Cikkek

Prof. Dr. Soltész Gyula

Gyermekkori diabétesz – a számok tükrében

A Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport 1989-ben alakult meg a Gyermekdiabétesz Szekció égisze alatt. Először egy tízéves retrospektív (visszatekintő) vizsgálattal mértük fel az 1-es típusú gyermekkori diabétesz hazai alakulását. A munkacsoport csatlakozott az EURODIAB kutatócsoporthoz és a retrospektív felmérést 1989-től prospektív (jövőbe mutató) adatgyűjtés váltotta fel.

Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport

Magyarországon hagyományosan minden újonnan felismert diabéteszes gyermek kezelése kórházi gyermekosztályon kezdődik. Elsődleges adatforrásunk az első kórházi tartózkodás dokumentációja során kitöltött és a legfontosabb demográfiai, klinikai és laboratóriumi adatokat tartalmazó egyoldalas adatlap. Másodlagos adatforrásként a gyermekdiabétesz-táborozások és kórházon kívüli rendezvények (nyári edukációs táborok, téli sítáborok, Bátor Tábor, Országos Törp Hétvége stb.) dokumentációit használtuk fel. A két adatforrás összevetésével, az úgynevezett „capture-recapture” statisztikai módszert alkalmazva, az adatgyűjtést közel teljesnek (>96%) mondhatjuk.

Az ábra az incidencia (eset/100 000/év) alakulását mutatja be

Az ábra az incidencia (eset/100 000/év) alakulását mutatja be

Az Egészségügyi Minisztérium 2007-től a gyerekkori diabéteszt a bejelentendő betegségek körébe sorolta, és a Pécsi Gyermekklinikát − ahol ez eddig is működött – bízta meg a regiszter irányításával. 1999 és 2010 között az európai gyermekdiabétesz-adatbázis, illetve az EURODIAB epidemiológiai hálózat (amelynek szerves része a magyar regiszter is) központja is a Pécsi Gyermekklinikán volt. A magyar hálózatot (és az EURODIAB munkacsoportot 1999 és 2010 között) dr. Soltész Gyula professzor irányítja dr. Gyürüs Éva közreműködésével.

A munkacsoport tevékenységében minden hazai gondozóközpont részt vesz. A munkacsoport rendszeresen beszámol a szekció éves ülésein, a Magyar Diabetes Társaság kongresszusain és nemzetközi rendezvényeken, valamint tudományos folyóiratokban.

Statisztikai adatok

Az első, retrospektív adatgyűjtési periódusban, 1978 és 1987 között a diabétesz megjelenése mintegy kétszeresére emelkedett: 3,8-ról 8,7 eset/100 000 fő/évre.

A prospektív adatgyűjtés 21 éves periódusa alatt, 1989−2009 között összesen 3432 15 év alatti gyermek (1777 fiú és 1655 leány) diabétesze került felismerésre. Az átlagos adat ebből adódóan 12,5 eset/100000 fő/év volt.

Az egyes korcsoportokban ez az alábbiak szerint alakult:

  • 0−4 év: 8,85,
  • 5−9 év: 13,5,
  • 10−15 év: 15,1.

A diabétesz gyakorisága az 1989-es 7,6-ről 2009-re 18,2-re, a 2011-es – legutóbbi – adatok szerint 20 eset/100 000 gyermeklakos/évre nővekedett. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek diabéteszes.

A nyugati megyékben valamivel gyakoribb a diabétesz, mint a keletiekben, de az évenként felismerésre kerülő esetek számának igen nagy szórása miatt a megyék túlságosan kis földrajzi egységek ennek tanulmányozására.

És ami a számok mögött lehet

Az incidencia emelkedésének lehetséges okait illetően számos elmélet született. Jelenleg legvalószínűbbnek az életmóddal összefüggésbe hozható környezeti tényezők kedvezőtlen megváltozását (terhesség alatti vírusinfekció, az anyatejes táplálás korai felváltása tápszerekkel, magas kalóriatartalmú táplálkozás, gyors lineáris növekedés és túlsúly stb.) tartják.

A diabéteszes gyermekek számának emelkedését az elmúlt évtizedekben számos országban megfigyelték. Legújabban Svédországban és Finnországban (világviszonylatban ebben a két országban a leg­gya­ko­ribb a gyermekkori diabétesz) megállt az emelkedés, és hazánkban is megtorpanni látszik. Reméljük, hogy ez a tendencia tartós lesz. Ennek megítéléséhez azonban hosszabb megfigyelési idő szükséges. A múlt század kilencvenes éveiben már láttunk hasonló stagnálást, amit azonban, sajnos, ismét növekedés követett.

A klinikai adatok részletes elemzése meghaladja ezen írás kereteit. Egyetlen eredmény azonban feltétlenül megemlítendő. Az újonnan diagnosztizált diabéteszes gyermekek közel egynegyede sajnos már ketoacidotikus állapotban volt, amikor kórházba került.

Prof. Dr. Soltész Gyula Gyermekgyógyász és gyermekdiabetológus, a Pécsi Egyetem Gyermekklinikájának igazgatója (1997–2007), az Európai Diabetes Szövetség alelnöke (1999–2002), a Magyar Diabetes Társaság elnöke (2000–2003) és vezetőségi tagja. Emeritus egyetemi tanár, a klinika endokrin-diabétesz szolgálatának munkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az orvos- és szakorvosképzés oktatója, PhD-programvezető, valamint az Európai Unió tanácsosa (nemzetközi orvostudományi kutatások).

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!