Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva Feltöltés dátuma: 2016.10.13.

Vesekövek étrendi kezelése

A vesekőképződés világszerte, így hazánkban is az egyike a leggyakrabban előforduló betegségeknek. A vesekövek kialakulásának pontos oka a mai napig nem minden részletében tisztázott, de számos olyan tényezőt ismerünk, amely elősegíti a vesekövek kialakulását. A genetikai tényezők, egyes anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény), húgyúti fertőzések, a vizelet pangása, a kevés folyadék fogyasztása miatti túlkoncentrált vizelet mellett természetesen mozgásszegény életmódunk, egyoldalú táplálkozási szokásaink is lényeges szerepet játszanak a kövek kialakulásában. A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek. Részben anyagcseretermékek, egy részük pedig a táplálékok természetes alkotórésze. A kövek mérete igen változó, a homokszemnagyságtól akár az egész vesemedencét kitöltő méretűek is lehetnek.

A vesekövesség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, amíg ún. „nyugvókőként” a vesekelyhekben marad. A tünetek akkor jelentkeznek, amikor a vesekő kimozdul, és elindul a vizeletelvezető rendszerben, akadályozva a vizelet elfolyását. A megnövekedett mennyiségű folyadék pedig feszíteni kezdi a vese rugalmatlan tokját. Ez szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz. A kisebb vesekövek spontán is távozhatnak, míg a nagyobb méretű vesekövek gyakran elakadnak a vesevezetékben, ezért ezeket el kell távolítani. A vesekövek összetételük alapján többfélék lehetnek, tartalmazhatnak kalcium-oxalátot, kalcium-foszfátot, húgysavat vagy cisztint.

Vesekövesség megelőzése

A vesekő megelőzésében alapvető a megfelelő folyadékbevitel. A kevés folyadékfogyasztás miatt sűrű, kis mennyiségű, koncentrált vizelet képződik, mely könnyen túltelítetté válhat, és ekkor megindul a kikristályosodás, vagyis a kőmag képződése. Felnőtteknek napi 2-3 l folyadék elfogyasztás ajánlott egyenletesen egész napra elosztva. Az ürített vizelet napi mennyiségének el kell érni a 2-2,5 litert. Különösen ügyeljünk, hogy nyári időszakban, sportolás vagy erős fizikai aktivitás során a fokozott izzadás miatti folyadékvesztést pótoljuk. Az elegendő mennyiségű folyadék mellet az sem mindegy, hogy mit iszunk! A legjobb az ivóvíz, a limonádé, a gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea. Ajánlottak a magas citráttartalmú gyümölcslevek, de a grapefruitlé ugyanakkor nem. Kerülendők továbbá a sok foszforsavat tartalmazó üdítőitalok (kóla-félék). Nem javasolt az erősre főzött feketetea sem. Ásványi anyagok pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek és zöldséglevek.

Az állati eredetű fehérje túlzott fogyasztása, ételeink magas sótartalma egyértelműen oka az egyre gyakoribb vesekőnek. Az étrendben csökkenteni kell az állati fehérjék arányát, kerülni kell az ételek túlzott sózását. Naponta testtömeg-kilogrammonként egy gramm fehérje fogyasztása ajánlott. Az étrend nagyobb részben tartalmazzon teljes értékű gabonát, zöldség- és gyümölcsféléket. A sóbevitel legfeljebb napi 4-5 gramm legyen. Testmozgással is csökkentjük a kőképződés esélyét, mert az áramló, mozgó folyadék nem kedvez a kristályok képződésének.

Visszatérő kövesség megelőzése, étrendi kezelése a kő összetétele szerint

A kövek összetétele más és más, ezért nem mindegy, hogyan állítjuk össze az étrendet. Leggyakoribbak a kalciumtartalmú kövek, ezek közül is kiemelendő a kalcium-oxalát kő.

Kalcium-oxalát kő

A korábbiaktól eltérően újabban nem ajánlják a kalciumbevitel csökkentését. Az étrend napi kalciumtartalma 1000–1200 mg legyen, ugyanakkor a túlzott bevitel sem kedvező (különösen akkor, ha 1000 mg kalciumot veszünk be), mert az hirtelen, nagymértékű kalciumürítést okozhat. A tejtermékekkel elfogyasztott kalcium egyenletesen szívódik fel. Kerülni kell a magas oxaláttartalmú élelmi anyagokat. Magas oxaláttartalmú élelmi anyagok: kakaópor, zellergumó, paraj, rebarbara, sóska, petrezselyem, cékla, csokoládé 40% kakaótartalommal, tejcsokoládé 30% kakaótartalommal, kávépor, sárgarépa, zellerlevél, zöldborsó, szárazbab.

Az oxalátkő kialakulását elősegítheti a C-vitamin nagy mennyiségű bevitele is. Napi 500–1000 mg feletti fogyasztás nem javasolható. Kerülni kell az állati fehérjék túlzott mértékű fogyasztását, csökkenteni kell a só mennyiségét az étrendben. Só helyett használjunk friss vagy szárított fűszernövényeket (borsikafű, kakukkfű, tárkony, bazsalikom stb.)! Ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékfogyasztásról és a rendszeres testmozgásról sem!

Húgysav és ammónium-urát kövek

A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik. Hagyományos táplálkozással mintegy 600–1000 mg purin kerül a szervezetbe naponta. Húgysavkövesség esetén javasolt a napi purinbevitel 300 mg alá csökkentése.

Igen magas purintartalmú élelmiszerek: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók.

Magas purintartalmú élelmiszerek: marhahús, sertéshús, birkahús, szarvas, pulyka, kacsa, szárazbab, lencse, borsó.

Közepes purintartalmú élelmiszerek: csirke, angolna, sonka, zöldborsó. Minimális purint tartalmazó élelmiszerek: tej, tejtermékek, sajtok, saláták, gyümölcsök, cereáliák, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, olajos magvak.

Ha csak az adatokat nézzük, megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purintartalma, szerencsére azonban ezek purinszármazékai, az ún. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben. Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé mérsékelt fogyasztása megengedhető. Az étrend alapját a sovány tej, tejtermékek, burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék (kivéve paraj, karfiol, zöldborsó, bab, lencse, sárgaborsó), valamint a gyümölcsök képezzék. Az étrend purintartalmán túl ügyelni kell arra, hogy a diéta só- és fűszerszegény legyen. Ajánlott az alkoholtartalmú italok fogyasztásának mellőzése, a bőséges, napi legalább 2 liter folyadékfogyasztás, a rendszeres, napi 5 étkezés és a rendszeres testmozgás. A húgysavköves betegek nagy része túlsúlyos, körükben gyakori a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az epekövesség. Az étrend összeállításánál fontos szempont a fizikai aktivitáshoz igazított, csökkentett energiabevitel a lassú ütemű fogyás érdekében. Húgysavas kövek esetén a vizelet lúgosítására van szükség. Lúgosító hatásúak az úgynevezett alkalikus ásványvizek (Kékkúti, Bükki, Bükkszéki, Salvus), valamint a gyümölcsök és zöldségfélék.

Cisztintartalmú kövek

Fontos a vizelet savanyítása (pH csökkentése) és megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztása. Az étrend összeállításánál ügyeljünk arra, hogy a napi fehérjebevitel az ideális testtömeg-kilogrammonkénti 1 grammot ne haladja meg. Sok rostos zöldségféle fogyasztása ajánlott. Az alábbi élelmiszerek kerülése javasolt: hús, hal, tojás, tej és tejtermékek, szárazbab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó.

Struvitkő

Ezek a húgyúti fertőzésekkel kapcsolatban kialakuló kövek. Úgynevezett korallkövek, amelyek a leggyorsabban nőnek, és akár az egész vesemedencét is kitölthetik. Ebben a köves megbetegedésben nem ajánlottak a vizeletlúgosító italok és ételek (citrusfélék, vegán étrend), a tej és tejtermékek, a nyálkahártyát izgató, csípős fűszerek, tömény italok. Az ásványvizek fogyasztása ugyancsak kerülendő.

A vesekövek megelőzéséért nagyon sokat tehetünk rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott, változatos étrenddel, bőséges folyadékfogyasztással.

szerzo

Nagy Gyuláné Tajti Éva

A Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja..


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!