Szerző: Krasznai Éva Feltöltés dátuma: 2011.11.25.

A gyilkos kórokat nem érdekli, ki milyen társadalmi rétegbe tartozik

Szűrőprogramok

Amiről nem tudok, az ellen nem tehetek semmit, amiről tudok, azzal felvehetem a harcot – ebben segítenek a szűrőprogramok.
A szűrőprogramok alapvető célja, hogy az egészségmegőrzés fontosságára figyelmeztessen, továbbá tudatosítsa, ezért mindenki maga tehet a legtöbbet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészség a teljes testi, lelki és társadalmi jólétet és nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti. Egészségesnek lenni olyan képesség, amellyel az egyén szociálisan és gazdaságilag aktívan élhet. Másként fogalmazva, a jó egészség a minőségi élet alapfeltétele. Az egyén fizikai egészsége, pszichés állapota, társadalmi kapcsolata, a környezethez fűződő viszonya az egészség és az életminőség fogalomköréhez tartozik. A tartósan megromlott egészségi állapot több szempontból tragikus lehet, nemcsak a betegségből adódó hatások – fájdalom stb. – nehezítik a mindennapokat, hanem akadályozhatja a munkavégzést, az érintett szociális közege is megváltozhat, amikor szűkebb és tágabb emberi kapcsolataiban gondjai támadnak. Vagyis a betegség, a testi funkciócsökkenés megterheli a környezetet, és amire szinte soha nem gondolunk, a társadalomra is súlyos gazdasági terhet ró.

„Egészség mindenek előtt”

2011-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, több szakmai szervezet összefogásával, európai uniós irányelvek alapján. Az Európai Nemzeti Egészségvédelmi Program és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által koordinált Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának Nemzeti Programja konszenzusos együttműködésével valósul meg a programsorozat.

Bővebb információ:
www.egeszsegprogram.eu

Prof. dr. Ádány Róza „A magyar egészségÜGY” című tanulmánykötetben egyebek között arról ír, hogy hazánk lakossága lélekszámban 1981 óta csökken és elöregszik. A 15–64 évesek körében az Unióban a második legalacsonyabb, 62 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Az inaktív népesség – gyerekekkel, diákokkal együtt – esetében a rokkantság miatti nyugdíjazás a maga 11 százalékával Európában a legmagasabb, a „dobogós” második a 6 százalékos betegség miatti tartós munkaképtelenség, ez az EU-s átlag kétszerese.

„A korai halálozás viszonylagos kockázata az EU 15 országok átlagához viszonyítva a keringési rendszer betegségei, a rosszindulatú daganatok és a légzőrendszeri betegségek okozta halálozás vonatkozásában úgy a férfiak, mint a nők esetében az ezredfordulót követően is tovább emelkedett, illetve nem mutatott változást... A születéskor várható átlagos élettartam-mutatónk a férfiak esetében több mint nyolc évvel, a nők esetében több mint öt évvel marad el az EU 15 országok átlagától, s ennél is nagyobb mértékű az elmaradásunk az egészségben töltött születéskor várható átlagos élettartam vonatkozásában, tíz esztendő” – olvasható az idézett tanulmányban.

„Egészség egy életen át”

A szűrőprogramot harmadik esztendeje hirdette meg az „Egészség egy életen át” Alapítvány, a Medical Group Kft. és a BUS-OXY Kft. A szűrőprogram életre hívásának alapvető célja volt felhívni az emberek figyelmét arra, milyen fontos az egészségük megőrzése, és hogy még fontosabb felismerni, hogy egészségük megőrzése érdekében önmaguk tehetnek a legtöbbet. Érdemes tehát a lakosságnak eljárni a szűrővizsgálatokra. Az „Egészség egy életen át” Alapítvány fő célja a szűrés tudatossá tétele a lakosság körében.

Bővebb információ:
www.eukamion.hu

Magyar sajátosság

A magyar lakosság többségére jellemző, hogy nem törődik egészségével, nem időben megy orvoshoz. Sokan azért mellőzik a szűrővizsgálatot, mert tartanak attól, hogy ott „kiderül valami”. Étkezési, mozgási szokásaink is bőven kifogásolhatók. A szakemberek okkal állítják, a negatív helyzetbe nem lehet, nem szabad senkinek sem beletörődnie! Évtizedek óta a különböző kormányok a népegészségügyi szűrés fontosságát rendeletekben rögzítik, elismerik, hogy kell az átfogó szűrővizsgálati program. Ennek keretében nemcsak felmérést, hanem betegségmegelőzési stratégiát is szándékoznak kidolgozni. Se szeri, se száma a különböző kezdeményezéseknek, mégis az eredményesség továbbra is lehangoló…

Nincs dicsekedni valónk

A 2001-ben útjára indított népegészségügyi program például a lakossági szűrővizsgálatok kialakítását és kiterjesztését tűzte célul. Olyan intézkedések születtek, amelyekkel az életkor alapján leginkább veszélyeztetett népesség számára a korszerű szűrővizsgálatok elérhetővé válhattak. Azt remélték, hogy a népesség egészségi állapotát leginkább meghatározó betegségek – szív-, érrendszeri, daganatos kórképek – miatti halálozás csökken. Sajnos egyik téren sincs dicsekedni valónk...

Mindenesetre a népegészségügyi programok intézkedései az orvostudomány mai állásán alapulnak. A célbetegségek között három olyan daganatos megbetegedés szerepel, amely korai felismerésére az e kórképek veszélyének leginkább kitettek név szerinti behívásán alapuló szervezett lakossági szűrőprogramot működtetnek. Hogy melyek ezek? A 45–65 éves hölgyek emlőszűrése – mammográfiás vizsgálata –, a 25–65 esztendős nők sejtvizsgálattal (citológia) egybekötött nőgyógyászati kontrollja, továbbá az 50–70 éves férfiak és nők számára a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása. Mint ahogy prosztataszűrésen lehetőség van a 40 év feletti férfiak körében a PSA gyorsteszt alkalmazására is. A szájüregi daganatok korai felismerése a fogorvosok feladata! A felelős lakosságé pedig az, hogy ha a fogorvosi rendelőn kívül valahol ilyen jellegű szűrést végeznek, azt feltétlenül keressék fel. Döbbenetes, hogy hány embernél észleltek már elváltozást egy-egy szűrésen, akik a betegségükről nem tudtak, és akiket a szerencsés időben történt felismerés a haláltól mentett meg.

A cukros élet

A cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét nemcsak az aggasztó epidemiológiai adatok jelentik, hanem az egyénre, a társadalomra nehezedő következmények is. Friss magyar adatok szerint a diabétesz és szövődményeinek ellátása egy esztendőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadásainak 13 százalékát, a GDP 0,65 százalékát, több mint 174 milliárd forintot jelenti. Ebből a 2-es típusú diabétesz legjelentősebb szövődményeinek orvosi kezelésére fordított biztosítói költség a teljes gyógyító-megelőző kiadás csaknem 1,6 százaléka. A költségek ellenére indokolt a szűrővizsgálatok szervezése, a felismert esetek azonnali, erélyes, az összes keringési kockázati tényezőre vonatkozó holisztikus szemléletű kezelése. Noha a szénhidrát-anyagcsere pontos mérése laboratóriumi vércukor-meghatározás alapján lehetséges, a szűrési vizsgálatokon baj esetén jelzésértékű eredményt azért kapnak.

Például az országban a 2008–2009 áprilisai közötti időben 8921 felnőttet (59,7% nő, 40,3% férfi) vontak be a Magyar Diabetes Társaság és a 77 Elektronika Kft. támogatásával indított kockázatalapú szűrővizsgálatba, az alapellátásban dolgozók közül sokan részt vettek. A praxisokban megjelenő minden olyan 20–69 éves lakost bevontak, akinél nem volt tudott, hogy szénhidrátanyagcsere-zavarban szenved. A szűréskor kiderült, 12,9 százalékuknál valamilyen fokú szénhidrátanyagcsere-zavar fellelhető. És ez csak egy szűrés volt, az adat a megannyi szűrőprogram során tovább „bővíthető”.

A hazánkban csaknem 2 millió magas vérnyomással élő közül a legbiztatóbb felmérések szerint is csak 40 százaléknál megfelelő a célvérnyomás, ami annál drámaibb, mivel a túlélési esélyeket a megfelelően alacsony vérnyomásérték nagyban befolyásolja. A legtöbb érintett nem tudja, hogy akár 10 Hgmm vérnyomás-csökkenéssel 30 százalékkal, 20 Hgmm csökkenéssel 50 százalékkal csökkenthető a szív-, érrendszeri betegségek által okozott halálozás esélye! A Szívriadó Programban kiderült, annak ellenére, hogy az érintettek több mint 90 százaléka hisz az életmód-változtatás fontosságában, tudja, a szív-, érrendszeri probléma megelőzhető, mégsem tesz azért semmit.

A magas vérnyomás szűrése

A szív-, érrendszeri betegségek kialakulásában főszerepet játszó magas vérnyomás szűrésével és gondozásával szintén próbálják a bajt megfékezni. Mindenekelőtt ugyan ez a háziorvos feladata, de ha a lakosság a betegséget megelőzendő nem fordul orvoshoz, a doktor a problémát nem tudja kezelni. Talán-talán a felismeréshez útmutató lehet a különböző szűrésen való részvétel. Itt van például „Az egészség egy életen át!” szűrőprogram, amit harmadik esztendeje hirdetett meg márciusban „Az egészség egy életen át” Alapítvány, a Medical Group Kft. és a BUS-OXY Kft. A korábbiakat Budapesten és a megyei jogú városokban 148 helyszínen végezték, akkor a több mint 300 000 lakos szűrésén 36 000 esetben tapasztaltak az érintett által nem tudott megbetegedést. Tehát a sorozat-szűrésnek rendkívül sok megmentett élet volt köszönhető. A mobil szűrőállomáson egyébként – belgyógyászati, tüdőgyógyászati mozgó rendelő-szűrőkamion – népegészségügyi szempontból a legfontosabb szűrések történnek. 2010 decemberének végéig 130 helyszínen, húsz nagyvárosba és különböző kistelepülésekre jutnak el. A kistérségi önkormányzatokkal karöltve azért fektetnek nagy hangsúlyt az utóbbi helyekre, mert az egészségügyi ellátó helyektől távolabb élők nehezen szánják rá magukat arra, hogy egy-egy szűrővizsgálatra elmenjenek. A szűrőkamionon vérnyomás-, vércukor-, koleszterin-, triglicerid-, húgysav-, testzsír-mérést és még több mint 20-féle szív-, érrendszeri, tüdőgyógyászati, belgyógyászati, allergológiai vizsgálatot végeznek, a szakemberek ellenőrzik a haskörfogatot, boka/kar indexet, testzsír-százalékot számolnak, és a felsorolásból ki ne hagyjuk a kardiovaszkuláris rizikó-becslést se!

Richter Egészségváros

Mostanság egymást érik a különböző cégek, intézmények támogatását élvező szűrővizsgálatok, amelyek mindenekelőtt a betegség megelőzését, elburjánzásának időbeni felismerését, a beteg orvoshoz irányítását szolgálják. Egy-egy betegségcsoport neves hazai gyógyítói tartanak felvilágosító előadást például az Alzheimer-kór, a reflux-betegség, az onkológiai, nőgyógyászati kérdésekben, felvetésekre válaszolnak. Ismert színészek, médiaszemélyiségek adják nevüket, arcukat a családi programokkal kísért rendezvényekhez. Példaként említhető a Richter Gedeon Nyrt. A cég országszerte a lakosság szűrését segíti, mégpedig sajátos módon, hiszen az emberek aktivizálásával idén majd’ 30 millió forintot adott át különböző kórházaknak. Érdekes és hasznos megközelítésből indultak ki a Richternél. Vezérlőelvül az szolgált, hogy az életkilátásokat az életmód minimum 40 százalékban befolyásolja. A Richter Egészségváros programsorozatát két év alatt 14 városban 36 ezer egészségéért aggódó, illetve azért felelős lakos részvételével rendezték meg. A szűrés indokoltságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a több mint 23 ezer ingyenes szűrést követően csaknem 6 ezer (!) lakost elváltozás miatt szakvizsgálatra irányítottak tovább. Másként fogalmazva, minden 4. embernél a normálistól eltérő eredményeket kaptak.

Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Gyógyszergyár kommunikációs vezetője egyebek között elmondta, hogy dietetikusok, gyógytornászok, gyógyszerészek is az érdeklődők rendelkezésére álltak. A szervezők szerették volna, ha a lakosság legalább a szűréséért, az egészségéért és városa egészségügyének fejlesztéséért maga is tesz valamit. Mit jelent számokban is megfogalmazva az iménti mondat? A Richter az adott városban 2 millió forintos felajánlást tett, a résztvevők 7 helyszínen 15 937 400 forinttal egészítették ki az összeget azzal, hogy „tettek valamit az egészségükért”, vagyis a szűrésen való részvétel mellett ismeretterjesztő előadásokon, tanácsadáson is megjelentek, amiért a kórházak 29,9 millió forintnyi támogatást kaptak a gyógyszergyártótól. A kisebb városokban a program nagyobb sikert aratott, mint a fővárosban. Talán, mert a helyiek jobban átérezték annak fontosságát, hogy ha a szűrésen jelen vannak, akkor az azért kapható pontokkal a lakóhelyükön működő fekvőbeteg-intézmény fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. Sokan voltak jelen olyanok, akiket korábban soha nem lehetett semmilyen kontrollra rávenni. Azután előfordult, hogy egy kórházban a kiszűrtek további vizsgálatához külön osztályt kellett nyitni.

Magyarország halálozási statisztikáiban az első helyen a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál áll, míg európai viszonylatban ez a fajta halálozási ok csupán a harmadik. Szintén elkeserítő adat, hogy Magyarországon az 50 év feletti férfiak még várható élettartama mindössze 23 év, amiből csupán 11 évet tölthetnek el egészségben. Az elrettentő adatok mögött több ok is áll, ilyen az egészségtudatos életvezetés teljes hiánya, és a csaknem behozhatatlan elmaradás az egészségügyi felvilágosítás terén.

RizikóRiadó Program

A Magyar Kardiológusok Társaságának a sanofi-aventis/Chinoin együttműködésével az elmúlt években megvalósított RizikóRiadó Programja sok adatot szolgáltatott arra vonatkozólag, hogy van még hova fejlődni az orvos-beteg együttműködés terén. A „Rohanó életünk, a mindennapi megélhetésért, érvényesülésért folytatott hajsza, a magunkra oda nem figyelés pedig szedi áldozatait. Márpedig a gyilkos kórokat nem érdekli, hogy ki milyen társadalmi rétegbe tartozik” – mondta prof. dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a sanofi-aventis/Chinoin által támogatott RizikóRiadó Program egyik helyszínén. A szakember hozzátette, ma már az ifjak között is egyre inkább arat a szívhalál, illetve a stroke (agyvérzés). „Nem hangsúlyozható eléggé, milyen fontos már az első jeleknél orvoshoz fordulni, s nem napokat várni arra, hátha jobban lesz az ember.”

A sanofi-aventis/Chinoin kommunikációs vezetője, Rózsa Iván kiemelte a felvilágosító kampány kapcsán a doktorok, nővérek, asszisztensek áldozatos munkáját. A compliance – vagyis az orvos-beteg együttműködés – életet menthet. Márpedig mi lehet fontosabb, mint az emberek egészsége, amivel születünk, majd életmódunkkal ellene teszünk. A RizikóRiadó Program arra intett, hogy kellő figyelemmel mindig javíthatunk azon, amit tönkretettünk.

A RizikóRiadó Program keretében megismertették a kockázatokat a magas vérnyomásos betegekkel, továbbá a nővérek és családorvosok bevonásával igyekeztek elnyerni a betegek együttműködését, ami példaként szolgálhat arra, hogyan javítsuk edukációval az orvos-beteg együttműködést. Annak ellenére, hogy a magas vérnyomás tehető felelőssé a stroke-ok 72 százalékáért, valamint a koszorúér-megbetegedések több mint feléért, hazánkban mégis több mint kétmillió ember él együtt a betegséggel. A hipertónia azonban nem csak Magyarországon számít rendkívül súlyos egészségügyi problémának. Jelenleg a föld felnőtt lakosai közül minden negyediknek az ideális érték felett van a vérnyomása, azonban előrejelzések szerint 2025-re minden harmadik felnőtt érintett lesz. Az adatok riasztók, főként annak ismeretében, hogy a magas vérnyomást, sok más betegséggel ellentétben, életmód-változtatással, valamint a megfelelő kezeléssel jó irányba lehet befolyásolni, aminek haszna akár életévekben vagy elkerült súlyos szövődményekben mérhető. A tünetmentessége miatt „néma gyilkosnak” is nevezett kór ugyanis a legtöbb halálozásért felelős szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik fő rizikófaktora.

A szív- és érrendszeri betegségek gondozásának és megelőzésének nem csak azért kell kitüntetett figyelmet szentelni, mert Magyarországon ez a vezető halálok, hanem azért is, mert a betegség végkimenetele nagyban befolyásolható a kockázati tényezők csökkentésével, az életmód változtatásával. A program céljai csak az orvosok, nővérek és a betegek együttműködésével valósulhatnak meg.

Sokszor tapasztalják a szakemberek, hogy a betegek, sőt az orvosok is elfogadhatónak minősítik a 160/90 Hgmm-es vérnyomást, és beletörődnek abba, hogy ezzel a vérnyomással él a páciens, pedig 20 Hgmm vérnyomáscsökkenéssel a felére eshet vissza a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozás esélye. A szív-, érrendszeri betegségek elsődleges meghatározói – képzettség, életmód, életszínvonal, biztosítási rendszer – gazdasági és szociális jellegűek. A betegek nagy részét urbánus legendák, hiedelmek, valós ismeretek keveréke vezeti, így nincsenek veszélyeztetettségük tudatában, ezért nem is igyekeznek többet tenni egészségükért.

Befejezésként engedtessék meg néhány személyes megjegyzés. Tény, hogy az egyén felelőssége az egészsége megőrzésében nem lebecsülendő. Mint ahogy az is tény, az ember egészségi állapotáért nem az egészségügy a felelős. De nem ártana elgondolkodni – a dicsérendő szándékú szűrővizsgálatok mellett sem –, vajon miért állnak esőben, szélben kígyózó sorokban a népek a szűrősátrak előtt, akár egy-másfél órát is várakoznak, hogy rájuk kerüljön a sor? Miért nem keresik a számukra éppen úgy ingyenesen nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat a lakhelyük közelében lévő rendelőkben? Miért gondolják sokan, hogy egészségükről, betegségükről pontos képet kapnak egy-egy szűrővizsgálaton? Miért bíznak jobban az ismeretlen vizsgálókban, mint a saját kezelőorvosukban?

Végül hadd említsem még meg, hogy a népnek nemcsak szűrés, hanem a várakozási időben elemózsia is kell. Több helyen láttam, hurka, kolbász s egyéb illatos, nyálcsorgást előidéző, gyomornedveket „gyarapító” finom zsírosságok sülnek nagy halomban, ott mérik a sört, méghozzá sokat, s ha lehet, hát a várakozók egy kis pálinkával is leöntik az egészet. Amikor már az egészségtelen dolgokkal eltelik az ember, helyet szorít a vattacukornak is…! Valahogy a szűrést mindenhol egyformán nemcsak tartalmában, de mindenfajta keretek között komolyan kellene venni, különben a beteg lakosságnak hiteltelenné válik az egész egészségfelmérésre, -védelemre alapozott megelőzés!

Krasznai Éva

Megjelent a Hypertonia2010/4. számában beszámoló megelőzés


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!