Feltöltés dátuma: 2017.10.18.

DiaEuro 2017

Zsinórban negyedszer ezüstérmes a magyar válogatott

A döntőben a horvátokkal már nem bírt el, így ezüstéremmel zárta a Bukarestben megrendezett DiaEuro futsal-Európa-bajnokságot a magyar csapat. A Hevesi Tamás vezette válogatott ismét bizonyította, hogy cukorbetegen is kimagasló sportteljesítményeket lehet elérni.
A tornát júliusban immár hatodik alkalommal rendezték meg 12 ország csapatainak részvételével, hogy ismét bizonyítsák, a sportban sincs helye a diszkriminációnak. A 2012-ben indult DiaEuro célja, hogy felhívja a figyelmet: megfelelő terápiával, gyakori vércukorméréssel és aktív testmozgással cukorbetegen is lehet teljes életet élni.

Élményeim a bukaresti DiaEuro tornáról

Szurkoltunk!

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy elutazhattam a családommal és csodálatos programokon vehettem részt. Voltunk Ceauşescu házában, ahol minden nagyon szép, még a mosdót is aranyból építették. A házban található medence, jakuzzi és külön szoba csak a ruháknak. Hatalmas a kert, benne több pávával. Ezt a házat akkor lakták, amikor egy ország éhezett. Jártunk még a parlamentben, a Néprajzi és Természettudományi Múzeumban is. Ezek örök élmények lesznek, de ami igazán összefogta a csoportot, azok a meccsek voltak.

A magyar csapat:<br>
Hátsó sor: Bigda János (gyúró), Béki János (szervező), Dr. Havasi Anett (csapatorvos), Czernai Gábor, Jacsmanik Attila, Hevesi Tamás (szövetségi kapitány), Saláta Domonkos, Tövisháti Tamás (kapus), Kurucz Gábor (pályaedző)<br>
Első sor: Purguly Edgár, Pinczés Balázs, Földvári Dániel (csapatkapitány), Brondics Péter, Kanalas László, Nagy Roland

A magyar csapat:
Hátsó sor: Bigda János (gyúró), Béki János (szervező), Dr. Havasi Anett (csapatorvos), Czernai Gábor, Jacsmanik Attila, Hevesi Tamás (szövetségi kapitány), Saláta Domonkos, Tövisháti Tamás (kapus), Kurucz Gábor (pályaedző)
Első sor: Purguly Edgár, Pinczés Balázs, Földvári Dániel (csapatkapitány), Brondics Péter, Kanalas László, Nagy Roland

A Dinamo otthonában

Bukarest remek házigazdának bizonyult, megérdemelten kapta meg a rendezés jogát. A mérkőzéseket a Dinamo Bukarest otthonában tartották. Patinás együttesről van szó, a nemzetközi futballban évről évre szerepet kap a klub. A csarnok a focipályához nagyon közel található, az ablakból remekül lehet látni a nagypályás összecsapásokat. De mi a magyar DiaEuro futsalcsapatot jöttünk megnézni, a játék színvonalában nem is csalódtunk.

Az első tornát 2012-ben Ukrajna rendezte. Itt még csak nyolc csapat indult el, és a diabétesz mellett a barátságé volt a főszerep. Ezt a tornát Horvátország nyerte, itt még nem vett részt a magyar válogatott. A következő EB-t Horvátországban a magyar csapat nyerte meg. Ezután viszont a csapat második lett Balatonfüreden, Kolozsvárott és Szarajevóban is. Ilyen előjelek mellett várta a magyar válogatott a bukaresti versengést. Kíváncsiak voltunk, vajon idén mit nyújtanak a fiúk. A tornán nem tudott részt venni Szerbia, Ukrajna, Lengyelország és Olaszország sem, részben azért, mert nem tudták kifizetni a költségeket.

Tíz–nullás fölény

Első mérkőzésünk Portugália ellen volt. Ezt a csatát sajnálatos módon még nem láthattuk, de megbízható forrásból tudom, hogy csapatunk végig pariban volt dél-nyugat-európai ellenfelünkkel, és szoros csatában végül 2:1 arányban riválisunk fölé nőttünk. A következő mérkőzésünkön, Macedónia legjobbjai ellen már ott voltunk és szurkoltunk, a csarnokban nagyon jó hangulat kerekedett, amiért természetesen nemcsak mi voltunk „felelősek”, hanem csapatunk is, amely szebbnél szebb gólokat lőve, remek cseleket bemutatva és offenzív játékuknak köszönhetően 10:0-ra győzött.

A válogatott így csoportelsőként jutott tovább, és a negyeddöntőben Szlovákiát kapta ellenfélnek. Az első félidőben 1:0-s előnyre tettünk szert. Ez nem volt megnyugtató, tudták a csapat tagjai is, így a második félidő elején számkápráztató egyéni akció végén gólt is szereztünk. Innentől kezdve jöttek az újabb magyar gólok, a végeredmény 5:1 lett a javunkra.

Ezen a napon sajnos, a horvát–bosnyák (7:3) találkozón a rendőrségnek is közbe kellett lépnie, ugyanis nagyon eldurvult a játék. (Egyébként az előző tornát Szarajevóban éppen Bosznia-Hercegovina nyerte, a döntőben a mieinket 2:1 arányban felülmúlva.) Ezen a napon a házigazda románokat legyőzve Szlovénia is továbbjutott, így nyugati szomszédunk várt minket az elődöntőben.

Elődöntő Szlovéniával

A szlovénok a Himnusz alatt mosolyogtak és tiszteletlenül viselkedtek, ezért meg is érdemelték azt a 3:1-es csapást, amit rájuk mértünk. A mérkőzés első gólját ők szerezték. Váratlan lövés volt, kicsit meglephette Tamást, a kapusunkat, aki különben az egész tornán szenzációsan védett, nem mellesleg ő is Blatniczky főorvos úr páciense volt, pont, mint én. De térjünk vissza a meccsre!

A szlovén gól után mi domináltunk, a labda nálunk volt többet, ennek pedig még az első félidőben gól lett a jutalma. Megérdemeltük! A második félidő tehát 1:1-es állással folytatódott. Volt helyzet itt is, ott is, parázs hangulatú, izgalmas mérkőzést láthattunk, míg elérkeztünk az utolsó öt percig. Egy támadás végén szabadrúgáshoz jutottunk, elég jó pozícióból. Volt a torna során pár ígéretes pontrúgás, de az biztos, hogy senki más nem csavarta meg olyan szépen a labdát, mint ahogy azt a magyar játékos tette. Természetesen lövése gólt eredményezett.

A közönség tombolt, de még nem volt vége a mérkőzésnek. A szlovénok a gól után kialakítottak pár szögletet, de ezekből nem született komoly helyzet, sőt, mivel lehozták a kapusukat, a mi hálóőrünk olyan szép gólt szerzett, hogy még elképzelni is nehéz. Ebben a pillanatban vége is lett a mérkőzésnek. Most kezdődött csak az igazi örömünnep! Válogatottunk egymás után ötödször jutott döntőbe. Horvátország nagy csatában legyőzte az oroszokat, így ők vártak ránk a döntőben.

Természetesen a döntő előtt rendezték a bronzmérkőzést is, volt szerencsénk azt is megnézni. Dél-nyugati szomszédunk háromszor is hátrányba került, de mindháromszor talpra állt és kiegyenlített. Ez aztán a küzdőszellem! De mindez nem volt elég az éremhez, a büntetőkben a rutinosabb oroszok bizonyultak jobbnak. Ezután a remek mérkőzés után jöhetett a várva várt, leglátványosabbnak ígérkező összecsapás, a döntő.

Fair play

A finálé előtt játékosaink megemlékezést tartottak a Veszprémben kézilabdázó román játékos tiszteletére, aki egy verekedésben vesztette életét. Nem véletlenül lett a magyaroké a fair play díj, hisz a magyarokban van erkölcs, hit és tisztelet. Ezek olyan dolgok, amelyeket a profi sportban és itt a tornán lévő csapatok között sem mindenki ismert…

A döntő!

Remekül kezdtük a mérkőzést, egy kontrának és az ellenfél védelmi hibájának köszönhetően tíz perc után kétgólos előnyre tettünk szert. Ezután a horvátok kaptak egy kérdéses büntetőt, meg is büntettek vele minket egy gól formájában. Innentől ők támadtak, megérdemelten egyenlítettek ki az első félidő vége előtt.

A második félidőt ott folytatták, ahol az elsőt abbahagyták. Gyorsan szereztek két gólt. De a magyarok nem adják fel! Mindenki, aki eljött a meccsre, torkaszakadtából üvöltött. Ennek hála a magyarok egy fejesgóllal szépítettek. A mérkőzésnek ebben a szakaszában a szurkolók adtak hitet a játékosoknak, majd a játékosok adtak hitet a szurkolóknak. Ettől kezdve többet támadtunk, újra mi birtokoltuk többet a labdát, és nem mellesleg, kiharcoltunk egy jogos büntetőt. Feszült pillanatok következtek, rengeteg minden múlt egy lövésen. Nagyjából a kupa! Még szerencse, hogy játékosunk megőrizte higgadtságát, értékesítette a büntetőt. Most jöttek csak az igazán önfeledt pillanatok.

De sajnos ezek a pillanatok eléggé rövid életűre sikeredtek, ugyanis egy buta szabálytalanságot követően kis büntetőhöz jutott ellenfelünk. Értékesítették. A kis büntetőt távolabbról rúgják, és csak bizonyos számú szabálytalanság után ítélik meg. Alig volt hátra az ütközetből, de mi úgy szurkoltunk, mintha három góllal vezetnénk. Ez kellett is a csapatnak, meg is hálálták egy újabb fantasztikus találattal. Nem hittem a szememnek!

Harc a javából

Ha a szlovénoknak volt küzdőszellemük, akkor mi élet-halál harcot vívtunk a pályán. Harcolni kellett az ellenféllel, a fizikai erővel és bizony sokszor a bírókkal is. A három felsorolt ellenfél közül a játékosokkal pariban voltunk, a másodikat nagy csatában legyőztük, a harmadiktól viszont kaptunk „pofonokat”.

Az első arculcsapást a rendes játékidő után kaptuk, amikor a szabály szerinti büntetőrúgás helyett hosszabbítás következett. A hosszabbítás első félideje letelt. A második félidő elején egy nagyon szépen kijátszott helyzet végén eredményesek lettek déli szomszédaink. A szurkolók még mindig tetőfokon égve bíztatták a magyarokat. Ennek szabadrúgás lett az eredménye.

Lett volna! A bíró már megítélte, a horvát játékosok azonban lebeszélték róla. Innentől kezdve érdemi dolog a döntőn már nem történt. Így Magyarország negyedszer is a torna második helyén végzett. Játékosaink nyakába pedig nem olyan szépen csillogó érmet, ezüstöt akasztottak.

Szigethy-Piros Márk

Úti jegyzetek Bukarestből

A Budai Gyermekkórház diabéteszes gondozottjai az előző két évben már a kolozsvári és a szarajevói nemzetközi teremtornán is részt vettek szurkolóként. A lehetőséget felmérve és a korábbi évek negatív és pozitív tapasztalataiból tanulva komoly két hónap szakmai és szervezési feladat várt ránk az előkészületek során.

A Budai Gyermekkórház lelkes csapata 15 órás utazás után érkezett Bukarest elővárosába, ahol a szállásunk volt. Az odaúton a dévai Szent Ferenc Alapítványt látogattuk meg, a helyet Böjte Csaba működteti, immár 24 éve. Feledhetetlen volt a személyes találkozás a 40 árva gyerekkel, a legkisebb alig múlt kétéves. A gyerekek egy évben kétszer kapnak ajándékot, így nagyon örültek a mi cipősdoboznyi ajándékainknak. A nevelő elmondta, hogy négy napja lett egy gyermekük diabéteszes, akinek a beállítása, kezelése Kecskeméten történik.

A kint tartózkodásunk alatt gondozottjainknak naponta háromszor regisztráltuk a vércukrát, többségében hipoglikémiás értékek voltak, amiket kezeltünk, az előforduló kilengéseket megbeszéltük, a jó eredményeket értékeltük, és a gyerekek motiválása sem maradt el. Az inzulinpumpás gyermekek kanülcseréjét és a technikai eszközök helyes használatát naponta ellenőriztük.

Kirándulásunk egyik fő küldetése a magyar csapat buzdítása volt. Kitartó szurkolásunk a magyar zászló alatt folyamatosan rengette a terem falait. De erről Szigethy-Piros Márk beszámolójában bővebben olvashatnak. Én most inkább kulturális programjainkat sorolom.

Látogatást tettünk az egykori falusi gazdálkodást bemutató Falu Múzeumban. A botanikus kertben gyönyörködhettünk a fák, virágok árnyalataiban. Voltunk a román Parlamentben, idegenvezető mutatta be a világ második legnagyobb építményét. Ellátogattunk a néhai diktátor, Nicolae Ceauşescu 80 helyiséges otthonába, a „Tavasz-palotába” is. Utunk zárónapján a törcsvári Drakula-kastély meglátogatása fantasztikus élményt adott a gyermekeknek.

Pész Andrásnéfőnővér

Élmény és tanulás

Lányommal, Dórival immár harmadik alkalommal vettünk részt a DiaEuróhoz kötődő, diabéteszes gyermekek családos nyári táborában. Dóri hároméves kora óta 1-es típusú cukorbeteg és 2011 óta pumpahasználó. A szakambulancia mellett a Roche munkatársai is maximálisan támogatták és segítették, hogy a megfelelő anyagcserét biztosító, hatékony pumpahasználat minél hamarabb kialakuljon és megszilárduljon.

A cég a célzott edukációs munka mellett nagy hangsúlyt fektet a családi szabadidős programokkal egybekötött kortárs és szülői tanulási folyamat biztosítására és elősegítésére is. A bukaresti tábor sokféle élményben gazdag, spontán és szervezett tartalmas együttléteket, indirekt tanulási folyamatot biztosított a részt vevő gyerekeknek és szülőknek egyaránt a mindennapos sportélmény mellett. Megszervezésében kiemelkedő szerepe volt támogatóinknak, többek között a Roche cégnek is, hogy idén is egységes, ízléses és kényelmes szurkolói pólóban biztathassuk a magyar csapatot!

Az élményekben gazdag egy hét, az elfogadó, toleráns, barátságos légkör, a spontán tanulási folyamatban kapott rengeteg információ és tapasztalat idén is olyan feltöltődést biztosított, amely hatalmas segítség a mindennapok minél problémamentesebb megéléséhez. Köszönjük!

Riegler Mária – Molnár Dóra

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!