Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel Feltöltés dátuma: 2011.11.23.

Stroke és a magas vérnyomás

Az agy hirtelen jelentkező vérellátási zavara következtében kialakuló, a központi idegrendszer körülírt vagy általános működéskiesésére jellemző tünetekkel járó kórállapotot stroke-nak – szélütésnek, gutaütésnek – nevezzük. Leggyakoribb tünetei a féloldali bénulás, féloldali érzéskiesés, beszédzavar, látótérzavar, kettőslátás. Ha a tünetek 24 órán túl fennállnak, stroke-ról, ha egy napon belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk.

A stroke gyakori betegség, Magyarországon évente kb. 40–50000 beteg kerül kórházba hirtelen jelentkező agyi vérkeringési zavar tüneteivel. Az esetek 85%-ában a tüneteket az érelzáródás, illetve elégtelen vérellátás miatt kialakuló agyinfarktus okozza, míg 15%-ban az agyszövetben vagy az agyat körülvevő folyadékban jelentkező vérzés áll a betegség hátterében.

Mentők: 104

Az akut érelzáródásos stroke sikeres kezelésének alapfeltétele az érelzáródás mielőbbi megszüntetése az elzáró vérrög feloldása révén. Erre csak 3 órán belül van lehetőség! Az így kezelt betegek esetében ritkább és enyhébb maradandó tünetekre számíthatunk. A szélütés utáni első órák emiatt kritikusak, ezért a stroke-ra utaló tünetek – hirtelen féloldali végtaggyengeség vagy teljes bénulás, hirtelen féloldali szájferdeség, hirtelen beszédzavar – közül akár egyetlen észlelésekor is azonnal mentőt kell hívni, és a beteget a legközelebbi stroke-központba kell juttatni!

A stroke a szívinfarktus és a daganatos betegségek után a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok – ez hazánkban kb. évi 13000 halálesetet jelent. A stroke után a betegek 25%-a meghal az első, míg további 5%-a a második évben. Ha a munkaképes életkort tekintve vizsgáljuk a betegség által okozott korai halálozás kockázatát Magyarországon az európai átlaghoz viszonyítva, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy 1970-ben mintegy 40%-kal volt nagyobb mind a férfiak mind a nők kockázata. Az európai átlaghoz képest 1996-ra a férfiaknál több mint négyszeresére, és a nőknél is több mint háromszorosára nőtt a munkaképes korban bekövetkező stroke miatti halálozás kockázata.

Különös gond tehát Magyarországon a stroke-betegek fiatal életkora. A kórházba kerülők átlagéletkora 68 év, 45 év alattiak képezik a kórházba felvett teljes akut betegcsoport több mint 3%-át, még az akut stroke-betegek közül a nők 28%-a, a férfiak 42%-a a munkaképes 65 éves kor alatti korcsoportból kerül ki.

A túlélők jelentős részének életét megnehezítik a maradványtünetek: fél évvel a stroke után a túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved, 22%-uk járásképtelen, a túlélők negyede-fele részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12–18%-uknak beszédzavara van, 32%-ban depressziósok. A stroke után valamilyen mértékű szellemi hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható, és jelentős arányban alakul ki körükben elbutulás (poszt-stroke demencia). A betegség tehát nemcsak magát a beteget, hanem környezetét, családját is gyakran súlyosan érinti, és fontos társadalmi problémát is jelent.

A stroke-nak van ugyan hatásos kezelési módszere, de a teljes lakosságra vonatkozóan számottevő eredményeket leginkább továbbra is a hatékonyabb megelőzéstől várhatunk. Legfontosabb tehát a kockázati tényezők csökkentése. A stroke legfontosabb kezelhető kockázati tényezője a magas vérnyomás. Több magyarországi felmérés azt találta, hogy a magyarországi stroke-betegek esetében az európai átlaghoz képest jelentősen nagyobb a magas vérnyomás (és a dohányzás) aránya.

A magas vérnyomás – amikor az ütőerek falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket – a lakosságban gyakori, a felnőttek több mint negyedét érinti. A vérnyomásérték (szisztolés és/vagy diasztolés) emelkedése fokozza, csökkenése pedig mérsékli a stroke kockázatát. A diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-es, a szisztolés vérnyomás 10 Hgmm-es 2 éven keresztüli csökkentése a stroke 30%-os kockázatcsökkentését eredményezi. A vérnyomás-beállítás célja a 130/80 Hgmm alatti érték elérése.

A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek világszerte legfontosabb kockázati tényezője: 2001-ben a világon közel 8 millió idő előtti halálesetért, és a stroke-esetek 54%-áért volt felelős. Nagyon valószínű, hogy a nyugati országokban az 1970-es, Magyarországon az 1980-as évektől csökkenő stroke-halálozás hátterében az eredményesebb magasvérnyomás-kezelés állhat. Bár 1980–2005 között Magyarországon a felére csökkent a stroke által okozott halálozás, a hazai érték még 2005-ben is háromszorosa az osztrák értékeknek, tehát bőven van még teendőnk a megelőzés terén.

A magasvérnyomás-betegség életmód-változtatással és gyógyszerekkel kezelhető. A sóbevitel megszorítása, a testsúlycsökkentés, a rendszeres fizikai aktivitás néhány Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. Ha az életmódváltozás nem elég eredményes, azt gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni. A vérnyomást többféle gyógyszer hatékonyan csökkenti, és egyben mérsékli a szív- és érrendszeri események előfordulását is. Minél nagyobb a vérnyomáscsökkentés mértéke, annál jobban csökken a stroke kockázata.

A vérnyomás osztályozása
KategóriaSzisztolés (Hgmm)Diasztolés (Hgmm)
Optimális vérnyomás kisebb, mint 120 és kisebb, mint 80
Normális vérnyomás kisebb, mint 130 és kisebb, mint 85
Magas-normális vérnyomás 130–139 és/vagy 85–89
Kóros vérnyomás – hipertónia
KategóriaSzisztolés (Hgmm)Diasztolés (Hgmm)
I. fokozat (enyhe hipertónia) 140–159 és/vagy 90–99
II. fokozat (középsúlyos hipertónia) 160–179 és/vagy 100–109
III. fokozat (súlyos hipertónia) 180 felett és/vagy 110 felett
Izolált szisztolés hipertónia (ISH) 140 felett 90 felett

A magas vérnyomás legegyszerűbben a vérnyomás rendszeres mérésével ismerhető fel. Minden egészséges felnőtt is legalább évente egyszer méresse meg a vérnyomását. Az otthoni vérnyomásmérés jól kiegészíti a rendelői méréseket. Ilyen célra előnyösebb a félautomata/automata típus, mert egyszerűbb a használata. A készüléket időnként hitelesíteni kell. Az értékeket célszerű vérnyomásnaplóban vezetni (internetről letölthető: http://www.mnsza.hu/docs/vernyomasnaplo.pdf). Az otthoni vérnyomásmérés előnye, hogy több napszakban, a gyógyszerek kiürülése idején is elvégezhető. Az értékeket mutassuk meg kezelőorvosunknak, aki szükség szerint dönt a kezelés módosításáról – néhány Hgmm eltérés miatt ne változtatgassuk önhatalmúlag a gyógyszerek adagját.

Prof. dr. Bereczki Dániel tanszékvezető egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika a Magyar Stroke Társaság alelnöke


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!