Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva Feltöltés dátuma: 2014.11.23.

Krónikus vesebetegek étrendi kezelése

Világszerte egyre növekszik a krónikus vesebetegségben szenvedők száma, amely becslések szerint ma Magyarországon 55–60 ezerre tehető. A vesebetegségeknek számos oka és formája létezik: fertőzéses, gyulladásos eredetűek, egyes gyógyszerek vesekárosító hatása miatt kialakuló kórképek, vagy egyéb betegség (immunológiai betegségek, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség) szövődményeként jelentkezik. A betegség súlyosbodásával a vesefunkció mindinkább beszűkül, elégtelen lesz, ennek következménye a bomlástermékek lassú felszaporodása.

A krónikus vesebetegek kezelésének egyik alappillére a diéta

A fehérjeszegény étrend nem gyógyítja meg a vesebetegséget, de lassítja a veseszövet pusztulását, a betegség súlyosbodását, és késlelteti a szövődmények kialakulását. A diétával a veséket „tehermentesítjük”, így hosszabb ideig el tudják látni feladatukat.

A szigorú szempontok alapján összeállított diéta célja:

Megfelelő energiabevitel

Az optimális tápláltsági állapot elérése és annak megtartása a beteg tápláltsági állapotához igazodó kalóriabevitellel lehetséges. Ez ideális testsúlykilogrammonként napi 30–40 kilokalóriát jelent.

A betegség súlyosságához igazított napi fehérjebevitel

A diétában fontos szerepe van a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje fogyasztásának. A táplálékkal elfogyasztott fehérjék lebontása során képződő bomlástermékek a vesén át választódnak ki.

A napi fehérjebevitelt a kezelőorvos határozza meg, a vesekárosodás és a vese teljesítőképességének függvényében, ez a betegség súlyosságától függően napi 0,6–0,8 g ideális testsúlykilogrammonként. A naponta elfogyasztható fehérjemennyiség 50 százalékát állati eredetű fehérjékből kell biztosítani, 50 százalékát pedig növényi eredetű fehérjékből. A nagy biológiai értékű, állati eredetű fehérjék (húsok, tojás, tej és tejtermékek, halak) tartalmazzák azokat a létfontosságú aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani, így mindenképpen a táplálékkal kell felvennünk. Fehérjeszegény étrendet tartó betegeknél gyakran alakul ki fehérjehiányos állapot és alultápláltság. Ennek egyik oka, hogy a betegek napi kalóriabevitele esetenként messze elmarad az előírtaktól. A táplálékkal elfogyasztott fehérjék (aminosavak) nem a szervezet saját fehérjéinek felépítését szolgálják, hanem kalóriaforrásként hasznosulnak. A másik ok, ha a betegek vegetárius étrendet kezdenek tartani.

A vesebetegség miatt jelentkező szövődmények elkerülése, lassítása

A szérumfoszforszint emelkedésének megakadályozása

A csökkentett foszforbevitel mérsékli a vesebetegség előrehaladását, valamint mérsékli a csont-, ízületi és a szív-érrendszeri szövődmények kialakulását. A napi foszforbevitel 800 mg-nál ne legyen több. Az étrendben mérsékelni vagy kerülni kell a foszforban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A betegség súlyosbodásával foszfátkötő gyógyszerekre is szükség lehet, ezek a bélben a foszfátokkal oldhatatlan vegyületet képeznek, majd a széklettel távoznak. Nagyon fontos, hogy a foszfátkötő bevétele étkezés közben, de legkésőbb étkezés után fél órával megtörténjen. Étkezést követően egy órával már jelentősen csökken a foszfátkötő hatás.

Foszforban gazdag élelmiszerek, nyersanyagok: füstölt húsok, füstölt húskészítmények, belsőségek, olajos halak, sajtok, búzacsíra, szója és szójakészítmények, szárazhüvelyesek, olajos magvak, kakaópor, csokoládé.

A szérumkáliumszint emelkedésének megakadályozása

A kálium izmaink működéséhez elengedhetetlenül fontos, ugyanakkor nem elegendő kiválasztás esetén súlyos szívműködési zavarokat okoz. A napi káliumbevitel csökkentését a kezelőorvos határozza meg a laborvizsgálatok tükrében. A veseműködés beszűkülésével csökken a kálium kiürítése is, ezért mérsékelni kell a káliumban nagyon gazdag élelmiszerek fogyasztását. A zöldségfélék áztatóvizének, első főzőlevének leöntésével csökkenthető a káliumtartalom.

Káliumban gazdag élelmiszerek, nyersanyagok: aszalt gyümölcsök, olajos magvak, száraz hüvelyesek, szója és szójakészítmények, 100 százalékos gyümölcslevek, banán, füstölt húsok.

A folyadékbevitel és -leadás egyensúlyának biztosítása

A fehérjeszegény étrendben figyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is. A szükséges napi folyadék bevitel 2,5–3 liter – amennyiben nincs vízvisszatartás, ödéma –, de ez ne legyen tej, kefir, joghurt, ami 3 dl fölötti mennyiségben túl sok fehérjebevitelt jelent.

Célszerű naponta ugyanabban az időben ruha nélkül mérni a testsúlyt, a reggel és este mért súly között nem lehet több fél kilónál. Amennyiben a súlykülönbözet meghaladja a fél kilót, a vese már nem képes a folyadék teljes eltávolítására, vizenyők alakulnak ki. A folyadékmegszorítás mértékét a kezelőorvos határozza meg.

Fontos továbbá mérni és följegyezni a vizelet mennyiségét, valamint az elfogyasztott folyadék mennyiségét. A túlzott káliumbevitel miatt kerüljük a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztását. Olyan ásványvizet válasszunk, amelyeknek kicsi a nátriumtartalma, de nagy a kalcium- és magnéziumtartalmuk.

A vesebetegségben – különösen az egyidejűleg fennálló magasvérnyomás-betegség esetén – nagyon fontos a sószegény étkezés. A nátriumnak – amely a konyhasó egyik alkotója – fontos szerepe van a folyadékháztartás szabályzásában. A túlzott sózás emeli a vérnyomást, rontja a veseműködést. A konyhasóbevitel ne haladja meg a napi 5 grammot! (A tápanyagtáblázatok a nátriumtartalmat adják meg, ami nem azonos a nátrium-kloriddal, vagyis a konyhasóval; 2 g nátrium = 5 g konyhasó).

Az ételek készítésekor ne használjunk konyhasót, ízesítsünk zöldfűszerekkel (majoránna, tárkony, lestyán, borsikafű, kakukkfű, petrezselyem, kapor, bazsalikom stb.). Ezekkel a fűszerekkel, egy kis odafigyeléssel, gyakorlattal különleges ízhatású ételeket készíthetünk. Kerülni kell a konyhasóban gazdag élelmiszerek fogyasztását: ízesítőporok, zacskós levesek, füstölt húsok és húskészítmények, konzervek, sajtok, savanyúságok, mustár, ketchup. Soha ne sózzuk meg a paprikát, paradicsomot, uborkát, retket.

Jelentős szerepe van a vérben az emelkedett koleszterin- és trigliceridszintnek a krónikus veseelégtelenség folyamatának súlyosbodásában. Az étrendben ügyelni kell arra, hogy a magas koleszterintartalmú állati zsiradékok helyett a növényi eredetű zsírok fogyasztása kerüljön előtérbe.

Az étrendi előírások betartásához szükséges:

A fehérjeszegény étrendben jelentős szerepet kap a megfelelő nyersanyag-válogatás és az ételkészítési ismeret. A nyersanyag-válogatásnál a fehérjében szegény, de energiában gazdag nyersanyagokat, élelmiszereket részesítsük előnyben. A gabonafélék fehérjetartalma jelentős, ezért liszt helyett étkezési keményítőt, fehérjeszegény lisztet és száraz tésztákat válasszunk. Fehérjeszegény étrendben a szelet húsok helyett inkább készítsünk vagdaltat, töltött, rakott ételeket, ahol a hús mellett az egyéb alapanyagokat növeljük (rizs, zöldségek), így az adag több, és az energiatartalom is növelhető. A fehérjeszegény étrend elsajátítása és betartása nem könnyű, de ez a diéta egyensúlyban tartja, lassítja a veseműködés romlását.

szerzo

Nagy Gyuláné Tajti Éva

A Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja..


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!