Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel Feltöltés dátuma: 2014.11.28.

Hol tart a stroke-ellátás?

A szív- és érrendszeri betegségek jelentik hazánkban a leggyakoribb halálokot, melyek 3 fő csoportjába a szív vérkeringési zavarai (szívinfarktus, angina), az agy vérkeringési betegségei (stroke), illetve a végtagi artériák betegségei (érszűkületek) tartoznak. A stroke nemcsak a harmadik leggyakoribb halálok, de az önellátásra képtelen állapot leggyakoribb oka is.

Az elmúlt tízéves időszakban Magyarországon kórházban agyi vérkeringési zavar miatt évente átlagban több mint 110 ezer személyt kezeltek, a 110 ezer beteg közel felét akut agyi vérkeringési zavar (más néven szélütés, gutaütés, stroke) miatt veszik fel fekvőbeteg-intézménybe. Szemléletesebben fogalmazva: Magyarországon jelenleg 10 percenként kerül valaki kórházba stroke miatt.

A stroke után a betegek kb. negyede meghal az első, míg további 5 százaléka a második évben. A túlélő betegek jelentős része mások segítségére szorul, esetleg teljesen kiszolgáltatott állapotban éli túl a betegséget. Stroke után fél évvel a túlélők közel felének egyik oldali végtaggyengesége van, minden hatodik beszédképtelen, 30 százalékuk depressziós, és gyakori a stroke-ot követő leépülés is. A túlélők harmada állandó gondozást igényel.

A stroke halálozási aránya Magyarországon 1980-ig emelkedett, és a helyzet jelentősen rosszabb volt, mint Európa nyugati felén. 1970–1985 között európai összehasonlításban Magyarország állt az egyik legrosszabb helyen a stroke okozta halálozás terén. Különösen a stroke-osok fiatal életkora jelent gondot: minden tizedik stroke-beteg 50 év alatti, és minden negyedik munkaképes korú. Az európai átlaghoz viszonyítva 1970-ben csak kevéssel volt nagyobb a munkaképes életkorú férfiak és nők kockázata nálunk, ez ez arány 1996-ra a férfiaknál több mint négyszeresére, és a nőknél is több mint háromszorosára nőtt. A korábbi emelkedő trend 1980-ban megfordult, azóta a nyugat-európai értékekkel párhuzamos csökkenés észlelhető, de a stroke okozta halálozás aránya még 2005-ben is közel háromszor nagyobb volt Magyarországon, mint Svájcban.

Az egészségügyi kormányzat a helyzet javítására az elmúlt évtizedekben több programot hozott létre. Az agyi vérkeringési zavarban szenvedő (ún. cerebrovaszkuláris) betegek ellátásával kapcsolatosan 1992-ben fogadták el a Nemzeti Stroke Programot, ezt követte a kormány Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programja keretében 2001-ben meghirdetett Stroke-alprogram, végül 2006 márciusában fogadták el a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programját. Ez utóbbi program az akut ellátás kérdései mellett kitér az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés fontosságára, és hangsúlyozza a rehabilitációs intézmények mellett a szociális intézmények és az otthonápolás fontosságát is. A 2006-os Nemzeti Program előrehaladási jelentését a Nemzeti Egészségügyi Tanács 2008-ban tárgyalta.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács 2009. augusztus 25-i állásfoglalásából:

Az agyi vérkeringési betegségekre vonatkozóan további teendőket a következő területeken látunk:

Lakossági felvilágosítás

Az elsődleges prevenciós programok nagyon fontosak, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai jelentős mértékben átfedők. Az egészséges életmódra nevelés, az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés és a kockázati tényezők tekintetében, valamint a stroke tüneteinek felismerésében nagyon fontos az országos kampányok indítása. Az elmúlt néhány évben számos ilyen kampány folyt a Magyar Stroke Társaság kezdeményezésére. Itt kell megemlíteni a hároméves múltra visszatekintő, többezres tömeget vonzó, saját szervezésű Stroke Napját, amelynek elsődleges célja felhívni a figyelmet a stroke megelőzésének jelentőségére. A budapesti rendezvényen a szakmai előadások és az ingyenes szűrővizsgálatok mellett számos szórakoztató program is várta az érdeklődőket. Ugyanakkor a Társaság támogatásával valósult meg az Egyesület a Stroke Megelőzéséért (ESZME) által szervezett csillebérci „Eszmefuttatás”.

A Magyar Stroke Társaság honlapján a szakmai információk mellett a betegszervezetek (Liga az Agyi Érbetegségek Ellen, Egyesület a Stroke Megelőzéséért, Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete stb.) információi is megtalálhatók (www.stroketars.hu).

A stroke bekövetkeztekor szükséges teendőkre hívta fel a figyelmet a 2009-es, 2010-es és 2011-es Stroke – ne késlekedj! Minden perc számít kampány, mellyel a Magyar Stroke Társaság és a Társaság kommunikációs partnere – a kampányt szervező Diamond Agency – elnyerte a Stroke Világtársaságának (World Stroke Organization) díját.

A stroke megelőzésére és így a kockázati tényezők kezelésének fontosságára hívják fel a figyelmet az olyan kampányok, mint például az Éljen 140/90 Hgmm alatt, az Együtt a stroke ellen, az Akcióban a stroke megelőzéséért. Ez év őszén indul útjára a Szívvel a stroke ellen – Ne adjon esélyt a stroke-nak! című lakossági felvilágosító kampány is, amelynek fontos célkitűzése, hogy megismertesse a lakosságot a pitvarfibrilláció és a stroke kapcsolatával, felhívva a figyelmet arra, hogy aki pitvarfibrillációban szenved, annak ötször nagyobb az esélye a szélütésre.

A stroke tüneteinek felismerése, a kockázati tényezők csökkentése, a háromórás időablak jelentőségének hangsúlyozása érdekében mindenképpen szükségesnek tartjuk nemcsak a nyomtatott és az online médiában történő lakossági tájékoztatást, hanem a közszolgálati és a sokak által nézett kereskedelmi televíziós csatornákon is, a fő műsoridőben bemutatatott felvilágosító stúdió-beszélgetések szervezését, valamint rövid ismereterjesztő anyagok vetítését.

Prof. dr. Bereczki Dániel tanszékvezető egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika a Magyar Stroke Társaság alelnöke


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!