Szerző: Prof. dr. Halmy László Feltöltés dátuma: 2011.11.24.

Budapesten találkoztak az elhízástudomány nemzetközi képviselői

A Magyar Elhízástudományi Társaság 2009. október 1–3. között rendezte meg a 2. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszust Budapesten, a Gólyavárban.

A Kongresszus jelmondatának megfelelően – Quo Vadis Obesitology? – Merre tart az elhízástudomány? – az elhízás területén elért és a jövőben várható kutatási eredményeket, valamint a diagnosztikus és a terápiás lehetőségeket tárgyaltuk meg.

Örvendetes, hogy a 2. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszusra Európa, Ázsia országain kívül Afrikából, valamint Észak- és Dél-Amerikából is érkeztek résztvevők. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a szakterület 18 külföldi kiemelkedő szaktekintélye elfogadta meghívásunkat. Rajtuk kívül a hazai orvostudomány 35 jeles képviselője szerepelt meghívott előadóként. A kongresszuson 149 előadás hangzott el. A Közép-európai helyzetképről az illetékes országok társasági elnökeinek segítségével kerekasztal-megbeszélés formájában igyekeztünk tájékozódni. Az Európai Elhízástudományi Társaság előző elnöke is beszámolt az elmúlt 3 év munkájáról. A kongresszuson beszámolót tartott a Nemzetközi Elhízástudományi Társaság előző és jelenlegi elnöke, valamint az Amerikai Elhízástudományi Társaság volt elnöke.

Milyen új információk hangzottak el az elhízástudomány különböző területein?

Az elhízás világméretekben növekvő tendenciája mellett, még részletesen nem ismertetett adatok nélkül, olyan bejelentések hangzottak el, amelyek szerint egyes országokban – Franciaországban és az Egyesült Államokban – a növekedés megállt. Ezek a hírek további megerősítést igényelnek. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Franciaországban az elhízás terjedésének fékezésére össztársadalmi tevékenység folyik évek óta az életmód megváltoztatását hangsúlyozva, a hírek reményt keltők lehetnek. Ugyanakkor a jelenlegi évek gazdasági helyzete előnytelen az elhízás kialakulása szempontjából, ugyanis németországi adatok bizonyítják, hogy a munkanélküliek körében egyre nagyobb az elhízottak aránya.

Az elhízás jelentőségét a kísérőbetegségek következtében kialakuló halálozás is jól mutatja, bár egyes adatok szerint a halálozás nem olyan mértékű, mint korábban volt. Ebben az érelmeszesedés által okozott szívbetegségek gyógyszeres és műtéti kezelése, valamint a hipertónia és a következtében kialakult szélütés eredményesebb kezelése játszhat szerepet. Változatlanul nagy probléma a vészesen (morbid) elhízottak műtéti kezelésének csekély száma. Egyre gyakoribb az elhízott betegek körében a szívelégtelenség előfordulása, mivel az érelmeszesedéses eredetű szívbetegségek eredményes kezelése miatt a betegek túlélése javul, de a további szakaszban szívelégtelenség alakulhat ki. Fokozott figyelmet igényel a daganatos betegségek előfordulása elhízottak körében.

Az elhízás megállapítása korábban egyöntetűen a testtömeg meghatározásával történt. Egyre elfogadottabb felismerés, hogy nem a testtömeg, hanem a zsírtömeg megállapítására kell törekednünk. Ezt indokolja az is, hogy a zsírszövet nemcsak energiaraktározó szerv, hanem élénk anyagcseréjével számos hormon és gyulladásos termék eredője, így a kísérőbetegségek létrejöttében alapvető szerepet játszik. A zsírtömeg rejtett felszaporodása észlelhető azokon a személyeken, akik testsúlyuk, testtömegindexük alapján normális értékeket mutatnak, azonban zsírtömegük meghatározásával kiderül, hogy az lényegesen meghaladja a normális viszonyokat. Az angol szakirodalomban ez TOFI néven jelent meg a „thin outside fatty inside” (vékony külső, kövér belső) kifejezés rövidítéseként. Küllemében karcsú, belsejében elzsírosodott személyeket a magyar lakosság körében is már évek óta észlelünk. Újabb fogalom jelent meg ektópiás zsír néven, amely a nem megszokott helyeken – vagyis a bélfodron, illetve a bőr alatt – képződik, hanem a zsigerekben és azok között, valamint az izomsejtekben és az izomrostok között. Az ektópiás zsír is szerepet játszik a szervezet károsításában. A zsírtömeg és a testzsírszázalék megállapításában műszeres lehetőséget nyújt a bioimpedancia- és a DEXA-módszer: az előbbi a nagy víztartalmú izmok, véredények és csontok, valamint a testzsír eltérő elektromos vezetőképességének – ellenállásának – különbségéből határozza meg a zsírmennyiséget, a DEXA-módszer két eltérő frekvenciájú röntgensugárzásra és a test elnyelőképességére támaszkodik, és a kettő különbsége alapján állapítja meg testösszetételt.

Egyre több adat gyűlik össze az elhízás lehetséges vírusos eredetéről is. Az adenovírus-36 és -37 kórokozók szerepe azért jelentős, mert fokozott táplálékfelvétel nélkül a zsírsejtek anyagcseréjét megváltoztatva jelentős mértékű elhízást hozhatnak létre. Vizsgálatok folynak annak eldöntésére, hogy a kórkép megelőzhető-e vakcina segítségével.

Az elhízás diétás kezelésében a csökkent energia- és megnövelt fehérjebevitel jelentősége nyilvánvalóvá vált a DIOGENES nemzetközi vizsgálat alapján.

Az elhízottak és túlsúlyosok táplálkozását nemcsak fokozott tápanyagfelvétel, hanem a nem kellő arányú tápanyagbevitel is jellemzi. A kongresszuson szimpóziumot tartottunk az étrendkiegészítőkről. Már elfogadott megelőzési elv a D3-vitamin és a kalcium adása mozgásszervi betegségekben. Újabban derült ki, hogy az elhízottak D-vitamin- és kalciumellátottsága nem elegendő a kismértékű bevitel és a megnövekedett zsírszövet raktározása miatt. Ez a mellékpajzsmirigy fokozott működését vonhatja maga után. Utóbbit még az is segíti, hogy a gyermekek és felnőttek fokozott foszforfelvétele is a mellékpajzsmirigy túlműködéséhez vezet, amely tovább rontja a kalciumanyagcserét. Elfogadott adatnak tekinthető, hogy a D-vitamin-hiány kedvezőtlen hatást gyakorol a halálozásra a szív-, és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek közvetítő szerepe révén, tehát az eddiginél nagyobb D3-vitamin-pótlás szükséges.

A kongresszus részletesen foglalkozott az elhízott betegek kezelésének alapvető tényezőjével, a beteg és az orvos együttműködésének biztosításával. Az együttműködés nem spontán kialakuló jelenség. Érdekében megfontolt, szakszerű és hosszan tartó tevékenységet kell kifejteni a kezelőorvosnak, pszichológusnak, dietetikusnak.

Új tudományágat szólított meg a kongresszus, amikor az élelmiszerbiztonság szerepét is felvetette az elhízás megelőzésében és kezelésében. Az Európai Élemiszerbiztonsági Hivatal Igazgatótanácsának magyar elnöknője vezetésével külön szekció foglalkozott a témával, amelyben kiemelkedő hazai szakemberek vettek részt.

A szakemberek évek óta az elhízás komplex kezelését hangsúlyozzák. Beszámolókból kiderült, hogy az elhízás mozgásterápiájának figyelemre méltó akadálya lehet a mozgásszervek kóros állapota, amely az elhízottak közel egyharmadában megállapítható, és vészes elhízásban 14-szer nagyobb a kockázata ízületi betegségek kialakulásának. Új jelenség a károsodott ízületek fájdalommentes igénybevétele mozgásprogram során. Ez többek között állandó egyensúlyozást igénylő rugalmas talpú cipőben érhető el. Nemzetközileg új, magyar vizsgálati adat, hogy elhízott, mozgásszervileg károsodott betegek járástávolsága közel kétszeresére, mintegy napi 6 kilométerre nőtt, amely munkaszüneti napon 22 kilométert is elért.

A napjainkban óriási léptekkel haladó genomika a közeljövőben várhatóan számos új adattal egészíti ki ismereteinket az öröklődés és az elhízás összefüggéseiről. A régről jól ismert, gyermekkorban jelentkező monogénes (egy génhez kötött) elhízási formák aránylag ritkák, jóval gyakoribbak a poligénes (több génhez kötött) formák, amelyek létrejöttében a környezeti károsító hatások is szerepet játszanak. A kongresszuson bemutatkozott a magyar OBEKON program, amely nemzetközi mércével mérve is jelentős lépésnek tekinthető az elhízás és a genomika összefüggéseinek kutatásában. A Humán Genom Projekt eredményének, illetve az utóbbi években lendületesen fejlődő gén- és fehérjeszintű vizsgálati, valamint az informatikai módszereknek köszönhetően az ezredfordulót követően új korszak köszöntött be a gyógyszerkutatásban is. A fejlesztések célja világszerte a molekuláris útvonalak hálózatának feltérképezése, új terápiás célpontok azonosítása.

Prof. dr. Halmy László a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke

Megjelent a Hypertonia 2010/1. számában beszámoló kezelés


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error