Hírek a nagyvilágból

Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi, tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek mindennapi életben is hasznosítható üzenetét érthető, hétköznapi nyelven átadni.

Válogatásunkban az alvászavar vérnyomásra gyakorolt hatásáról olvashatnak, illetve új vizsgálati eredményeket ismerhetnek meg utódok vérnyomásának alakulásáról és a terhességhez kötött vérnyomászavarokról.

Terhességhez kötött vérnyomászavarok és az utódok emelkedett vérnyomása közötti összefüggések: irodalmi áttekintés és tanulmányok összevetése

Yu H, Li W, Mao Z, Luo L, He N, Dong W, Lei X: Association between hypertensive disorders during pregnancy and elevated blood pressure in offspring: A systematic review and meta-analysis. J Clin Hypertens (Greenwich) 2022; 24(11): 1397-1404.

A terhességhez kötött vérnyomászavarok összefüggésben állnak az anyai és az utód szív- és érrendszeri megbetegedéseivel. A vizsgálat célja a terhességhez kötött vérnyomászavarok és az utódok vérnyomása közötti összefüggések további elemzése volt. A szerzők a nemzetközi tudományos irodalom weboldalain (a PubMed, Embase, Web of Science és Cochrane library adatbázisok) a 2022. januárig megjelent adatokat nézték át. Huszonnégy ezen témával foglalkozó tanulmányt értékeltek ki, beleértve a terhességhez társuló hipertóniát (12 tanulmány), a preeklampsziát (16 klinikai vizsgálat), a terhességi hipertóniát (6 tanulmány) és a krónikus hipertóniát (3 vizsgálat).

A terhességhez kötött vér­nyomás­zavar­ban szenvedő és a terhességhez társuló hipertóniás anyák utódainak magasabb volt a szisztolés (átlagos különbség 2,46 Hgmm és 2,7 Hgmm) és a diasztolés (átlagos különbség: 1,38 Hgmm és 1,39 Hgmm) vérnyomása a normális vérnyomású anyák utódaihoz képest.

Azon gyermekek, akik magzati korukban preeklampsziának, terhességi hipertóniának vagy krónikus anyai hipertóniának voltak kitéve, mind a szisztolés (átlagos különbség sorrendben: 1,90 Hgmm, 2,47 Hgmm és 7,85 Hgmm), mind a diasztolés vérnyomása (átlagos különbség sorrendben: 0,99 Hgmm, 1,04 Hgmm és 2,92 Hgmm) emelkedett a normál vérnyomású anyáktól születettekhez képest. Ezen eredmények alapján elmondható, hogy mindegyik típusú terhességhez kötött vérnyomászavarnak kitett utód vérnyomása magasabb, mint a normális vérnyomású anyák gyermekeié. Ezen összefüggések tisztázása még további vizsgálatot igényel, illetve a genetikai és a környezeti tényezők szerepének felmérése is szükséges. Megértésük hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegség és a következményes szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.

Preeklampszia vagy terhességi toxémia

A terhes nők 5–7 százalékánál diagnosztizálnak preeklampsziát, más néven toxémiát. A magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és ödémával járó betegség többnyire a várandósság második felében alakul ki. Az állapot kezelés nélkül életveszélyes lehet a magzatra és a kismamára is, de korai felismeréssel és kezeléssel a tünetek jól orvosolhatók. Terhességi toxémia szűrésére mód van a terhesség 12. hetében

Az eklampszia a preeklampszia súlyos szövődménye. Ritka, de súlyos betegség, amikor a magas vérnyomás a terhesség alatt epilepsziás rohamhoz hasonló rángógörcsökhöz vezet. Az eklampszia körülbelül minden 200 preeklampsziás nőből egyet érint.

Fontos, hogy a magas vérnyomás önmagában, akár a terhesség előtt, akár a fogamzás után alakult ki, nem minősül preeklampsziának.

Az alvás és a hipertónia összefüggései az amerikai felnőtt lakosság körében 2015 és 2018 között a National Health and Nutrition Examination Surveys által végzett felmérés szerint

Li C, Shang S, Liang W: Sleep and risk of hypertension in general American adults: the National Health and Nutrition Examination Surveys (2015–2018). Journal of Hypertension 2023; 41(1): 63-73.

A magasvérnyomás-betegség megelőzésekor és kezelésekor az életmódi tanácsok között nemcsak a helyes étrend, a rendszeres fizikai aktvitás szerepel, hanem a megfelelő alvást is figyelembe kell venni. Több tanulmány is alátámasztotta korábban, hogy az alvászavarok emelték a hipertónia kockázatát. Ezen vizsgálat célja az alvástényezők összefüggéseinek vizsgálata külön-külön és együttesen a magas vérnyomás kockázatával volt. A vizsgálatban 20 év feletti résztvevők adatait dolgozták fel 2015–2016 és 2017–2018 között. A hipertónia arányát önbevallás, szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek vagy a vérnyomásértékek (≥140 és/vagy ≥90 Hgmm) alapján becsülték meg. Az alvással kapcsolatos információkat az egy háztartásban élőktől gyűjtötték be. A vizsgálatban 7426-an vettek részt, átlagéletkoruk 48 év volt, kb. a fele nő (3845) volt. A résztvevők között a hipertónia előfordulása 32,8 százalék volt. Ez az arány alacsonyabb volt azoknál, akik 7–9 órát aludtak, nem volt alvászavaruk, nem volt nappali aluszékonyságuk, nem horkoltak és nem voltak alvási apnoéra utaló tüneteik. Viszont a hipertónia kockázata magasabb volt azoknál, akik önbevallás alapján keveset aludtak (25%), alvászavarral küszködtek (53%), nappal aluszékonyak voltak (17%) és alvási apnoéra utaló tüneteik voltak (33%). A rossz alvásmintázatú egyénekhez magas hipertóniakockázat társult.

Összefoglalva: a rossz alvási szokások a magas vérnyomás magasabb kockázatával járhatnak.

Dr. Fejes Imola

A szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika belgyógyász-hipertonológus szakorvosa, egyetemi tanársegéd, több tudományos társaság tagja.