Szerző: Prof. dr. Jermendy György Feltöltés dátuma: 2016.02.09.

Hipertónia cukorbetegségben – gyakori kérdések

A hipertónia és a cukorbetegség (diabétesz) meglehetősen gyakran társul egymással. Egyik fajtája, a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegség meglehetősen gyakran társul magasvérnyomás-betegséggel, egyes felmérések szerint a betegek csaknem 90 százalékában együtt lehet megtalálni a cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Az 1-es típusú (gyermek-, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődő) cukorbetegség esetén magas vérnyomást sokkal ritkábban, általában csak a cukorbetegség veseszövődményének kialakulásakor látunk. Érdemes néhány gyakran feltett kérdést áttekinteni ebben a témakörben.

Mikor beszélünk magas vérnyomásról cukorbetegek esetén?

Az éjszakai órákban, alvás alatt (22–06 óra között) egészséges egyénekben élettani körülmények között a szisztolés (felül) és a diasztolés vérnyomás (alul) csökken. Cukorbetegekben ez az éjszakai csökkenés elmarad, hipertóniában szenvedő cukorbetegek körében a csökkenés elmaradása még jellemzőbb. A háttérben a cukorbetegség idegrendszeri szövődménye állhat. A jelenséget ABPM-vizsgálattal lehet felismerni. Többek között ezért is szorgalmazandó az ABPM-vizsgálat cukorbetegek körében

Az éjszakai órákban, alvás alatt (22–06 óra között) egészséges egyénekben élettani körülmények között a szisztolés (felül) és a diasztolés vérnyomás (alul) csökken. Cukorbetegekben ez az éjszakai csökkenés elmarad, hipertóniában szenvedő cukorbetegek körében a csökkenés elmaradása még jellemzőbb. A háttérben a cukorbetegség idegrendszeri szövődménye állhat. A jelenséget ABPM-vizsgálattal lehet felismerni. Többek között ezért is szorgalmazandó az ABPM-vizsgálat cukorbetegek körében

Cukorbetegek esetén magas vérnyomás akkor állapítható meg, ha nyugalomban a felkaron, a hagyományos módszerrel mért vérnyomás eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Ebben a vonatkozásban nincs különbség a cukorbetegek és az egészséges anyagcseréjűek között. Egyetlen mérési eredményből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ha egy beteg életében először mérünk magasabb vérnyomásértéket, akkor ezt egy másik időpontban végzett (pl. néhány óra múlva vagy másnap) újabb méréssel meg kell erősíteni. Az első mérést követően gyógyszer nélküli várakozás csak akkor engedhető meg, ha a mért érték éppen csak meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Markánsan emelkedett vérnyomás (pl. 180/110 Hgmm) esetén azonnali gyógyszeres vérnyomáscsökkentő kezelés indokolt.

Előfordulhat-e, hogy a vérnyomásmérési eredmény első számértéke kóros, de a második a normális tartományban van?

A vérnyomásmérési eredmény első számértéke a szisztolés érték (ekkor a szív bal kamrája vért pumpál ki a nagy erekbe), a második szám a diasztolés érték (amikor a szív bal kamrája ellazult állapotban van). Ha pl. a mért érték 160/80 Hgmm, akkor ún. izolált szisztolés hipertóniáról beszélünk. Ilyet leggyakrabban idősebb korban látunk az érfal életkorral járó elkeményedésének a következményeként. Idős cukorbetegek körében is gyakran megfigyelt állapot. Az izolált szisztolés hipertónia kezelést igényel.

Lehet-e szerepe a cukorbetegek vérnyomásának alakulásában a diabétesz idegrendszeri szövődményének?

Cukorbetegségben a kisérkárosodás jeleként idegrendszeri szövődmény alakulhat ki, amely érintheti az ún. autonóm (akaratunktól független) idegpályákat is. Ennek első jele lehet, hogy az éjszakai órákban, alvás alatt élettani körülmények között előforduló alacsonyabb vérnyomásérték (és alacsonyabb pulzusszám) helyett magasabb értékek mutatkoznak. Ez a jelenség ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM-vizsgálattal) felismerhető. A mellékelt ábra egy saját korábbi vizsgálatunkból származik, s jól szemlélteti a jelenséget.

A vese cukorbetegség okozta károsodásának milyen jelei lehetnek?

A veseszövődmény kialakulása általában nem okoz panaszt. Ezért is indokolt, hogy a cukorbetegek a kezelőorvosuk javasolta időközönként szűrővizsgálaton vegyenek részt. A veseszövődmény korai stádiuma vizeletvizsgálattal (a vizeletlelet kóros fehérjeürítésre utal), vénás vérvétel során nyert minta laboratóriumi analízisével (a vesefunkciót tükröző adatok romlásával) felismerhető. Miután ezt az állapotot növekvő vérnyomás kíséri, indokolt a rendszeres, időszakos vérnyomásmérés a hipertónia időbeni felismerése érdekében.

A magas vérnyomás rontja-e a cukorbetegség idült szövődményeit?

A válasz sajnos egyértelműen igen. A cukorbetegség idült kisérszövődményei (szemészeti, vese- és idegrendszeri károsodások) kialakulásában és előrehaladásában a magas vérnyomás szerepet kap. Ez még inkább igaz a nagyér-szövődményekre, ami tulajdonképpen érelmeszesedést jelent a nyaki erek területén (következményként szélütés, agyérgörcs jelentkezhet). Igen komoly következmény lehet a szív koszorúereinek károsodása (szívinfarktust okozhat), illetve az alsó végtagi erek elmeszesedése (amely súlyos érszűkülethez, végső stádiumban amputációhoz vezethet). Ha a vérnyomást életmódbeli és gyógyszeres beavatkozással normalizálni lehet, akkor a szövődmények kialakulása kevésbé fenyeget, azaz a fokozott szív- és érrendszeri kockázat jelentősen csökkenthető.

A helyes életmód önmagában csökkentheti-e a magasabb vérnyomást?

Igen. Számos vizsgálat igazolta, hogy a rohanó életforma elkerülésével, korszerű táplálkozással, s rendszeres mozgással-sportolással a kóros értékű vérnyomás önmagában csökkenthető.

A cukorbetegséghez társuló hipertónia kezelésének vannak-e jellegzetességei a gyógyszeres terápia terén?

Elég jellemző, hogy ezeknek a betegeknek a vérnyomását egyetlen gyógyszerrel nem lehet a megkívánt célértékre (140/85 Hgmm alá) csökkenteni. Általában csak kettős, olykor hármas vagy többes gyógyszer-kombináció hozza meg a kívánt eredményt. Az a helyes, ha alapkészítményként ACE-gátló vagy ARB tulajdonságú készítményt választunk. Kombinációban további vérnyomáscsökkentő alkalmazására is mód van, a választás ezen a téren igazodik a beteg egyéni tulajdonságaihoz, körülményeihez. Örvendetes módon ma már egyre több kombinált vérnyomáscsökkentő gyógyszer áll a betegek rendelkezésére. Ha ezekből választ az orvos, akkor a szedendő gyógyszerek száma csökkenthető, aminek komoly jelentősége van a terápiás fegyelem terén.

A cukorbetegség kezelésében használatos gyógyszereknek van-e olyan mellékhatása, amely előnyként könyvelhető el a magas vérnyomás kezelése során?

Napjainkban a cukorbetegség kezelésében egyre több vércukorcsökkentő gyógyszerkészítmény (antidiabetikum) áll rendelkezésünkre. Ezek lehetnek tabletták, de a betegeket gyakran inzulinnal, vagy újabban nem inzulintermészetű, de injekcióban beadandó készítménnyel kezeljük. Több klinikai vizsgálatban meg lehetett figyelni, hogy egyes antidiabetikumok alkalmazásakor a vércukorszint mellett csökken a vérnyomás is. A vérnyomáscsökkentő „mellékhatás” ilyenkor előnyösnek minősül, de tudni kell, hogy ez a hatás azért szerény. Semmikképpen nem válthatja ki a vérnyomáscsökkentők használatát, azaz ilyen esetben a magas vérnyomás kezelését tovább kell folytatni az erre rendelt gyógyszerek szedésével. Dózismódosításra azonban sor kerülhet a betegek egy részében.

szerzo

Prof. Dr. Jermendy György

A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosa (1992–2015), jelenleg tudományos igazgatója. Az orvostudomány (MTA) doktora, a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. A Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségének tagja, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára (1995–2004), elnöke (2004–2007), majd elnökhelyettese (2007–2012). Fővárosi belgyógyász szakfelügyelő főorvos (2005–2012), igazságügyi orvosszakértő (2001–). A Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja (2002–2010), majd a Szakmai Kollégium Belgyógyászat-endokrinológia-diabetes és anyagcsere-betegségek tagozatának elnöke (2011–2016).


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!