Szerzők: Dr. Simonyi, Gábor Feltöltés dátuma: 2014.11.28.

Mi is az elhízás? Mi okozhat elhízást? Hogyan kezelhető?

Betegség-e az elhízás?

Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küzdők közé, ez mintegy ötmillió állampolgárt jelent. Az elhízás „járványszerűen” terjed világszerte – így hazánkban is –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért már 1998-ban kiújuló, idült betegségnek nyilvánította. Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is a hatvanas-hetvenes években indított népegészségügyi erőfeszítések – amelyek a kóros vérzsírszint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet állították középpontba, illetve a dohányzás visszaszorítását célozták meg – eredményesek voltak. Amikor már mindenki elégedetten hátradőlt a székében, az 1990-es években új veszély ütötte fel a fejét. Ez volt az elhízás, amely attól kezdve az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává nőtte ki magát. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. Az elhízással összefüggésben jelentősen nő a halálozás.

Mi is az elhízás?

Testünk vízből, zsírokból, fehérjékből, szénhidrátokból, vitaminokból és ásványi anyagokból épül fel. Az elhízás azt jelenti, hogy a test zsírsejtjei, zsírszövetei felszaporodnak.

A haskörfogat mérése a kóros zsírfelszaporodás megállapításának egyik lehetséges módja. Ez a mérés azért fontos, mert az elhízásban a hasi zsír felszaporodása járhat a legtöbb kedvezőtlen hatással. Amennyiben ez az érték nőkben a 88 cm-t, férfiak esetében a 102 cm-t meghaladja, az már nagy kockázatot jelent. Az elhízás megállapításának másik módja a testtömegindex (BMI) megállapítása, amely a testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa. 30 feletti érték már elhízást jelent.

A testtömegindex kategóriái
Kategóriák Testtömegindex (BMI), kg/m2
Alultáplált kevesebb, mint 18,5
Normál 18,5–24,9
Túlsúlyos 25,0–29,9
Elhízott nagyobb, mint 30,0

Mi az elhízás legfőbb oka?

Az esetek legnagyobb részében az elhízás oka meglehetősen egyszerű: többet eszünk, azaz több kalóriát fogyasztunk el, mint amennyit elégetünk a nap folyamán.

Az elhízás egyéb tényezői

Genetikai okok

Megfigyelhető az elhízás családi halmozódása. A kutatók egy részének véleménye szerint az utódok által örökölt génállomány hatással lehet a testtömeg-szabályozás módjára.

Életkor

Az életkor növekedésével a szervezet anyagcseréje lassul, azaz nem tudja olyan gyorsan elégetni a bevitt kalóriákat. Ez azt jelenti, hogy idősebb korban kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint fiatalabb korban ahhoz, hogy testsúlyunk ne növekedjen. Alapvetően ez az oka, hogy hasonló táplálékbevitel és fizikai aktivitás mellett miért nő az emberek testsúlya 20 és 40 éves koruk között.

Nem

A férfiak több energiát égetnek el nyugalomban, mint a nők, ezért a férfiaknak több energia szükséges a testsúlyuk megtartásához. A nők általában a menzeszük elmaradása után meghíznak, mivel a szervezet energiafelhasználó képessége tovább csökken.

Környezeti és étkezési jellemzők

A gyorséttermek elterjedésével, illetve a nagy zsírtartalmú, nagy koleszterintartalmú ételek fogyasztásával Magyarországon is nőtt az elhízottak száma.

A fizikai aktivitás hiánya

Azok az emberek, akik sokat esznek, de keveset mozognak, nagy valószínűséggel elhíznak.

Terhesség

Bár a nők többségén csak néhány kiló marad a szülés után, azonban 15 százalékukban tíz kiló körüli pluszsúly tartósan megmarad.

Gyermekkori elhízás

Az elhízott gyermekek nagy valószínűséggel kövérek lesznek felnőtt korukban is. A kutatók úgy gondolják, hogy a gyermekkorban megszaporodott zsírsejtszám felnőttkorban is megmarad. Az elhízott gyermekeknek – normális testsúlyú társaikhoz képest – ötször nagyobb az esélyük ara, hogy felnőtt korukban is elhízottak legyenek. A felnőttkori diéta csökkentheti a zsírsejtek méretét, de ezek száma nem változik.

Betegségek

Néhány betegség elhízást okoz. Ilyen például a csökkent pajzsmirigyműködés, a depresszió és az agy néhány ritka betegsége.

Gyógyszerek

A szteroidok, néhány depresszió elleni gyógyszer testtömegnövekedést okozhat.

Evészavarok

Az éjszakai evők, a nagyon nagy mennyiséget étkezők az elhízottak kb. 10–20%-át teszik ki.

Fiatalok is elkezdhetik

Egyetemista koromban mindenki irigyelt, hogy akármennyit ehettem, egy gramm sem jött rám. S én ettem is, rengeteget, és mindenfélét még jó pár évig. Aztán egyszer csak nem egy gramm, hanem pár hónap alatt tizenöt kiló telepedett rám úgy, hogy egy falattal sem ettem többet, mint korábban. Gondolom, sokaknak ismerős a helyzet, és az a hadakozás, amit a kilókkal és az ételadagokkal folytattam, míg sikerült megtalálnom azokat az ételeket és mennyiségeket, amelyekkel el tudtam érni egy normális súlyt, majd fenn is tartani.

Mint annyi minden, anyagcserénk „gyorsasága” is egyénenként eltér. Általánosságban azonban igaz, hogy a különböző életszakaszokban más-más mennyiségű és összetételű ételre van szükségünk az optimális testsúly fenntartásához, és szervezetünk is hol pazarlóan bánik az energiával, hol meg elraktároz minden fel nem használt kalóriát. A gyermekek, serdülők pl. sokkal többet ehetnek büntetlenül, mint a felnőttek.

Senki nem döbben meg, amikor egy kamasz – esetleg teljesen inaktív életmód mellett – háromemberes adagokat eszik – még fejlődik, úgyis lemozogja stb., mondjuk. Pedig aki megszokja fiatal korában a korlátok nélküli étkezést, az nehezen – rosszabb esetben egyáltalán nem – tud később, amikor már számít a mennyiség, kisebb adagokra áttérni.

Jó, ha a szülők erre már akkor gondolnak, amikor a gyermek étkezését még zömmel ők irányítják. Gyakorló szülőként mondom, még egy kamasszal is el lehet fogadtatni, hogy egyszerre keveset vegyen a tányérjára, és csak akkor vegyen másodszor, ha tényleg éhes, ne vágjon rögtön három szelet kenyeret; stb.

Nagyon sok a túlsúlyos fiatal ember, sőt egyre több gyermek is küzd ezzel a gonddal – mi, szülők, tegyük meg, ami rajtunk (is) múlik!

Sz.Zs.

Miért veszélyes elhízottnak lenni?

A felszaporodott testzsír növeli az egészségi problémákat, főleg a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Így az elhízás növeli az LDL („rossz koleszterin”) és a triglicerid szintjét, csökkenti a HDL vagy „jó koleszterin” szintjét, emeli a vérnyomást, cukorbetegséget okozhat. Ezen túlmenően növeli a felnőttkori asztma és a légzésproblémák kialakulásának esélyét. Bizonyos rákfajták is gyakoribbak kövérekben: méhrák, emlőrák, prosztatarák, vastagbélrák. Abban az esetben, ha valaki semmilyen más kockázati tényezővel sem rendelkezik, az elhízás akkor is növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A nagy testsúly megterheli az ízületeket, a csontokat és az izmokat.

Hogyan kezelhető az elhízás?

Az elhízás kezelésében alapvető az életmód-változtatás, beleértve a diétát és a mozgást is. Több vizsgálat megerősítette, hogy már mérsékelt (5–10%-os) testtömegcsökkentés kedvező hatású, csökkenti a kísérő betegségek kialakulásának kockázatát. Az elhízás kezelésének egyik célja tehát az 5–10%-os testtömegcsökkenés elérése. Nagyon fontos a betegek megfelelő pszichés vezetése is. Bizonyos esetekben gyógyszerekkel kell kiegészíteni a diétát és a testmozgást. Nagyon súlyos elhízásban sebészi beavatkozást kell végezni.

Tudni kell, hogy az elhízás kezelése hosszú távú és nagyon összetett folyamat, amely a betegtől és a kezelőorvostól egyaránt nagy odafigyelést és türelmet igényel.

Dr. Simonyi

Gábor


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error