Szerző:  Feltöltés dátuma:

Élet és veszély – Életveszély?

„Az élet vagy veszélyes, vagy unalmas. Tessék választani. Igazán felnőtt ember az, aki megtanul unatkozni anélkül, hogy megsértődnék ettől az állapottól.”
(Márai Sándor, Napló 1945.)

Ez a kiragadott írói gondolat az első olvasata óta izgat és tetszik, mi több, gyakran eszembe jut a hétköznapi munkám során. A filozofikus eszmeiséget elhagyva, csak a biológiai fogalomra fókuszálva is mindenki számára világos tény, hogy az életünk csupa veszély! Már a megszületésünk előtt is az, sőt a genetikai ismeretek hihetetlen növekedésével már akár a fogantatás előtti kockázatokra is lehet(ne) gondolni!

De mielőtt elrugaszkodnék a mindennapi élettől és elméleti vagy tudományoskodó vizekre eveznék, mire is gondolok?

Hogyan élünk?

Mennyire törekszünk egészségünk megőrzésére vagy állapotunk javítására, természetesen ki-ki a korának, adott életkörülményeinek, képzettségének figyelembevételével? Ha pácienseim igénylik, és némi idő is van rá, mindig szívesen beszélgetek életmódjuk és, ha lehet, szemléletük jobbításáról – hogy minél kevésbé a véletlenek legyenek meghatározóak az életükben.

Gyakori és már sokszor emlegetett ilyen „véletlen” az a magas vérnyomás, amelyet a gépkocsivezetői engedélyét hosszabbítani érkező, többnyire panaszmentes páciensnek mérünk – aki talán hasonló alkalommal járt utoljára orvosnál. Szerencsére az ilyen páciensek többségében bevonhatók a megfelelő orvos-beteg együttműködésbe (vizsgálatok, otthoni mérések, szükséges kezelés stb.), és ezzel a távolabbi életkilátásuk hihetetlenül javul.

Minden rendelői alkalmat kihasználva, bármilyen indokkal is keresnek fel, a vérnyomásmérés nem maradhat el. Talán emiatt is, de az elmúlt évtizedben nagyon sok a már ifjú életkorban kiderülő hipertónia. A páciensnek akár ez is lehet egy szerencsés „véletlen” – a további megfelelő figyelem és fegyelem megelőzheti későbbi szövődményeit.

Néhány hónapja érdekes helyzetben derült ki egy másik betegség. Esküvőjük előtt a huszonéves fiatalembert a menyasszonya „zavarta” el a rendelésre, vizsgálatot és vérvételt kérve. A vizsgálatnál minden rendben volt, de a laboratóriumi leletekben nagyon magas éhgyomri vércukorérték szerepelt. Az ara családjában a cukorbetegség nem volt ismeretlen, de a fiú családjában még nem fordult elő. Ez egy igen lényeges „véletlen” volt, ami még időben segített egy komoly betegség felismerésében. A későbbiekben fegyelmezett együttműködéssel a betegség szépen kezelhető állapottá szelídült. És szerencsére az esküvő sem maradt el, hacsaknem a menyasszonyi torta!

Korai felismerés – ne a véletlenen múljon!

Hogyan lehetne a betegségeket minél korábban felismerni? Az orvosi tevékenységnek ez is célja, nekünk, halandóknak pedig alapvető érdekünk. Most csak a két leggyakrabban előforduló problémára, a magasvérnyomás-betegségre és a cukorbetegségre gondolok. Mind a kettő hosszú évekig lehet teljesen tünetmentes, azaz a betegnek semmiféle panasza nincs. Gyakran csak valamilyen szövődmény okozta zavar „viszi el” a beteget az orvoshoz. A fentebb említettekhez hasonló „véletlenek” néha segítenek a felismerésben, de csak erre nem bízhatjuk magunkat!

Napjainkban csaknem mindenki tudja, hogy ez a két betegség mennyire gyakori és később akár az egyszerű életvitelt is megkeserítő károsodásokat okozhat. Szívinfarktus, szívelégtelenség, agyi károsodások, a végtagi erekben szűkület, a veseműködés elégtelensége, jelentős látászavar, hogy csak a lényegesebbeket említsem. Ki nem találkozott, találkozik a környezetében olyan szerencsétlen emberrel, aki csak néhány métert tud menni a szívelégtelensége vagy a súlyos érszűkülete miatt? Talán egy stroke következtében lebénult, ágyban szenvedő, esetleg beszélni sem képes beteggel? Sokszor az időben elkezdett, hatékony kezeléssel és együttműködéssel az ilyen esetek megelőzhetők, vagy legalább a károsodások enyhíthetők.

Valószínű, sok olvasónk tud a magas vérnyomásáról vagy a cukorbetegségéről. Remélem, nem hanyagolják el, és betartják az orvosuk útmutatásait. És rendelkeznek egy vérnyomást vagy a vércukorszintet mérő eszközzel. Persze ne csak birtokolják, hanem rendszeresen használják is, a kezelőorvosukkal időszakosan megbeszélve az eredményeket. De jó lenne, ha mostantól sokan átgondolnák az állapotukat, és megszívlelnék a most olvasottakat! Sőt, milyen hasznos lenne, ha ezekkel a masinákkal néha szűrnék a családtagjaikat is!

Igen, most azokhoz fordulnék, akik nem szenvednek magas vérnyomástól vagy cukorbajtól. Esetleg csak nem tudnak róla, talán fiatalok, de tudjuk, hogy ez nem jelent védelmet. Azok legyenek különös figyelemmel, akiknek a családjában már előfordult, akik idősebbek, túlsúlyosak, keveset mozognak, alkoholt fogyasztanak, dohányoznak, esetleg ismert az emelkedett koleszterin- vagy húgysavszintjük. Azt hiszem, kevés felnőttkorú érezheti teljesen „biztonságban” magát.

Akkor mit is lehetne tenni? Először is számba venni a rizikótényezőket, s amin lehet, azon változtatni! Akinek a környezetében van mérési lehetőség, használja ki! A nyugalmi vérnyomás értéke 140/90 alatt normális, a reggeli, éhgyomri vércukoré 5,0 körül, és az étkezés után se menjen 7,0 fölé. Ha nincs magasabb érték, a vérnyomást havonta, a vércukrot évente tanácsolnám megmérni. Ha nincs a családban használható eszköz, sok patika nyújt ilyen szolgáltatást. De a leglényegesebb, a háziorvosuk mindig nyitott az ilyen szűrésben.

Épp egy mentőautó szirénázik. Nem tudom kinek és miért segítenek, de az illetőnek az élete most nyilván „veszélyes”! Hátha ennek a betegnek a veszélye is mérsékelhető lett volna? Kezdjünk el „unalmasan” foglalkozni magunkkal, figyelni az életünkre! Ez idő- és aktivitásigényes feladat, vagyis ha felnövünk hozzá, sosem fogunk unatkozni!

szerzo

Dr. Barta László

Intenzív terápiás gyakorlatot követően több mint négy évtizede családorvos ugyanazon körzetben. Harminc éve segít a leendő háziorvosok és az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásában. Legfontosabb törekvése a magas vérnyomás és a cukorbetegség korai felismerése, eredményes kezelése, gondozása, és egyben a páciensek helyes életmódra nevelése.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!