Édes élet

Mit kell tudni az édesítőszerekről?

Az édes íz szeretete csecsemőkorban az anyatej fogyasztásával kezdődik, amikor az édes anyatej mellé a szeretet, a biztonság és egyéb pozitív érzelmek kapcsolódnak. Később – igaz, nevelési hibaként – használható az édesség jutalmazásra (ha megeszed a főzeléket, kapsz túró rudit), kompenzálásra (szegény gyerek, csupa „ehetetlen” dolgot kapott az óvodában, iskolában, kapjon egy kis édességet addig is, amíg hazaérünk).
Ezekkel azt érjük el, hogy előbb vagy utóbb nemcsak az édes íz megkívánása esetén, hanem minden valós vagy vélt negatív érzet kompenzálásaként a gyermek édességhez folyamodik.

Egészségeseknek javasolt étrendi ajánlás

  • Hetente legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességet, süteményt. Csak étkezések befejező fogásaként, soha ne étkezések között!
  • Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk!
  • Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet!
  • Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem üdítőitalokat, szörpöket!
  • A kávéba, teába – ha egyáltalán szükséges – inkább mesterséges édesítőszert tegyünk!
  • Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére!

Ezt az ajánlást persze nagyon nehéz betartani, hiszen a mai kor embere naponta akár többször is fogyaszt édességet. Ha ilyen helyzet mellé alakul ki a cukorbetegség – ahol nem ajánlott a cukor, szőlőcukor és a méz használata –, akkor a szülő és a gyermek is nagy kihívások elé kerül.

Szögezzük le, nem az édes ízt kell kiiktatni az étrendből, hanem az erőteljes vércukor-emelkedést okozó cukrot és mézet! Ezek pótlására már komoly iparág alakult, számtalan édesítési lehetőséggel.

Édesítőszerek

Édesítésre használhatók a tablettázott vagy folyékony, intenzív édesítőszerek. A ciklamát 30-50-szer édesebb a cukornál, az aszpartám 130-200-szor, a szacharin 300-500-szor. Energia- és szénhidráttartalmuk, ha van is, elhanyagolható. Testtömegcsökkentő étrendbe, vagy ha „spórolni” szeretnénk az amúgy is behatárolt szénhidrátmennyiségen, elsősorban ezek ajánlottak. Egy tabletta általában egy teáskanál cukornak felel meg. Újabban kaphatók energiamentes édesítőszerek, a sztívia és a szukralóz.

Vannak poralakú, légiesen könnyű mesterséges édesítőszerek is (Canderel, Süssina stb.), amelyekből 1 teáskanálnyi ugyanannyi cukornak felel meg, tizedannyi energiával és szénhidráttal. Receptekben sokszor jelzik, hogy édesítés „ízlés szerint”, több-kevesebb használatuk nem igazán befolyásolja az energiamennyiséget. Kiválóan alkalmasak felületi szórásra, és akkor, amikor nincs szükség a cukor „tömegére” is.

Amikor a cukor tömegére is szükségünk van, akkor fruktózt (gyümölcscukor) vagy cukoralkoholokat (szorbit, xilit, eritrit stb.) használhatunk. Mindkettőnek csekély a vércukoremelő hatása (glikémiás indexe), de mindkettőnél ügyelni kell arra is, hogy édesítésre naponta legfeljebb 20-30 g használható (azaz 2-3 dkg!).

A fruktóz édesítő értéke – és sajnos az energia- és szénhidrátmennyisége is – azonos a kristálycukoréval. A cukoralkoholok kevésbé édesek, a hasznosuló energia- és szénhidráttartalmuk is kevesebb, kivéve az eritritnek, mert a magyar szabvány szerint az energia- és szénhidráttartalma is nulla. Az eritrit másik kedvező tulajdonsága, hogy nem okoz emésztőrendszeri panaszokat (puffadás, szelek, hasmenés), ami az egyéb cukoralkoholoknál előfordulhat az arra érzékenyeknél.

Megemlítendő, hogy a legújabb ajánlások szerint kedvező íze és glikémiás indexe ellenére a fruktózt kevésbé célszerű használni édesítésre. A naponta megengedett, körülbelül 50 g szénhidráttartalmú mennyiséget inkább friss gyümölcsből lenne ajánlott fogyasztani.

Van számos egyéb készítmény is, amelyek közül csak a fruktóztartalmú agavészirup és az inulintartalmú – ami nagyobb mennyiségben emésztőrendszeri problémákat okoz – csicsókasűrítmény jöhet szóba, egyéb édesítőszerek (nádcukor, mályvacukor, kókuszcukor stb.) NEM!

Gyermekkorban mennyire használhatók az édesítőszerek?

Egészséges gyermeknél nem javasolt a fejlődő szervezet nagy energiaigénye miatt az édesítőszerek használata, inkább ajánlott a méz a benne levő vitaminok és ásványi anyagok miatt. Ez cukorbetegség esetén nem alkalmazható, mert a méznek is magas a glikémiás indexe.

Dr. Bernadene Magnuson toxikológus szerint „a jóváhagyott édesítőszerek minden életkorban használhatók, ellenőrzöttek, nincs alsó korhatár meghatározva”. Igaz ez a sokat vitatott aszpartámra is, amelyről az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2013-ban mondta ki az ellenőrző vizsgálatok tapasztalataként, hogy „aszpartám szokásos mennyiségben történő fogyasztása nem vet fel élelmiszerbiztonsági aggályokat”.

Tehát használhatók az édesítőszerek, de átgondoltan, a mennyiségre is odafigyelve! Ha édességet készítünk, vegyük figyelembe a gyermekkor és serdülőkor egyéb igényeit – vitaminok, ásványi anyagok – is. Így legyen egészségesebb, ami finom, tartalmazzon gyümölcsöket, kalciumtartalmú tejet vagy tejtermékeket.

Gyurcsáné Kondrát Ilona

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error