Indycar-pilóta és egy kislány

Vajon mi a közös a 12 éves planói fiatalban, Eliana Goodmanban és a 28 éves IndyCar-pilótában, Charlie Kimballban, aki ezen a hétvégén is versenyzik a Texas Motor Speedway pályán tartandó Firestone 600 futamban? Mindketten 1-es típusú cukorbetegséggel élnek együtt. (A PlanoStar Courier 2014. június 4-én megjelent cikke alapján.)

– Az 1-es típusú diabétesz az az állapot, amikor a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei egy autoimmun folyamat hatására nem működnek megfelelően, tehát a szervezetem nem termel inzulint, ami nélkül nem tudja a felvett szénhidrátot energiává átalakítani – mondta Kimball, az egyetlen pilóta az IndyCar történelmében, akinek sikerült cukorbetegen megnyerni a versenyt.

– Egyszer valaki azt mondta a cukorbetegségről, hogy az 1-es típus olyan, mintha teljesen üres lenne a benzintartály, a 2-es típus pedig olyan, mintha túl is csordulna a benzin az autóban.

Kimball cukorbetegségét 2007-ben diagnosztizálták, egy rendszeresen elvégzett rutinvizsgálat alkalmával, ám Kimball úgy emlékszik vissza, hogy jelentkeztek már a tünetek nála, csupán nem vett róluk tudomást.

– Szinte semmit sem tudtam akkor még a cukorbetegségről – mesélte Kimball. – Állandóan szomjas voltam, és rengetegszer kellett kijárnom a mosdóba. 25 fontot (11,3 kg) fogytam mindössze öt nap alatt, de fel sem tűnt. Ám mentségemre legyen mondva, a vércukorszintem akkor már nagyon magas volt, ezért nem tudtam odafigyelni semmire.

Sportolóként és autóversenyzőként Kimball legnagyobb félelme az volt, hogy talán nem folytathatja karrierjét. Szerencsére hamar sikerült beállítani a szénhidrát-háztartását, hat hónappal később már újra helyet foglalhatott a pilótaülésben, és a diagnózis utáni első versenyén a dobogón végzett.

– Nem egyszerű a helyzet, hiszen nemcsak egy bizonyos érték felett, hanem egyszerre egy érték alatt is kell tartanom a vércukorszintemet – mondta Kimball. – Nehéz megtalálni az arany középutat, de nem panaszkodhatom, mert még semmilyen komoly szövődmény nem alakult ki nálam, és ami a legfontosabb, még sosem lettem rosszul futam közben.

– Komoly kihívás autóversenyzőnek lenni, különösképpen cukorbetegen, hiszen a futamok között nem pihenhetek és falatozhatok akkor és amennyit csak akarok, hanem szigorú szabályok vannak. Rajtra késznek kell lennem a zöld zászló meglengetésekor, és egészen a kockás zászló megpillantásáig a kormányzás mellett figyelnem kell a vércukorszintemre is.

Kimball elmondta, hogy endokrinológusán és csapatán kívül, akik a futamok és a felkészülés alatt is mindig rendelkezésére állnak, rengeteg, az autójába – a 83. sz. Chevroletba – beszerelt eszköz segíti, hogy cukorbetegen is versenyezhessen. A folyamatos vércukorszintmérő eszköznek köszönhetően állandóan látja vércukorszintjét, és mindig visz magával egy üveg narancslevet, szükség esetére.

– Annyira beleszerettem az autóversenyzésbe, hogy nem engedhettem meg, hogy a cukorbetegség meggátoljon ebben – mondta. – A pályán érzem csak igazán, hogy élek, és nincs semmi, amire lecserélném. Természetesen nehéz volt megszokni az új helyzetet, ám a betegséget csak egy fekvőrendőrhöz hasonlítanám, és nem engedtem, hogy számomra teljes útzárrá váljon.

A szombati futam előtt Kimball találkozni fog Goodmannel, és elmeséli neki, hogy milyennek látja az életet 1-es típusú diabétesszel.

– Amikor más cukorbetegekkel találkozom, rengetegszer mondják, hogy erőt ad nekik, hogy nem adtam fel autóversenyzői karrieremet, mert ez egy annyira különleges történet. Az ő történeteik meg nekem adnak erőt a kitartáshoz – meséli Kimball. – Eléggé maximalista vagyok, de úgy gondolom, hogy majd amikor a futam előtt Elianával beszélek, újra rá fogok jönni, hogy teljesen mindegy, hogy az első vagy éppen csak a 21. helyen végzek, hiszen már az, hogy végig tudom csinálni a versenyt, hatalmas győzelem neki is és minden cukorbeteg társamnak világszerte. Az a tény, hogy sikerült legyőznöm a betegséget, és élő példája lehetek annak, hogy cukorbetegen sem kell feladni az álmainkat, számomra többet ér minden győzelemnél.

2011 novemberében Goodman hirtelen elkezdett fogyni, ám az orvosa csak rántott egyet a vállán, és az egészet egyszerűen betudta emésztési rendellenességnek. Édesanyja nem nyugodott meg, ragaszkodott egy teljes vérképvizsgálathoz, ahol kiderítették, hogy cukorbetegség okozta a hirtelen fogyást.

– Nagyon sokat ettem, de ettől függetlenül továbbra is csak fogytam – mesélte Goodman –, akár 3 fontot (1,4 kg) is naponta… Megijedtem, hiszen fogalmam sem volt, mivel állok szemben, de azt tudtam, hogy ez így fog maradni életem végéig. Amikor már tudtam, hogy mi megy végbe a testemben, szinte teljesen megnyugodtam.

Csakúgy, mint Kimball, Goodman is szembeszállt a cukorbetegséggel és megtanult együtt élni az új helyzettel, továbbra is hobbijainak él, a fuvolázásnak, a zongorázásnak, a röplabdának és az úszásnak.

– Meg kellett tanulnom kezelni a betegséget, mert mindenkinek vannak különböző problémái, tulajdonságai, és pont ezek miatt válik az illető egyedivé, megismételhetetlenné – állította Goodman. – Azon kívül, hogy bizonyos ételeket nem ehetek a vércukorszintem miatt, nem érzek semmi különbséget korábbi életemhez képest. Szerencsésnek tartom magam, hogy kaphattam folyamatos vércukorszintmérő készüléket, mert ez sokkal egyszerűbbé teszi az ellenőrzést.

Bár nem igazán érdekli az autóversenyzés, Goodman, a Levine Academy iskola jövőre hetedik osztályos tanulója és a Juvenile Diabetes Research Foundation (Kutató Alapítvány a Diabéteszes Fiatalokért) szóvivője is állítja, hogy a kislány izgatottan várja a találkozást a pilótával.

– Hihetetlenül izgalmas a története – mesélte Goodman. – Nekem is erőt adott az, hogy sikerült legyőznie a cukorbetegségét. Sokan azt hiszik, hogy a cukorbetegség nem komoly dolog, pedig nem lehet félvállról venni. Többen akár bele is halnak a súlyos szövődményekbe, de még ha nem is alakulnak ki a szövődmények, akkor is befolyásolja az ember közérzetét és viselkedését a mindennapokban. Szembe kell szállni vele, mert, bár változtatni nem tudunk az állapoton, csak rajtunk múlik, hogy egész életünkben szomorkodunk, vagy kezdünk valamit az életünkkel és merünk nagyot álmodni. Ez az, amit Charlie is tett.

Goodman elmondta, hogy leginkább Kimball személyes érzéseire kíváncsi a diabétesszel és egész életével kapcsolatban, illetve arra, hogy miként reagál azokra az értetlenkedő megjegyzésekre, amelyeket a cukorbetegséget nem ismerő nézőktől kap.

A szombati verseny igazán vidám és tartalmasnak ígérkező nyár kezdetét jelenti Goodmannek, aki vasárnap utazik haza a Camp Sweeney gyermekdiabétesz-táborból, ahol immár harmadjára vesz részt. A diagnózis óta Goodman életre szóló barátságokat kötött, és a helyi JDRF csoportnak is a tagja. Reméli, hogy továbbra is jut pénz a kutatásokra, hogy újabb gyógyszerekkel és eszközökkel könnyítsék meg a cukorbetegek életét és megpróbál segíteni azokon a gyermekeken, akikről kiderül, hogy cukorbetegek.

– Amikor 9 évesen kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, az első gondolatom az volt: miért pont én? – emlékezett vissza. – Pedig azt kellett volna mondanom: lássuk, ki az erősebb! Hiszen nem adhatjuk fel, és az ember hozzáállása a küzdelemhez az, ami igazán megmutatja a személyiségét. Csak az első időben tűnik legyőzhetetlen akadálynak, ha már vele élek, teljesen hétköznapivá, szokássá válik. Azért szeretnék segíteni minden cukorbeteg gyereknek, hogy erre ők is ráébredjenek.

fordította: Lőrincz Zsuzsanna

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!