Cikkek

Túlsúlyból betegség – egyszerűen megelőzhető!

Érdekes összefüggésre mutat rá az a vizsgálat, amelyet az elmúlt években végeztek Magyarország 7–18 év közötti lakossága körében. Ez alapján az 1990-es évek óta megfigyelhető társadalmi fejlődés – az életkörülmények és az életszínvonal javulása – negatív változásokat okozott a kiskorúak fejlődésében, az elhízott gyermekek száma megháromszorozódott. Mit is jelent ez pontosan?

Felnőtt és gyerek egyaránt jól tudja, illetve tudnia kellene, hogy a megfelelő napi mozgás milyen fontos szerepet tölt be az ember életében, és a mozgásszegény életmódnak milyen káros következményei lehetnek. Az említett vizsgálat viszont arra mutat rá, hogy az utóbbi 15–20 évben a fiatalok fizikai aktivitása jelentősen csökkent, ugyanakkor nőtt a napi bevitt kalória mennyisége. Ezek együttesen egyértelműen a test zsírtartalmának növekedéséhez vezetnek, amely sokszor csak évek alatt éri el a kóros kategóriát, ám a növekvő tendenciát nem árt időben megállítani és visszafordítani. Ugyanis a kutatások eredményének statisztikája arra is rámutat, hogy a krónikus gyermekbetegségek gyakorisága szignifikánsan nőtt az utóbbi két évtized során. A helyzeten nem javított a gyorséttermi láncok kialakulása, ami a nagyobb városokban igen nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében (is). Az összefüggés tehát egyértelmű.

Miért mozognak kevesebbet a mai fiatalok…

…mint szüleik, nagyszüleik, az ő ifjúságuk idején? Nem hiszem, hogy lustábbak vagy kényelmesebbek lennének, csupán kihasználják a kor lehetőségeit, ahogyan minden korosztály tette a maga idejében. Harminc-negyven évvel ezelőtt – amikor a vezetékes telefont is sok helyen csak hírből ismerték –, ha valamit meg akartunk beszélni a baráti társasággal, vagy egy szimpla házi feladatot kellett pótolnunk, szépen elballagtunk a 100–200 vagy akár 2000 méterre (igen, ez két kilométer) lakó baráthoz, ismerőshöz, osztálytárshoz, majd dolgunk végeztével hazamentünk. S közben égettük a kalóriát, még ha nem is tudtunk róla. Manapság ehhez nemcsak mobiltelefonok, hanem az internet is rendelkezésre áll. De mindez csak egyetlen példa.

Álszentség lenne kijelenteni, hogy akkor nem voltak túlsúlyos gyerekek, vagy az akkori fiatalokból nem kerültek ki súlyproblémákkal küzdő felnőttek. Csakhogy az arányok negatív irányba mozdultak el, méghozzá jócskán. S nekünk, szülőknek a kötelességünk, hogy ezt megpróbáljuk visszafordítani. Hiszen mi már a saját bőrünkön érezzük, hogy a krónikus betegségek az éveink számának emelkedésével hogyan teszik egyre nehezebbé az életünket. Gyermekeinket nyilván megpróbáljuk megóvni ettől.

Mit tehetünk az elhízás ellen?

A válasz egyszerű: kevesebb időtöltés a számítógép és a televízió előtt és több idő a szabadban, több mozgással, kevesebb kóla, chips és nassolás, több zöldség és gyümölcs. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sem a túlsúlyos, sem a normális testalkatú gyerekek nem fogyasztanak elegendő egészséges élelmiszert – zöldséget, gyümölcsöt, rostot és tejterméket –, az elhízott fiatalok azonban fokozott hiányosságokat mutatnak a táplálkozás terén.

A táplálkozás önmagában összefüggésben áll a krónikus betegségek korai kialakulásával. A fiatalkori elhízás ugyanis akár már gyermekkorban anyagcsere-betegségeket, gyulladásokat okozhat, amelyek fokozzák a szívbetegségre való hajlamot. Ezek például: az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a magas koleszterinszint. A túlsúly hajlamosít a degeneratív ízületi bántalmakra is, aminek eredménye a fájó térd, csípő, lábak, hát és ez gátolja a fizikai aktivitást. Ezek a betegségek és kellemetlen fizikai állapotok korábban csak felnőttek körében fordultak elő, általában 40 éves kor felett, manapság viszont már egyre fiatalabbakat fenyegetnek. Táplálkozás terén a minőség és a mennyiség kérdése egyaránt fontos, hiszen például a kevés természetes eredetű antioxidáns lehet az egyik oka a súllyal összefüggő gyulladások kialakulásának. Kutatóorvosok nemrégiben olyan faktorokat találtak a teljesen egészséges, de elhízott gyermekek vérében, amelyek egyértelműen előre jelzik a szívbetegségek kialakulásának nagyobb kockázatát, és már 7 éves korban kimutathatók. Ez azt jelenti, hogy az elhízást a korábbi gyakorlattal szemben nemcsak akkor kell komolyan venni, ha úgynevezett metabolikus szindrómával társul, vagyis emelkedett vércukorszinttel, magas vérnyomással és emelkedett vérzsírszinttel.

Az, hogy a túlsúlyos gyerekek még (!) jól érzik magukat, nem azt jelenti, hogy nem betegek. Ám ahhoz, hogy valóban egészségesek legyenek, hogy megelőzzék a további, súlyosabb betegségeket vagy akár a szívbetegséget, nem csak kevesebbet kellene enniük, hanem jobb minőségű ételekre kellene váltaniuk. Na és nem mellékesen, sokkal többet mozogni. Persze mondani könnyű, megvalósítani nehéz. Különösen azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs testvérük, hiszen ők még kevesebb időt töltenek társaságban, és nagyobb valószínűséggel van televízió a szobájukban.

A megoldáshoz apró lépésekkel juthatunk el

Először is, nézzük meg, kit nevezünk túlsúlyosnak? Erre a legegyszerűbben a testtömegindex (az angol body mass indexből rövidítve: BMI) adja meg a választ, amelyet úgy számolhatunk ki, hogy a testsúlyt elosztjuk a méterben megadott testmagasság négyzetével.

A testtömegindex azonban az elhízottság megállapítására önmagában nem alkalmazható gyerekek esetében, hiszen más értékek vonatkoznak a fiúkra és a lányokra, azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermek hány esztendős. Egy speciálisan számukra készített, ún. percentilis BMI táblázat alapján ítélhetjük meg a gyermekek és fiatalok súlyának elfogadhatóságát. A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömegindexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos testtömegnek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra, a 3-asnál kisebb pedig jelentős súlyhiányra utal. Ha a percentilis érték 15 és 85% közé esik, akkor a gyerek normális testsúlyúnak számít (lásd a táblázatokat).

Példaképpen nézzük meg, hogy egy 12 éves, 150 cm magas fiú 50 kg-os súlya elfogadható-e: 1,5×1,5=2,25; 50:2,25=22,22 tehát a gyermek testtömegindexe.

A fiúk táblázatából látható, hogy egy 12 éves gyermek súlya akkor normális, ha a BMI-je 15,7–20,1 közé esik, vagyis itt bizony van egy kis túlsúly.

Ha az adatok aggodalomra adnak okot, akkor első lépés a szemléletváltás. Ami a szülőknél kezdődik! Sokszor ugyanis a baj gyökere náluk keresendő. Ha a gyerek azt látja, hogy a szülő egészségtelenül él, ezt fogja másolni. Ezért aztán sok szülő, tudatosan vagy tudat alatt, nem hajlandó belátni, hogy a gyermek küzd a kilókkal. Hivatkoznak genetikára, időhiányra, a gyerek lustaságára, étvágyára, de a megoldás irányába nem tesznek egyetlen lépést sem. A genetikai tényező – a hízásra hajlamos családokban – nem mentesít, ellenkezőleg: fokozott figyelemre int!

Ilyenkor nagy segítséget nyújthatnak a dietetikusok, akik a hiedelemmel ellentétben nem fogják a gyermeket koplalásra ítélni – drasztikus diéta egy fejlődő szervezet számára semmiképpen nem jön szóba –, de számos jó tanáccsal szolgálnak, hogyan lehet a napi kalóriaadagot lecsökkenteni. S ezzel el is jutottunk a második lépéshez. A fölösleges kalóriabevitel, a nassolás elhagyása, a szénhidrátok, főleg a kenyérfogyasztás korlátozása, a cukros üdítők elhagyása, helyettük a saláták, a nyers és párolt zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonákat tartalmazó péksütemények felvétele az étrendbe nem feltétlenül keltik a megvonás érzését, hiszen az új ízek új élményt jelenthetnek.

Nem kell átesni a ló túlsó oldalára, ne akarjuk, hogy a gyermekünk rögtön lemondjon a kedvenc édességéről, a kulcsszó a mérték és a fokozatosság. Na és persze a következetesség, mint harmadik, hosszú távon alkalmazandó tényező. Fontos, hogy az étkezések rendszeresek legyenek, a nap reggelivel kezdődjön. Kihagyni akkor sem szabad, ha úgy gondoljuk, kalóriát spórolunk vele. S még egy fontos tanács: a prédikáció a gyerekeknél, a fiataloknál sokszor ellentétes hatást vált ki. Ezért a legegyszerűbb, ha mi, felnőttek is jó példával szolgálunk. Végül is mit veszíthetünk? Maximum egészségesebbek, vidámabbak, sikeresebbek és boldogabbak leszünk.

Kavisánszki Mária

A lányok percentilis BMI értékei 2 és 19 éves kor között a WHO adatai alapján (2007)
Életkor Alultáplált 3% alatt Sovány 3–15% Normális 15–85% Túlsúlyos 85–97% Elhízott 97% felett Átlag 50%
2 éves 13,5 alatt 13,5–14,4 14,4–17,2 17,2–18,5 18,5 felett 15,7
3 éves 13,2 alatt 13,2–14,1 14,1–16,9 16,9–18,2 18,2 felett 15,4
4 éves 12,9 alatt 12,9–13,9 13,9–16,8 16,8–18,3 18,3 felett 15,3
5 éves 12,8 alatt 12,8–13,8 13,8–17,0 17,0–18,6 18,6 felett 15,3
6 éves 12,8 alatt 12,8–13,8 13,8–17,1 17,1–18,9 18,9 felett 15,3
7 éves 12,9 alatt 12,9–13,9 13,9–17,4 17,4–19,4 19,4 felett 15,4
8 éves 13,0 alatt 13,0–14,1 14,1–17,8 17,8–20,2 20,2 felett 15,7
9 éves 13,3 alatt 13,3–14,4 14,4–18,4 18,4–21,1 21,1 felett 16,1
10 éves 13,6 alatt 13,6–14,8 14,8–19,1 19,1–22,1 22,1 felett 16,6
11 éves 14,0 alatt 14,0–15,3 15,3–20,0 20,0–23,2 23,2 felett 17,2
12 éves 14,6 alatt 14,6–15,9 15,9–20,9 20,9–24,4 24,4 felett 18,0
13 éves 15,1 alatt 15,1–16,5 16,5–21,9 21,9–25,6 25,6 felett 18,8
14 éves 15,6 alatt 15,6–17,2 17,2–22,9 22,9–26,7 26,7 felett 19,6
15 éves 16,1 alatt 16,1–17,7 17,7–23,7 23,7–27,6 27,6 felett 20,2
16 éves 16,4 alatt 16,4–18,1 18,1–24,2 24,2–28,2 28,2 felett 20,7
17 éves 16,6 alatt 16,6–18,3 18,3–24,7 24,7–28,6 28,6 felett 21,0
18 éves 16,7 alatt 16,7–18,5 18,5–24,9 24,9–28,9 28,9 felett 21,3
19 éves 16,7 alatt 16,7–18,6 18,6–25,1 25,1–29,0 29,0 felett 21,4
A fiúk percentilis BMI értékei 2 és 19 éves kor között a WHO adatai alapján (2007)
Életkor Alultáplált 3% alatt Sovány 3–15% Normális 15–85% Túlsúlyos 85–97% Elhízott 97% felett Átlag 50%
2 éves 13,9 alatt 13,9 – 14,8 14,8 – 17,4 17,4 – 18,7 18,7 felett 16,0
3 éves 13,5 alatt 13,5 – 14,4 14,4 – 17,0 17,0 – 18,2 18,2 felett 15,6
4 éves 13,2 alatt 13,2 – 14,1 14,1 – 16,7 16,7 – 18,0 18,0 felett 15,3
5 éves 13,0 alatt 13,0 – 13,9 13,9 – 16,7 16,7 – 18,1 18,1 felett 15,2
6 éves 13,2 alatt 13,2 – 14,0 14,0 – 16,8 16,8 – 18,3 18,3 felett 15,3
7 éves 13,3 alatt 13,3 – 14,2 14,2 – 17,1 17,1 – 18,8 18,8 felett 15,5
8 éves 13,4 alatt 13,4 – 14,4 14,4 – 17,5 17,5 – 19,4 19,4 felett 15,7
9 éves 13,6 alatt 13,6 – 14,6 14,6 – 18,0 18,0 – 20,1 20,1 felett 16,0
10 éves 13,9 alatt 13,9 – 14,9 14,9 – 18,6 18,6 – 21,0 21,0 felett 16,4
11 éves 14,2 alatt 14,2 – 15,3 15,3 – 19,3 19,3 – 22,0 22,0 felett 16,9
12 éves 14,6 alatt 14,6 – 15,7 15,7 – 20,1 20,1 – 23,1 23,1 felett 17,5
13 éves 15,1 alatt 15,1 – 16,3 16,3 – 20,9 20,9 – 24,2 24,2 felett 18,2
14 éves 15,6 alatt 15,6 – 16,9 16,9 – 21,9 21,9 – 25,3 25,3 felett 19,0
15 éves 16,2 alatt 16,2 – 17,6 17,6 – 22,8 22,8 – 26,4 26,4 felett 19,8
16 éves 16,7 alatt 16,7 – 18,2 18,2 – 23,7 23,7 – 27,3 27,3 felett 20,5
17 éves 17,1 alatt 17,1 – 18,7 18,7 – 24,4 24,4 – 28,0 28,0 felett 21,1
18 éves 17,5 alatt 17,5 – 19,2 19,2 – 25,0 25,0 – 28,6 28,6 felett 21,7
19 éves 17,8 alatt 17,8 – 19,5 19,5 – 25,6 25,6 – 29,1 29,1 felett 22,2

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!