vizeletvizsgálattal elvégezhetők, eltérés esetén további nefrológiai-vesegyógyászati vizsgálatokra, gondozásra lehet szükség. Ezen szempontok szem előtt tartásával csökkenthető a stroke kockázata.

A stroke szokásos kockázati tényezői – magas vérnyomás, emelkedet vérzsírszint, cukorbetegség, időskor – gyakoribbak krónikus vesebetegségben. Ugyanakkor vannak a krónikus vesebetegségre specifikus rizikófaktorok, melyek a stroke kialakulásának kockázatát növelik: jelentős és rendszeresen visszatérő vizenyőképződés, vérszegénység, különböző gyulladásos faktorok és események, oxidatív stressz. A stroke kimenetele nagyban függ a kísérőbetegségektől is.

A korszerű vesebeteg-gondozással egyben az érelmeszesedést is próbáljuk kezelni, és így a stroke előfordulását is igyekszünk csökkenteni. A vesebetegséget is figyelembe vevő helyes gyógyszeres kezelés (pl. a vérnyomás céltartományban tartása, megfelelő vízhajtó használata, a cukorszint beállítása, vérzsírcsökkentés stb.) mellett nagyon fontos része kezelési stratégiáknak a helyes életmódra nevelés. A dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás minimalizálása, kalória-, zsírszegény, szükség esetén fehérjeszegény étrend bevezetése, az elhízás mérséklése. Mindezek megvalósítása sokszor beteget és orvost, dietetikust, szakasszisztenst is megpróbáló feladat!

Dr. Ladányi Erzsébet a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke

Megjelent a hypertonia2009/3. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!