Válogatás a Diabetes 1999/5. és 6. számából

Visszatekintés a 10 éves Diabetesre

Rangsorolni kényszerültem

Igaz, kicsit késve, de annál melegebb szeretettel mondok köszönetet a szeptember 25-én megrendezett találkozóért mindenkinek, aki hozzájárult a nap sikeréhez: rendezőknek, szereplőknek, kiállítóknak, szakembereknek, bennünket kiszolgálóknak, még a takarító személyzetnek is, hiszen a hatalmas emberáradat ellenére tisztaság, rend, nyugalom, szépség, esztétikum és derű vett körül bennünket. Feledhetetlen nap volt ez mindnyájunk számára. Hiszen olyan volt ez a nap, amilyennek ígérték: jó szórakozás, jó kikapcsolódás és jó tanulás.

Bevallom, ez az utóbbi annyira rabul ejtett, hogy csupán azért fájt a szívem, mert egyszerre csak egy helyszínen vehettem részt, pedig több téma is érdekelt volna. Így aztán meg kellett alkudnom és rangsorolni kényszerültem. Éppen csak átfutottam a kiállítók zömén (ez azóta is bánt egy picit!), nem vettem igénybe a szolgáltatásokat, de a nagyteremben lévő összes előadást és műsort végignéztem. Annyira magával ragadott a kedves és nemes egyszerűsége főszerkesztőjüknek, Viktóriának; dr. Vándorfi Győzőnek, a szerkesztőbizottság elnökének, dr. Dömötör Erzsébetnek, valamint Erős Antóniának és Hevesi Tamásnak a stílusa, megnyerő egyénisége, empatikus embersége, hogy sikerült feltöltődnöm hosszú időre vele. Jó volt látni Vér Kati suta bájosságát, szerénységét, nagyszerű egyéniségét, a gyermekek önfeledt szaladgálásait, az emberek nyugodt sétálásait és beszélgetéseit, még a bejáratnál fogadó egyenruhás fiatalok is emelték a nap színvonalát. Most is, és akkor is megfogalmazódott bennem: „De jó volna többször is részesülni ilyen szép találkozókban!” Mert Sárospatak nagyon messze van mindentől és mindenkitől. Az emberek hajlamosak a begubózásra, nehéz klubot szervezni, nehéz társasági életet élni. Mindenki rohan, nincs idő sehol, még az orvosnál, rendelőkben is a zsúfoltság miatt szinte formálissá vált a gyógyítás. Szórakozás? Az meg végképpen nincs. Vagyis diszkó, mozielőadás szinte naponta, de ezzel be is zárult a lehetőségek sora.

Nagy Lászlóné

A huszonötödiket...

Az újság születésnapján vidékről is résztvettünk szép számmal. Csak gratulálni tudunk a jó szervezéshez. Ez a megjelentek létszámában is megmutatkozott. Majd a huszonötödiket azért nem ártana három helyen tartani: Veszprémben, Budapesten és Debrecenben. Könnyebb lenne kezelni a kisebb létszámot.

Magyar László, Soltvadkert

Miért bújkálok?

Engem nagyon bánt, hogy cukorbeteg vagyok. Az osztálytársaim betegként kezelnek, kihagynak minden jó buliból. Szégyellem, hogy nem vagyok olyan, mint ők. Az újság születésnapjáról a rádióban hallottam. Elmentem a Petőfi Csarnokba, és most utólag nagyon örülök, hogy elmentem. Megértettem, hogy butaság szégyelnem a diabéteszemet. Ha Hevesi Tamás és Erős Antónia természetes módon vállalja baját, akkor miért bújkálok én a világ elől? Szégyellje magát az, aki lenéz engem. Nekem sokat segített ez a nap. Köszönöm:

Egy 17 éves lány Budapestről

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!