Cikkek

Kamaszpanasz

A kamaszkor mindenkinek nehéz. Nehéz a gyereknek, a szülőknek, a testvéreknek, az egész családnak. Azt mondják a szakértők, csak túl kell lenni rajta, csak túl kell élni, aztán megy minden a normális „kerékvágásban”. De közben a szülő nem érti, hogy hova tűnt az a kedves, aranyos gyermek, akit az óvodába hordott, akivel olyan jókat játszottak, aki mindenkivel olyan tisztelettudó, illedelmes volt, akivel este összebújva kuncogtak és a világ nagy dolgait megbeszélték. Hová lett az én rendes gyermekem? Aki nap mint nap hazajön, azzal állandók a konfliktusaim, pedig régen hallgatott rám, fontos volt a véleményem, a szavam neki. A hajviselete, az öltözködése, a magaviselete ellentmond mindennek, amit itthon látott. A feladatait hanyagul vagy egyáltalán nem végzi el, a tanulás az utolsó számára.

A kiscsoportos beszélgetéseken mindig valami érdekes témát boncolgatunk. Az oldott, őszinte légkör segíti a szülő-gyermek kapcsolatot, ezt már az első alkalom után éreztük. Számomra megnyugtató, hogy hasonló problémákkal küzdünk. A kamaszkor bizony nehezebb egy diabos gyermek és szülei számára, mint az átlagcsaládokban. Nagyon jó látni, hallani, hogy bár a hétköznapok során gyakran elégedetlenek vagyunk, a gyerekek felelősségteljesen gondolkodnak, figyelnek magukra.

Egy szülő

Sorolhatnám még hosszan a kamaszokra jellemző viselkedéseket. Van, akinél mindegyik tulajdonság megtalálható, van, akinél csak néhány. Mi lesz ennek a következménye? Jó esetben semmi. A kamaszkor végével rendeződik a hajviselet, rendes ruhát ölt magára a már fiatal felnőtt, illedelmesen beszél a körülötte élőkkel, és észreveszi a valóban fontos dolgokat a világból, a rábízott feladatokat becsülettel, lelkiismeretesen végzi el.

Szerintem nagyon fontosak és hasznosak ezek a beszélgetések, mert így megtudhatjuk, hogy milyenek vagyunk a szülő szemszögéből, ők hogyan gondolkodnak az egész betegségről. Megoszthatjuk a tapasztalatainkat, segíthetjük egymást a tanácsainkkal. Megtudhatjuk, hogy mit gondol egy másik gyerek ugyanarról a kérdésről, problémáról.

Réka, 15 éves

Mi a helyzet a cukorbeteg kamaszokkal?

Minden felsorolt kamaszkori nehézség mellé számukra még ott van a vércukorértékeik normális tartományban tartása. Egy ilyen nehéz korban vajon kinek hogyan sikerül ez a nehéz és fontos feladat? Idáig lehetett a szülőkre támaszkodni. Kiszámoltak, figyeltek, szóltak, időben mindent, minden nap.

A leszakadás a szülőkről egy ilyen dacos, lázadó korban, hogyan hat a gyermek vércukorszintjére, a hemoglobin A1c-re, a szülő lelkiállapotára, a szülő-gyerek kapcsolatra?

Ezek és más hasonlóan fontos kérdések kerülnek terítékre a „kamaszpanasz” programban. Havonta egyszer 5 cukorbeteg kamasz és szüleik körbeülnek, és szakpszichológus segítségével megpróbálják megérteni a másik fél nézőpontját. Mindenki őszintén elmondhatja érzéseit, gondolatait, a másik fél ezt türelmesen meghallgatja és átgondolja. Az a tapasztalat, hogy olyan témákat is fel lehet dolgozni, amit az otthoni környezetben, a mindennapok során kényelmesebb a „szőnyeg alá söpörni”. A beszélgetések a kamasz és a szülő között a találkozások után otthon folytatódnak, ami a program sikerét bizonyítja.

Dávid Zsuzsanna

A programról az Egyesület honlapján található elérhetőségen érdeklődhet, jelentkezhet. www.sportoscukros.hu

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!