Feltöltés dátuma: 2015.08.28.

A szív- és érrendszer egészsége érdekében

Az egészséges diéta alapjai

Az ateroszklerózis, vagyis az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri betegségek, különösen a koszorúér-betegség jelenti változatlanul a vezető halálokot világszerte. A szív- és érrendszeri betegségek a férfiakat és a nőket egyaránt érintik; Európában a 75 évnél fiatalabb populációban mintegy 40 százalékban szív- és érrendszeri okok állnak a halálozás mögött. Bár a fejlettebb országokban csökken a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, Közép- és Kelet-Európában, beleértve hazánkat is, változatlanul magas.

Mi a jelentősége a szív- és érrendszeri prevenciónak?

A bevezetőben említettek miatt kiemelt jelentősége van a megelőzésnek, amely igen hatékony módszer, hiszen a rizikófaktorok befolyásolásával a koszorúér-eredetű halálozást a felére lehetne csökkenteni, míg a hatékony kezelés 40 százalékos kockázatcsökkenést eredményezne. A megelőzést szolgáló erőfeszítéseknek élethosszig kell tartaniuk, a születéstől kezdve (vagy már korábban is) a nagyon idős korig. A teljes népességre vonatkozó, illetve a nagy rizikójú egyénekre koncentráló stratégiáknak ki kell egészíteniük egymást. A kizárólag a nagy kockázatra szorítkozó prevenció kevésbé hatékony, az egészséges életmóddal kapcsolatos széles körű oktatás a legjobb betegségmegelőzési program.

Életmód és egészség

Az orvosok igen gyakran emlegetik a nem-gyógyszeres kezelést, az életmódváltást. Ennek jelentőségét nem lehet eleget hangsúlyozni, semmilyen gyógyszeres kezelés nem lehet enélkül kellően hatékony, míg a megfelelő, életvitelszerű életmódváltás önmagában is sokat segíthet a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében. Az életmódváltás magában foglalja az egészséges étrendet, a rendszeres testmozgást, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülését és a testsúlycsökkentést. Emellett a rendszeres szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentősége van, még tünetmentes, „látszólag” egészséges állapotban, hiszen a magas vérnyomás, a kóros vérzsíreltérések nem okoznak panaszokat, nem véletlenül emlegetik őket „néma gyilkos”-ként.

Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) módszertani ajánlása alapján az egészséges étrend legfőbb összetevői a következők:

Nem a zsír a fő ellenségünk

Példa telített zsírsavra: palmitinsav. Az egyenes szénláncú telített zsírok szorosan egymás mellett illeszkedve nagy mennyiségű energia tárolására képesek. A szénatomok között nincs kettős kötés

Példa telített zsírsavra: palmitinsav. Az egyenes szénláncú telített zsírok szorosan egymás mellett illeszkedve nagy mennyiségű energia tárolására képesek. A szénatomok között nincs kettős kötés

A koleszterin-, illetve zsírfogyasztással kapcsolatos álláspontok sokat változtak az elmúlt évtizedekben. A 70-es évek végén az Egyesült Államokban „hadat üzentek” a zsír- és koleszterinfogyasztásnak, mondván, ha kevesebb zsírt eszünk, megvédhetjük magunkat a szívrohamtól. A marhasült és a tojás eltűnt a tányérokról, felváltották őket a könnyű joghurtok,

Példa egyszeresen telítetlen zsírsavra: olajsav. A szénatomok közötti kettős kötésen a hidrogénatomok cisz pozícióban vannak, azaz azonos oldalon. Emiatt a zsírsavlánc ott meghajlik

Példa egyszeresen telítetlen zsírsavra: olajsav. A szénatomok közötti kettős kötésen a hidrogénatomok cisz pozícióban vannak, azaz azonos oldalon. Emiatt a zsírsavlánc ott meghajlik

a gabonamagvak és a sajtízű ropogtatnivalók. Ugyanakkor a kieső energia pótlására az egészségesnek gondolt, könnyebben emészthető szénhidrátok kerültek előtérbe, és Amerika elkezdett hízni. Ráadásul ma az amerikai populáció betegebb, mint valaha. A fokozott mértékű szénhidrátfogyasztás – főleg a finomított cukrok – ugyanis súlynövekedéshez vezet, hiszen a szervezetet arra ösztönzi, hogy zsírok formájában raktározza a kalóriát, ugyanakkor további éhséget gerjeszt. Az obezitás járványszerű terjedése kedvezett a diabétesz kialakulásának, ezáltal a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 1980–2012 között 166 százalékkal nőtt. Minden tizedik amerikai diabéteszes, és bár a szívbetegségek száma csökkent, de ez sokkal inkább a jobb sürgősségi ellátásnak, a dohányzás visszaszorításának és a koleszterincsökkentő gyógyszereknek köszönhető, változatlanul a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot az Egyesült Államokban is, ráadásul minden harmadik amerikai túlsúlyos vagy elhízott

Jó és rossz koleszterin

Példa többszörösen telítetlen zsírsavra: linolsav. A szénatomok között egynél több helyen van kettős kötés

Példa többszörösen telítetlen zsírsavra: linolsav. A szénatomok között egynél több helyen van kettős kötés

Azóta nagyon sokat bővült a tudásunk, megismertük a „rossz” vagy ártó koleszterin (LDL-koleszterin, kis sűrűségű lipoprotein) és a „jó” vagy védő koleszterin (HDL-koleszterin, nagy sűrűségű lipoprotein) fogalmát. Az LDL-koleszterin lecsökkentése jelenti a prevenció és a terápia elsődleges célját, mivel az emelkedett LDL-szint szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri események (szívroham, halálozás) kockázatával. A HDL-koleszterin segíti az LDL-koleszterin eltávolítását a véráramból és az érfalakból. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása emeli az LDL-koleszterint, igaz a HDL-koleszterin szintjét is.

A transzzsíroknál a szénatomok kettős kötésénél a hidrogénatomok transz állásban, azaz átellenes oldalon vannak. Emiatt a zsírsavlánc nem hajlik meg teljesen

A transzzsíroknál a szénatomok kettős kötésénél a hidrogénatomok transz állásban, azaz átellenes oldalon vannak. Emiatt a zsírsavlánc nem hajlik meg teljesen

Mai tudásunk szerint az LDL-koleszterin részecskék sem egységesek: a nagyobb méretű, kevésbé sűrű LDL-részecskék kevésbé veszélyesek, mint a kicsi, sűrű LDL-partikulumok. Utóbbiak nehezen távolíthatók el a keringésből, nehezen kötődnek a májsejtek felszínén található, az eltávolításukat végző LDL-receptorokhoz. Az LDL „ragadós”, könnyen kitapad az érbelhártya (endotél) felületéhez, sőt azon át is juthat, könnyen oxidálódik, majd ezt az oxidált LDL-t a keringésből idejutó falósejtek bekebelezik, kialakul a habos sejt, mely az érelmeszesedés kezdeti, legfontosabb lépése. A kicsi, sűrű, az érelmeszesedést segítő LDL-részecskék számát növeli a telített zsírsav-fogyasztás mellett a túlzott szénhidrát-fogyasztás is.

Krill

A krill, vagy világító rákok, a rákok altörzsébe és a felsőrendű rákok osztályába tartozó család. A világító rákok fontos tagjai a zooplanktonnak, főleg mint táplálék jelentősek a sziláscetek, manták, bálnafélék, fókák és néhány tengerimadár-faj számára. A krill norvég szó, halivadékot jelent. A világító rákok a világ minden óceánjában előfordulnak. A tápláléklánc sarkköve, mely a lánc legalján álló növényi planktonnal (fitoplankton) és a nála kisebb állatokkal táplálkozik és ezek anyagait teszi fogyaszthatóvá a krillen élő jóval nagyobb szervezetek számára.

A krillhalászat elsősorban a déltengereken és a Japán körüli vizeken jelentős, évente 150-200 ezer tonna. Főbb felhasználási területei: vízinövények termesztése és víziállatok tenyésztése (akvakultúra), akváriumi haleledel, horgászcsali, gyógyszeripari alapanyag, mintegy tizedéből olajat készítenek.

(forrás: Wikipedia)

Omega-3 zsírsavak

Ezzel szemben a növényi eredetű, telítetlen zsírok, (pl. az olívaolaj), illetve a mélytengeri halakból (pl. lazac) származó omega-3 zsírsavak, mint a mediterrán diéta alappillérei, kifejezetten védő hatást nyújtanak a szívbetegségekkel szemben. Tekintettel arra, hogy hazánkban a tengeri halak fogyasztása alacsony, a heti két alkalommal (300 g/hét) javasolt gyakoriságot nem éri el, növelni kellene az omega-3 zsírsavak fogyasztását omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékkal vagy étrend-kiegészítőkkel (például a korszerű krillolaj). Több tucat nemzetközi szervezet fogalmazott meg az omega-3 zsírsav fogyasztásra vonatkozó ajánlást.

Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, a sejtmembrán alkotóelemei, alapvetően meghatározzák annak megfelelő működését, áteresztőképességét. Az omega-3 zsírsavak közé az ALA (alfa-linolénsav), az EPA (eikozapentaénsav) és a DPA (dokozapentaénsav) sorolható. A szervezet nem képes ezen esszenciális zsírsavakat előállítania, vagy nem a kellő mennyiségben, ezért a táplálékunknak kell azokat tartalmaznia. A legfőbb omega-3 zsírsav források:

Minél magasabb az omega-3-index (EPA-DHA százalékos értéke a vérben), annál nagyobb a szív- és érrendszeri védettség.

Kinek ajánlott a fokozott omega-3-bevitel?

Főleg 35 év felett

Az omega-3-források között is érdemes különbséget tenni. A hagyományos halolaj az omega-3 zsírsavakat trigliceridek formájában tartalmazza, melyek a vékonybélben az emésztés során alkotórészeikre bomlanak, majd elsősorban a májba transzportálódnak, növelve a szervezet energiaellátását és a zsírraktárakat. Ugyanakkor a krillolajban a fehérjéhez kötött omega-3 zsírsav könnyebben felszívódik, közvetlenül a szervezet sejtjeihez jut, beépül a sejtmembránba, és főleg az agy hasznosítja.

A krillolaj-fogyasztás hasznát számos klinikai vizsgálat igazolta. A krillolaj erőteljesebben javította az omega-3-indexet a halolajhoz képest, egy másik vizsgálatban előnyösen befolyásolta a kóros lipidprofilt, beleértve az össz- és LDL-koleszterint, a trigliceridet, valamint a HDL-koleszterint.

A krillolaj omega-3-forrásként igen hatékony kiegészítője az egészséges étrendnek, a legnagyobb hasznot nem a kialakult betegségek gyógyszeres kezelésének kiegészítőjeként, hanem már a fiatal kortól hosszú távon megvalósuló egészséges életvitel részeként remélhetjük.

Dr. Benczúr Béla
a Magyar Artériás Stiffnes Társaság elnöke

Megjelent a Hypertonia2014/4. számában lexikon megelőzés táplálkozás


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error