Szerző: Faludi Viktória Feltöltés dátuma: 2014.11.28.

Stroke és lélek

Megelőzés

A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből. A vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik jó dolgokat remélnek az élettől, többet tesznek az egészségük érdekében is. Tehát a pozitív gondolkodás közvetlenül és a viselkedési szokásokon keresztül közvetetten is csökkenti a szélütés kockázatát. A tudományos magyarázatok sokszor alátámasztják azt, amit a mindennapi életben tapasztalunk: a boldogság, az elégedettség alapvető lételemek.

Kik a veszélyeztetettek?

A keringési betegségek szempontjából érzékeny csoportnak számít az úgynevezett A-típusú személyiség. De mi is jellemző erre a személyiségstruktúrára? Kutatások eredményeként ebbe a csoportba soroljuk azokat, akik robbanékonyak, akiknek stresszkezelési technikájuk fejletlen, a versengő és teljesítményorientált személyeket, az állandó nyomás alatt élőket, akik sokszor bizonytalanok és kételyektől szenvednek. Hajlamosak a szorongásra. A szorongás testi tünetei között pedig sok esetben a magas vérnyomás is szerepel. Jelenlegi felfogásunk szerint azonban ezek a tényezők csak hajlamosítanak, számos más körülmény is befolyásolja azt, hogy valaki megbetegedjen. Ilyen pl. a dohányzás, a helytelen táplálkozás vagy a mozgásszegény életmód.

A pszichológia a gondolkodási és viselkedési minták alapján személyiségkategóriákat állít fel, hogy könnyebben tájékozódjon az emberi lélek területén. Ezek azonban csak sorvezetőként szolgálhatnak a gyógyítás során, az egyediségnek, egyéniségnek mindig jelentős szerepet kell kapnia. Azért hangsúlyozom ezeket, hogy felhívjam a figyelmet: a kategóriák nem merevek, és a változás lehetősége mindenkinél fennáll. Vagyis az alapvetően optimista ember is lehet bizonyos helyzetekben pesszimista, és az, aki egyik nap még rossz dolgokat feltételezett az életről, másnap már úgy láthatja, hogy mégiscsak lehet reményteli a jövő. Annyi bizonyos, hogy a boldogság, a célkeresés és azok elérése olyan agyi területeket aktiválnak, amelyek a szervezet ellenálló képességét növelik, biztosítva ezzel a keringési, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenését.

Hogyan lehet megelőzni?

A fentieket figyelembe véve egy biztos, hogy a prevenciónak nemcsak a cselekedetekben, hanem a gondolatokban is meg kell jelennie, át kell itatnia egész létfelfogásunkat. A stresszkezelés elsősorban a megküzdési technikák szélesítése révén válik eredményessé. Azaz számos lehetőségünk nyílik arra, hogy kiszabadítsuk magunkat a mindennapi teljesítménynyomás alól. A rendszeres testmozgás, relaxálás, aktív szabadidős tevékenységek, a baráti összejövetelek, a kikapcsolódás mind abban segítenek minket, hogy sikeresen vegyük a stressz állította akadályokat. A „lélekgondozás” mindannyiunk kötelező feladata ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Gondolkodásmódunkon is lehet változtatni, téves elképzelés az, hogy az ember egy bizonyos kor után nem tud alakulni. Amennyiben önállóan nem tudunk változni és változtatni, kérjünk pszichológiai segítséget.

Ha már megtörtént

A stroke következtében kialakult mentális problémákkal foglalkozik a pszichológia egyik ága, a klinikai neuropszichológia. Két fő területe közül az egyik a szélütésen átesett beteg kognitív fejlesztése (sérült agyterületek újraélesztése), a másik pedig az agyvérzés következtében kialakult pszichés tünetegyüttes kezelése.

A fejlesztést szakemberek végzik, a rehabilitációs intézményekben sok kiváló kolléga dolgozik. Az ő feladatuk a beteg elveszett képességeinek helyreállítása. Emellett azonban elengedhetetlen, hogy a beteg lelki hátterét is megértsük, és a megértésen túl gyógyítsuk is. Az agyvérzés egyik pszichés következménye – természetesen a stroke által érintett sérülések függvényében –, hogy a mindaddig önellátó beteg kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Elveszti a kontrollt bizonyos testi és lelki működései felett. Az önbizalom, önértékelés sérül, aminek következtében a beteg pszichés állapota romolhat. Az ismert képességek, életvitel bizonytalanná válik, a kétségbeesés pedig sok esetben állandósul. Előfordulhat, hogy a beteg félelmei felerősödnek és tartósak maradnak. A betegség krízis, amelynek feldolgozása időbe telik. A szorongás és a depresszió gyakori kísérőjelenség az agyvérzés után. A gyógyulás idejét és esélyét javítja, ha a beteg elsősorban a jövőre koncentrál. Nekünk, pszichológusoknak a feldolgozásban és az önértékelés visszaállításában van nagyobb szerepünk. A beteget rá kell vezetnünk arra, hogy minél előbb szembenézzen a történtekkel és reális jövőképben tudjon ismét gondolkodni, amely célokkal és tervekkel átitatott.

A kiegyensúlyozott lelkiállapot fenntartásához elengedhetetlen, hogy a beteg bármit tehessen, ami jólesik neki, és amit kezelőorvosa nem tilt. A betegség következménye az életmód megváltozása, ami jelentős pszichés terhet jelent. Sok beteg nem lát összefüggést a korábbi önkárosító magatartása és a betegség között. Ennek felismertetése jelentős változáshoz vezethet, segítheti a gyógyulást és kivédeni az ismételt megbetegedést.

Hozzátartozói segítségnyújtás

A türelem és az empátia már önmagában is gyógyít. Semmit sem szabad erőltetni és siettetni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne „foglalkoztassuk” a beteget, azaz ne motiváljuk feladatokra. Azzal segítünk a legtöbbet, ha támogatjuk, finoman vezetjük. A fejlesztők, a hozzátartozó és a beteg által közösen megfogalmazott és elfogadott célokhoz vezető fejlesztőgyakorlatok elvégzése minden gyógyulónak kötelező. Azonban a beteg méltóságát és önállóságát mindig tiszteletben kell tartani! Sokat ronthatunk a stroke-on átesett egyén pszichés helyzetén és ezáltal gyógyulási esélyein is, ha gyerekként kezeljük.

Természetesen nemcsak betegként, hanem hozzátartozóként is nehéz a betegséget feldolgozni. A betegellátáshoz pszichés erőre van szükség, a hozzátartozó lelki egyensúlya nélkülözhetetlen a hatékony betegápoláshoz.

Hová fordulhatok segítségért?

Amennyiben nem tudjuk önállóan feldolgozni a betegség okozta állapotot, nyugodtan kérhetünk segítséget a közvetlen környezetünktől, barátainktól és szakembertől. Szakképzett pszichológusok, önsegítő csoportok, hozzátartozói csoportok segíthetnek a betegség elfogadásában és az alkalmazkodásban.

szerzo

Faludi Viktória

Krízisterapeuta, sportkonzultáns. Diplomáját és szakpszichológusi oklevelét az ELTE BTK pszichológia szakán szerezte. Fél évig ösztöndíjasként Barcelonában tanult; szakközgazdászi oklevelet is szerzett. Évekig dolgozott az egészségügy területén, kezdetben kórházi pszichiátriai osztályon, mentálhigiénés gondozóban, valamint nevelési tanácsadóban. Jelenleg magánpraxist folytat. Fő szakterületei között szerepel a szorongás, a krízis és a sport pszichológiája. Kétszeres olimpiai aranyérmesünk, Szilágyi Áron mentális felkészítője. Számos válogatott élsportoló pszichológusa. Az olimpia évében jelent meg első könyve A sport pszichológiája címmel, amely 2014-ben Nyírő Gyula-díjat kapott. 2015-ben az ELTE egyik nagykövete lett.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!