Diabetes Junior

Tudnivalók és történetek

A cukorbetegségről

2014.

Feketén-fehéren

Annakidején – 26 évvel ezelőtt –, amikor megismerkedtem a diabétesszel, nem a gyermekemért, hanem édesanyámért aggódtam. Ő lett cukorbeteg, inzulinos, egyik hétről a másikra, ugyanolyan tünetekkel, mint Ti: gyengülés, fogyás… Bevallom, a mi családunk már a legrosszabbra is felkészült, amikor végre kórházba került. Két hét múlva azonban frissebben, fiatalosabban jött haza, mint amilyennek a megelőző egy évben bármikor is láthattuk.

Visszatekintve mosolygok az első hetek tüsténkedésein: mértünk, számoltunk, időnként összevesztünk, hogy kinek van igaza, a rizst szárazon vagy megfőve kell-e mérni? Akkoriban még nem volt pumpa, sőt még pen sem, mégis örültünk, mert egyszer használatos fecskendőt kaptunk azonnal, nem kellett főzőcskézni az üvegfecskendőket.

Akkoriban már újságíróként dolgoztam, e két dolog találkozásából született meg a Diabetes. Vándorfi Győző, veszprémi diabetológus álma valósult meg azzal, hogy megjelent Magyarországon az első cukorbetegeknek szóló újság. Addig a szakorvosok csak irigyelték a világ más részein már létező, betegeknek szóló lapokat. Egy cukorbetegnek ugyanis nagyon sok mindent kell tudnia, s a rendelőben akkor sem jutott sok idő egy emberre.

25 éve jelent meg az első Diabetes – idén szeptemberben ünnepeljük e jeles jubileumot. Gondoljatok bele: ti még nem is éltetek ekkor…! Ez a 25 év hatalmas változásokat hozott a diabetológiában. S ennek nyertesei Ti vagytok! Nyertesek? Jó-jó, nem kell felhorkanni! Tudom, hogy nem örültök a cukorbetegségnek, normális ember nem is örülhet neki, s Ti teljesen normálisak vagytok. Mégis állítom: a fejlődés, a szuper technika a Ti érdekeiteket szolgálja. Olyan menő egy inzulinpumpa! Ismerek fiatal lányokat, akik direkt jól látható helyen hordják a „dizájnos cuccot”. Ez persze csak az érem egyik oldala, a másik otthon van, amikor ellazulva, jólesően hisztizik ugyanez a lány, hogy unja már az egészet, és igenis elmegy a buliba és nemcsak bort, de konyakot is inni fog…! Nem szeretném, ha azt hinnétek, mi, akik a Diabetest készítjük, nem vagyunk tisztában azzal, hogy jó és rossz, dicsérendő és hibáztatható, okos és ostobácska vagytok egyszerre. Na, jó, nem egyszerre, egymás után, de gyakran egy napon belül is kétszer változik a hozzáállásotok. Én megértem – édesanyátoknak már kicsit nehezebb tolerálni mindezt.

Én megértem, mert annakidején – 26 éve – édesanyám is hisztizett néha, amikor máskor és mást kellett ennie, mint amit csaknem 60 éve megszokott. Én nem vagyok cukorbeteg, mégis hisztizek néha, és mindenki dilis időnként, türelmetlen, szörnyeteghez hasonló, és mindenki tud kedves, aranyos, megértő és szófogadó lenni. Akár diabéteszes, akár egyszerűen csak tinédzser, kisgyerek vagy felnőtt.

Nektek kicsit nehezebb, mert a mindennapok feladatai mellett ott van még a diabétesz is. Nektek könnyebb kicsit, mert alapból okosabbak vagytok nálunk, fegyelmezettebbek, és még a szabályszegéseitek során is egészségesebben éltek, mint egy átlagos felnőtt a mindennapjai során. Nézőpont kérdése, hogy ugyanazt a tényt feketének vagy fehérnek látjuk – miközben szürke!

Herth Viktória

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error