Diabetes Junior 2011

Orosz Judit

A serdülőkor pszichológiai jellemzői

Valamennyi család életében emlékezetes és gyakran anekdotikus időszak a serdülőkor, amit máshogy él meg a gyermek és máshogy a szülő, s amire egy idő után mindketten másként emlékeznek.

A pszichológia pubertáskornak nevezi ezt a meglehetősen hosszú életszakaszt, aminek legfőbb jellemzője a nemi érés. Bonyolult ideg-élettani folyamat ez, amelynek következtében az egyén anatómiailag és funkcionálisan is képessé válik a reprodukcióra. Hogy ez utóbbi örömmel és felelősséggel vállalt döntés legyen – és ne a véletlen következménye –, természetesen szellemi és érzelmi (emocionális) érettségre is szükség van, ami általában később, a felnőttkorban alakul ki. De térjünk vissza a serdülőkorhoz.

Ennek az életkornak három – változásaiban is jól elkülöníthető – része a prepubertás, 9–10. évtől a 13–14. évig, majd a pubertás a 16–17. évig és ezt követően a posztpubertás a 18–20. életévig tartó időszak, amit majd az ifjúkor, azután a felnőtt- és végül az öregkor követ.

A nemi érés bekövetkezése akár években is mérhető egyéni különbségeket mutathat, ezt ugyanis elsősorban a belénk kódolt genetikai program határozza meg. Azt is tudnunk kell, hogy a pszichés értelemben vett „felnőtté válás” még tovább tart, sőt egyre inkább kitolódik. A fiatalok ugyanis sem egzisztenciálisan, sem anyagilag nem tudnak függetlenedni szüleiktől, és ezek a körülmények húszas éveiken túl is a gyermeki létben tartják őket.

Minden, a fentiekben leírt alszakasznak más és más a jellemzője. A kezdeti szakaszban következik be a második alakváltozás. A fiziológiai változások különböző pszichés, úgynevezett „elhárító mechanizmusokat” erősítenek meg, amelyek a sokszor kínos vagy kínzó, esetleg traumatikus élményeket, konfliktusokat az „én” számára elviselhetővé teszik.

Az értelmi fejlődés következtében a „kamaszok” el tudnak szakadni gondolkodásukban a konkrét helyzettől, az absztrakt – elvont – gondolkodás kialakulásának a kezdetét élik. Ennek következtében megváltozik érdeklődésük, az ismeret- és élményszerzéshez való viszonyuk, bár tanulási teljesítményük ezt nem minden esetben tükrözi.

Nagyon nyitottá, befogadóvá válnak az új ismeretek, készségek elsajátítására. A korábbi időszakra jellemző mese-beállítottság megszűnik, és a gyerekek a valóság dolgai iránt kezdenek el érdeklődni. Tízéves koruk körül ideált keresnek maguknak. Nyitottá válnak az érzelmes dolgok befogadására, bár lehet, hogy ez utóbbit környezetük előtt titkolják. A nagy gyűjtések időszakát élik. Nemcsak egyszerűen gyűjtenek, hanem rendszereznek is, mintegy „énépítést” végezve, bár ennek természetesen nincsenek tudatában. Koronként változik a divat, de a jelenség marad. Korábban szalvétát, bélyeget vagy zsilettpengecímkét, esetleg gyufásdobozt és még sorolhatnánk, manapság a különböző matricákat, mese-, illetve kalandfilmek lekicsinyített figuráit, matchboxot, plüssállatot gyűjtenek és csereberélnek a gyerekek. Ezzel azonban még nem ér véget az „énhangsúlyozásuk”.

A naplóírás, az ábrándozás, az aláírás próbálgatása, a titok mind-mind a kamaszkor jellemzői közé sorolható. Az ábrándozás híd, ami a vágy és a realitás között ível át. A jövőkép szempontjából fontos ez a jelenség. A titoknak kettős természete van. Egyrészt a független, autonóm létet hangsúlyozza, megerősíti a serdülőt abban, hogy ő már nincs olyan mértékben kiszolgáltatva szüleinek és a felnőtteknek, mint korábban volt, másrészt növeli a magányosság érzését. A titok egyik objektje (tárgya) a pubertásban a szexualitás, legalábbis a képzelet szintjén megélt testiség, amit erotikus, már-már pornográf fantáziával színeznek; talán jobb is, hogy mindez elérhetetlen a felnőtt környezet számára.

A pubertáskor egy krízisállapot. Végéhez közeledik a gyermekkor, és elkerülhetetlenül közeledik a felnőttség időszaka. A kamasz befelé fordulóvá válik: Ki vagyok én? Milyen vagyok? Érdeklődése önmaga megismerésére irányul, bár még nincs reális önismerete. Ugyanakkor kamaszunkat érdeklik a tudományos felfedezések, az intellektuális játékok, a sport és általában a rendkívüli emberi teljesítmények is.

Nehéz ez az életkor gyereknek, szülőnek egyaránt. A serdülő függetlenedni akar, önállósulni, leválni az őt eddig kontrolláló szülőről. Ha mindent megengedünk, akkor elbizonytalanodik, sok mindent kipróbál, és ez veszélybe sodorhatja: alkohol, drog, olyan csoportokhoz csatlakozás, ahol hasonlókkal találkozik, mint ő maga. Akik (sors)társak a magányban, a meg nem értettségben, az esetleges szeretetlenségben.

Rugalmas és egyértelmű keretekre van tehát szüksége, hogy érezze, mellette vagyunk akkor is, amikor nehéz elfogadni őt, mert nem tanul, szemtelenebb, mint korábban volt. A szülő, a felnőtt bizalma segíti őt abban, hogy higgyen magában. A kamasznak ugyanis alacsony az önértékelése. Úgy érzi, senki nem érti meg őt. Sokan ürességet, magányosságot, sőt csődöt éreznek önmagukkal kapcsolatban. A hozzájuk eddig legközelebb állók (szülők, testvérek) is távolivá válnak. A serdülő egyre több hibát fedez fel bennük és az őt körülvevő felnőttekben.

Már nem gyerek, de még nem felnőtt állapot ez. A szülők sem mindig tudják kezelni ezt a helyzetet. Néha felnőttként (egyenrangú partnerként) tekintenek rájuk és felelősségteljes gondolkodást, véleménynyilvánítást és viselkedést várnak el tőlük, néha gyermeki függőségüket hangsúlyozva döntenek helyettük, s ami a kamaszok számára talán a legirritálóbb: felettük.

Könnyebb azokban a kultúrákban, ahol a gyermekkor végét egyértelműen jelzi a beavatás rítusa, és várva várt esemény a serdülő számára a női/férfi társadalom tagjává avatás ceremóniája. Ezek a „szertartások” sokszor fizikai fájdalommal, a megalázás, a kiszolgáltatottság érzésével járnak, de a beavatási rítus szentsége szublimálja, átformálja a kellemetlen testi érzéseket és a közben megélt érzelmeket. Nincs is annyi identitás (énazonosság) -krízis ezeknél a természeti népeknél, mint az úgymond modern társadalmakban.

Hazánkban egyre elterjedtebb szokás a középiskolások szalagavató bálja. Külsőségekben látványos (a szülők számára költséges) mulatság ez, kérdés, hogy tartalmában közvetít-e olyan értéket, amelyet szellemi munícióként magával vihet a végzős diák?

Az identitás, az „énazonosság” keresése szintén a serdülőkor történései közé sorolható. Ezekben az években köteleződnek el egy foglalkozás, esetleg egy ideológia, egy eszme iránt. A nemi szereppel való azonosulás, az első „komoly” szerelem, gyakran az első szexuális élmény is ehhez az életkorhoz köthető.

A fentiekben leírtak, még ha különböző mértékben is, de valamennyi serdülőre jellemzőek. Megnehezítheti azonban a kamasz helyzetét, ha ebben a korban rendül meg az egészsége. Ez esetben szülőként, családtagként, pedagógusként legyünk még türelmesebbek, még elfogadóbbak velük. Bátorítással, biztatással támogassuk őket. Ha érzik szeretetünket, bizalmunkat, akkor lesz erejük, energiájuk, hogy „másságukból”, esetleges betegségükből adódó konfliktusaikat is megharcolják.

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!