Cikkek

Az elfogadás pszichológiája

Élet a családban

A magyar gyermekdiabetológusok idei kongresszusának egyik legemlékezetesebb előadását dr. Purebl György pszichiáter főorvos, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense tartotta, Újrakezdés az édes élet után, avagy a cukorbetegség elfogadásának pszichológiája a családban címmel, a 77 Elektronika szimpóziumán.

– Öt pontban foglalta össze a család meghatározó szerepét…

– A család talán legfontosabb szerepe, különösen csecsemőkorban a biztonságos kötődést lehetővé tevő közeg biztosítása a gyermek számára. Ennek – és tágabb értelemben a család által adott biztonságnak – később is rendkívül nagy szerepe van. Emellett már egészen kicsi kortól a család jelenti a viselkedéses kompetenciák átadásának legfontosabb színterét. Ide tartozik az egészségmagatartás is: sajnos az egészségtelen minták nagyon könnyen átadódnak a szülőkről a gyerekekre. A harmadik fontos családi funkció a családtagok támogatása – a szociális támogatás fő forrása a legtöbb kultúrában a család. Mindezek miatt a családtagok feszültségeit is legjobban a család segíthet csökkenteni, ezért fontos a szerepe a stresszcsökkentésben. És végül, de semmiképpen sem utolsósorban, a család gazdasági egység is, a legtöbb kultúrában a megélhetés alapját a családtagok együtt végzett munkája jelentette. Még mindig ez a jellemzőbb modell, ha nemcsak a mi kultúránkat, hanem a teljes emberiséget tekintjük.

– Milyen változások történtek az elmúlt időben ebben a bonyolult családi kapcsolatrendszerben?

– A mi kultúránkban talán a legfontosabb változás, hogy a családok kisebb részére jellemző ez a bizonyos közös gazdaság. A másik fontos változás, hogy a családi támogatás rendszere csökkent a modern kultúrákban. Ez elsősorban a tágabb értelemben (oldalágakkal együtt értelmezett) nagycsalád esetében igaz, az úgynevezett nukleáris családok fontos támogatást jelentenek a tagjaiknak ma is. De ami talán a legfontosabb, hogy jelenleg számos családmodell él együtt a kultúránkban: nukleáris család, többgenerációs, egyszülős családok, a szülők közti egyenlőségen és munkamegosztáson alapuló családok, a muszlim családmodell, és még sorolhatnám.

– Milyen hatások, pozitív és esetleg negatív jelenségek érik a beteg gyermeket a családban?

– Egy családtag betegsége (legyen az gyermek vagy felnőtt) számos változást indíthat be a család működésében. Ezek lehetnek negatívak: a (beteg) gyermek túlvédése; a gyermek bevonása a szülői konfliktusokba (miattad lett beteg…); az egyik szülő háttérbe vonulása; az énhatárok összemosódása (már három hónapja nem menstruálunk – mondta a kamasz lányát kísérő apuka); koalíció kötése a gyermek és egy másik családtag között (a nagyinál szabad édességet enni, hiába tiltják a szülők). Fontos azonban, hogy a betegség pozitív változásokat is hozhat egy család életében. A korábban kaotikusan működő család kénytelen ezután szabályok mentén élni, „összezár”, a szolidaritás és az összetartás nő a családon belül. De akár az is lehet pozitív következmény, hogy a beteg miatt az egész család átáll egészségesebb életmódra.

– Mi lehet a következménye a „túlvédő” szülői attitűdnek?

– Két fontosat említenék, az egyik általános: a gyermek önállósága nem tud fejlődni, ezért bizonytalanabb lehet, és kevesebb életkészséggel („life skills” – a mindennapi élethez szükséges viselkedéses és kommunikációs stratégiák) rendelkezik a kortársaival összehasonlítva. A másik jóval specifikusabb és veszélyesebb: a gyermek nem tanulja meg az életkorának megfelelő kompetenciákat a betegség akut szövődményeinek elsajátításához (hiszen ezeket a helyzeteket mindig a szülő oldja meg). Nem tud egyedül vércukrot mérni és hipoglikémiát elhárítani, vagy nem tudja használni önállóan az asztmás roham kontrollálására való sprayt, hogy ezt a két gyakori példát említsem.

– Mik azok a „családi koalíciók”?

– Amikor egyes családtagok összefognak egy vagy több másik családtag ellenében. Ilyen, amikor két testvér összefog a harmadik ellen, vagy amikor a nagymama kontrollálatlanul tömi édességgel az unokákat, csak azért, hogy bosszantsa a szülőket.

– Hogyan segítheti a gondozó orvos a családot?

– Fontos feladat, hogy gyakorlati tanácsokat adjon a problémák megoldására (például megtanít minden családtagot a saját szintjén arra, mi a teendő a külső segítséget igénylő hipoglikémia esetén). Másik fontos feladata az orvosnak, hogy ha kell, a család működésével kapcsolatban hívja fel a figyelmet néhány alapvető dologra. Ilyen a nyílt kommunikáció, vagyis az, hogy az igényeit minden családtag nyíltan fogalmazza meg (tévhit, hogy félszavakból is megértjük egymást), és fogalmazza meg nyíltan a pozitív érzéseit is. Fontos, hogy a családban legyen világos szabályrendszer, de ez legyen rugalmas: a gyerekek nőnek, egyre önállóbbak, ezért a szabályokat időről időre újra kell gondolni. Fontos, hogy a szülők konszenzus alapján alakítsák ki nevelési elveiket (nem kell mindenben egyetérteni, de a nevelési elvekben meg kell egyezni, és mindkét szülőnek ebben következetesnek lenni). Az orvos harmadik fontos feladata, hogy el tudja irányítani a bajba került családokat a megfelelő segítségforráshoz – ez településenként különböző lehet, ezért fontos, hogy tájékozódjunk a saját ellátási területünkön.

– Mit értünk boldogságfokozó gyakorlatokon?

– Azokról a technikákról van szó, amelyek megnövelik a pozitív érzések gyakoriságát, családon belül alkalmazva fokozzák a család összetartását, jó közérzetét és optimális működését. Ilyen a minőségi idő, amikor nemcsak együtt vagyunk, hanem együtt teszünk valamit, vagy beszélgetünk, vagy csak figyelünk egymásra. Ilyen a hála kifejezése és a jó cselekedetek. Ilyen az, ha ápoljuk a kapcsolatokat tágabb családunkkal és barátainkkal. Idetartozik, ha az életünkben megvalósítható célokat tűzünk ki (és azokat persze meg is valósítjuk). Idetartoznak a mindennapi apró örömforrások, a spiritualitás, vallásos emberek számára a vallásgyakorlás. És ide tartozik az is, ha törődünk a testünkkel: vagyis az egészséges életmód, amely eleinte nehéznek tűnik sok ember számára, azonban százszorosan, ezerszeresen meghozza gyümölcsét nemcsak a testi-lelki egészség megőrzésével, hanem a mindennapi örömérzéssel és jó közérzet felerősítésével is.

– Milyen családsegítő szervezetek léteznek Magyarországon?

– Vannak professzionális, államilag finanszírozott szervezetek (védőnők, családsegítő, nevelési tanácsadó), de egyre több civil szervezet is végez jól kiképzett önkéntesek segítségével családtámogató munkát: ilyen például az Otthon Segítünk (a Home Start mozgalom magyar ága), amely egyre több településen működik Magyarországon. De vannak más, kisebb civil szervezetek is. Mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a szűkebb környezetben milyen professzionális és civil segítségforrások vannak.

Prof. Dr. Soltész Gyula

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!