Szerző: Dr. Zajkás Gábor Feltöltés dátuma: 2011.11.24.

A metabolikus szindróma és kezelésének táplálkozással, életmóddal kapcsolatos elemei

Gerald Reaven amerikai endokrinológus, a Stanford University School of Medicine professzora, 1988-ban Banting-emlékelőadásában hívta fel a figyelmet a magas vérnyomás, a kóros vérzsírértékek és a csökkent glükóztolerancia (vércukorszint-emelkedésre való hajlam) viszonylag gyakori együttes előfordulására, és arra, hogy ebben az esetben mindig kimutatható az inzulinrezisztencia és a vér emelkedett inzulinszintje. Ezt a tünetcsoportot, amely később kiegészült az elhízással, x-szindrómának nevezte. Időközben több elnevezésváltozat (új világ szindróma, halálos négyes, csendes gyilkos, multimetabolikus szindróma és még sok egyéb) született, jelenleg a metabolikus szindróma (anyagcserével kapcsolatos tünetegyüttes) név használatos.

Inzulinrezisztencia:

A hasnyálmirigyben (Langerhans-szigetek, béta-sejtek) termelődő inzulin hatására a vérből a sejtekbe kerül a szőlőcukor (glükóz). A sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére, és a vércukorszint megemelkedik.

Triglicerid:

Glicerinből és 3 zsírsavból álló zsírszerű vegyület. A vér emelkedett triglicerid-szintje a szív- és érbetegségek fokozott kockázatával jár. Koncentrációja túlsúly, elhízás, szénhidrátokban – főleg cukorban – gazdag táplálkozás hatására növekszik, a szénhidrát- és cukorbevitel csökkentése, túlsúly és elhízás esetén a fogyás, valamint a rendszeres testmozgás hatására csökken. Tengeri halak (omega-3 zsírsavak) fogyasztása is csökkenti a vér triglicerid-szintjét.

Koleszterin:

Zsírszerű vegyület, minden emberi szövetben megtalálható. A szervezetben naponta 6–8 g termelődik, emellett állati eredetű táplálékokkal kerül a szervezetbe, ahol számos fontos vegyület kiinduló anyagaként szerepel, például epesavak, a D-vitamin előanyaga. Az emelkedett vérkoleszterin-szint azonban a szív- és érbetegségek kockázati tényezője, a főleg állati eredetű táplálékokban lévő telített zsírsavak, a koleszterin nagy mennyiségű bevitele, valamint túlsúly, elhízás hatására nő a koleszterin koncentrációja a vérben. Ez az ún. összes koleszterin, amely többek között tartalmaz kis sűrűségű, azaz – az angol megnevezés rövidítéséből származó néven – LDL-koleszterint, amit „rossz koleszterinnek” is hívnak, mert minél nagyobb a koncentrációja, annál nagyobb a szív- és érbetegségek kockázata. A másik lényeges változat a nagy sűrűségű, azaz HDL-koleszterin, amit azért hívnak „jó koleszterinnek”, mert emelkedett koncentráció esetén csökken a szív- és érbetegségek kialakulásának veszélye. Túlsúly, elhízás esetén, valamint állati zsiradékok bőséges fogyasztásakor a „rossz koleszterin” koncentrációja nő, a „jó koleszteriné” csökken. A „jó koleszterin” növelésében az egészséges testtömeg, a rendszeres testmozgás, túlsúly vagy elhízás esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése, elhagyása játszik meghatározó szerepet.

Egy amerikai munkacsoport 2005-ben foglalta össze a metabolikus szindróma diagnosztikus kritériumait (American Heart Association/National Heart, Lung and Blood Institute irányelvei szerint), ezek alapján lehet kijelenteni valakiről, hogy metabolikus szindrómában szenved. A tünetek az alábbiak:

Ha ebből az öt tünetből legalább 3 együttesen jelen van, akkor metabolikus szindrómáról van szó.

A metabolikus szindróma meghatározásáról, különálló betegségként való elfogadásáról a szakemberek még ma is vitatkoznak, az azonban biztos, hogy a fenti tünetek együttes megjelenése egyre gyakoribb. Ennek az a jelentősége, hogy az egyes rizikófaktorok már önmagukban is fokozzák a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét, együttesen azonban még jobban emelik a kockázatot.

Megelőzhető a metabolikus szindróma? Jelentős mértékben csökkenthető a tünetegyüttes kialakulásának kockázata megfelelő, egészséges, ésszerű táplálkozással és életmóddal, ugyanezek a tényezők játszanak meghatározó szerepet a kezelésben is.

Vegyük sorra a metabolikus szindróma elemeit.

Túlsúly/elhízás, hasi (abdominális) típusú elhízás

A metabolikus szindróma megelőzésére és kezelésére alkalmas táplálkozás elsőként említhető jellemzője a megfelelő energiabevitel (az energia mértékegysége a kilokalória – kcal). Honnan tudhatjuk, hogy mikor megfelelő az energiabevitel és mikor nem? A testtömeg rendszeres ellenőrzésének, azaz a heti többszöri testsúlymérésnek az eredményeiből.

A testsúly és a testmagasság ismeretében könnyen kiszámítható az ún. testtömegindex: a kg-ban kifejezett testsúlyt elosztjuk a méterben megadott testmagasság négyzetével. Például, ha valaki 175 cm magas, a testsúlya pedig 70 kg, akkor a számítás a következő: 1,75 × 1,75 = 3,06; 70 : 3,06 = 22,9. Mit jelent ez?

A 18,5 alatti testtömegindex soványságot, a 18,5–24,9 közötti normál testtömeget, a 25,0–29,9 közötti túlsúlyt, a 30,0, illetve efölötti elhízást jelent. A fenti példa esetén tehát normális testtömegről van szó. Ilyen esetben csak arra kell ügyelni, hogy a továbbiakban se növekedjék a testtömegindex 25,0 fölé, vagyis az egészséges táplálkozás általános ajánlásai érvényesek – az étrend tartalmazzon bőségesen gyümölcsöt, zöldséget, rendszeresen csökkentett zsírtartalmú tejet és tejtermékeket, válasszuk a teljes kiőrlésű szemekből készült (korpát is tartalmazó) gabonatermékeket és a sovány húsokat. Az állati eredetű zsírok helyett használjunk növényi olajokat, korlátozzuk a hozzáadott cukrot is tartalmazó italok, ételek fogyasztását. Törekedni kell a változatosságra, hogy minden fontos tápanyaghoz (pl. élelmi rostok, vitaminok, flavonoidok stb.) hozzájuthasson a szervezet. Természetesen elengedhetetlen továbbra is a testtömeg és derékkörfogat rendszeres ellenőrzése, és ha bármelyik növekedni kezd, azonnal vissza kell térni a kisebb mennyiségekre és a szigorúbb diéta alapelveinek követésére.

A kritériumokban azonban nem a testtömegindex, hanem a derékkörfogat szerepel, hiszen a hasi elhízás jellemzi a tünetcsoportot. A mérést bárki elvégezheti saját magán egy közönséges centiméter segítségével, de nem mindegy, hogy hol, a has melyik részén mérünk. A derékkörfogatot a köldök magasságában kell mérni, illetve ott, ahol a has a legnagyobb mértékben elődomborodik. A derékkörfogat és a testtömegindex ismeretében megállapítható, hogy a „metabolikusan kövér, de sovány”, illetve „metabolikusan sovány, de kövér” csoportba tartozásról van szó. Mindkét esetben változtatni kell a táplálkozáson és el kell kezdeni a rendszeres testmozgást.

Ha a testtömegindex 25 és 29,9 között van, azaz túlsúly áll fenn, akkor először az adagok nagyságát kell csökkenteni, de nem mindegy, hogy milyen élelmiszerek, ételek adagját. Csökkenteni kell, sőt célszerű teljesen elhagyni az ún. üres kalóriák fogyasztását. Üres kalóriáknak nevezik azokat a táplálékokat, italokat, amelyek kis mennyiségben is sok kalóriát tartalmaznak, de a szervezet számára fontos tápanyagokból csak keveset, pl. a nagy zsiradék- és cukortartalmú különféle édességek, cukrászsütemények, ételek, cukros italok tartoznak ide. Csökkenteni kell továbbá az adagok nagyságát, mind az élelmiszerek, mind az otthoni vagy házon kívüli étkezés során fogyasztott ételekét.

A túlsúly és elhízás kezelésében a telített zsírsavakban gazdag állati eredetű zsírokat tartalmazó élelmiszerek, ételek kerülendők. A hozzáadott cukorral készült élelmiszereket, ételeket, italokat mellőzni kell. Egy egészségeseknek szóló ajánlás szerint a nők táplálkozásában naponta legfeljebb 100, férfiakéban legfeljebb 150 kcal származhat hozzáadott cukorból, ez 24, ill. 36 g cukornak (9, ill. 15 db mokkacukor!) felel meg. Természetesen túlsúly és elhízás esetén egyáltalán nem jöhet szóba hozzáadott cukor fogyasztása.

Amennyiben a testtömegindex 30 fölött van, akkor jelentősen változtatni kell a táplálkozáson, szakember által irányított testtömeg-csökkentő program bevezetése szükséges. Gyakori jelenség, hogy a hónapok, esetleg 1-2 év alatt leadott kilókat gyorsan visszaszerzi a sikeresen „fogyózó” a program befejezése után. Ezért fontos tudni, hogy aki elkezdi a testtömeg-csökkentő programot, soha többé nem térhet vissza a túlsúlyt, elhízást eredményező táplálkozáshoz és életmódhoz. A kitűzött cél után lehet ugyan kicsit „lazítani”, azaz valamivel többet fogyasztani a megengedett táplálékokból és italokból, de az üres kalóriákat, a zsiradékban, cukorban gazdag termékeket el kell felejteni.

A túlsúly/elhízás megelőzésének és kezelésének másik elengedhetetlen és hatékony tényezője a rendszeres testmozgás. Valójában mindenkire vonatkozik az Egészségügyi Világszervezet ajánlása: naponta (de legalább másnaponként!) 60 perc közepes intenzitású testmozgás. A már kialakult túlsúly/elhízás, valamint inaktivitás esetén a rendszeres testmozgás megkezdéséhez szakember irányítására lehet szükség, később már önállóan végezhetők a megtanult gyakorlatok.

Emelkedett trigliceridszint

A triglicerid elnevezésű szérumlipid emelkedett koncentrációja szoros összefüggésben van a testtömeggel, tehát a kritériumokat meghaladó derékkörfogat, illetve az ajánlást meghaladó testtömegindex esetén bevezetendő testtömeg-csökkentő táplálkozás és rendszeres testmozgás meghatározó része a kezelésnek.

A cukorfogyasztás jelentős korlátozásának, a hozzáadott cukor teljes mellőzésének hatására szintén csökken a trigliceridszint. Jelentős forrása a hozzáadott cukornak az ún. üdítőitalok sokasága, ezekből 1 dl általában 10–14 g cukrot tartalmaz, tehát szinte észrevétlenül igen nagy mennyiség cukor fogyasztható el üdítőitalokkal, ezért mellőzendők!

Kerülni kell az alkoholos italokat is, mert az alkohol is növeli a triglicerid szintjét.

Van jó hír is – a növényi eredetű, és főként a tengeri halakban található Ω-3 zsírsavak jelentősen csökkentik a trigliceridszintet. Ehhez rendszeresen kell fogyasztani dióféléket, olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, nagy levelű zöldség-főzelékféléket és legalább háromszor hetenként tengeri halakat.

A rendszeres testmozgással is eredményesen csökkenthető a trigliceridszint.

Alacsony HDL-koleszterinszint

A HDL-koleszterinszintet növeli a rendszeres testmozgás. Kedvező hatású túlsúly/elhízás esetén a megfelelő kezeléssel elért testtömeg-csökkenés. Egyes megfigyelések szerint a dohányzás mellőzése, valamint az alkohol kis mennyiségeinek mértékletes fogyasztása is hozzájárulhat a HDL-koleszterin szintjének növekedéséhez.

Emelkedett vérnyomás

Az első tennivaló ismét a testtömeg ellenőrzése, ha túlsúlyra/elhízásra utal a testtömegindex, és/vagy hasi elhízásra a haskörfogat mérése, akkor haladéktalanul meg kell indítania a testtömeg-csökkentő programot a mennyiségek, adagok csökkentésével, az üres kalóriák kerülésével és a rendszeres testmozgás megkezdésével.

Van még egy táplálkozási tényező, amiről eddig nem volt szó, ez a só. Magyarországon a férfiak átlagosan csaknem négyszer, a nők mintegy háromszor több sót fogyasztanak az ajánlott mennyiségnél (legfeljebb 5 g/nap). Mit kell tenni? Ne használjunk, vagy csak nagyon kevés sót az ételek elkészítéséhez, készételeket pedig már ne sózzunk sem otthon, sem a házon kívüli étkezéskor. Ne sózzuk meg a zöldségféléket. Olvassuk el az élelmiszerek címkéit, az esetek egy részében megtaláljuk a só (nátrium) mennyiségét is. Kerüljük a sós mandulát, sózott olajos magvakat, sós száraz süteményeket. Rendszerint nagy a sótartalmuk a sajtoknak, felvágottaknak, kenyereknek, péksüteményeknek. Ebből következik, hogy az élelmiszeriparnak is partnernek kell lenni a sócsökkentés programjában. Számos vizsgálat igazolta egyértelműen a sóbevitel jelentős mérséklésének kedvező, vérnyomáscsökkentő hatását.

A rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás vérnyomásnövelő tényező – kerülni kell.

Jól ismert táplálkozási módszer a DASH diéta, amelynek lényege a bőséges gyümölcs- (a szokásos mennyiségnek mintegy háromszorosa), bőséges zöldség- (kétszeres) és bőséges sovány tej-tejtermék fogyasztás (két-háromszoros). A DASH diéta könnyen megvalósítható, hatásos vérnyomáscsökkentő eljárás.

Emelkedett éhomi vércukorérték

A cukorbetegség legenyhébb, előállapotának is nevezett, kezdeti stádiumára jellemző az emelkedett éhomi vércukorszint. Ebben az esetben az éhgyomorra mért vércukor szintje enyhe emelkedettséget mutat – 6,1–6,9 mmol/l –, de a cukorterhelési vizsgálat értéke a normális tartományon belül marad.

A tennivalók itt is a testtömeg ellenőrzésével kezdődnek, továbbá a táplálkozás és életmód változtatásával. A rendszerint fennálló túlsúly/elhízás, illetve a kritériumokban megadottnál nagyobb derékkörfogat esetén az adagok nagyságának, a teljes napi táplálékmennyiségnek a csökkentése elengedhetetlen, emellett mellőzni kell az ún. üres kalóriákat (l. Túlsúly/elhízás). Kerülni kell a hozzáadott cukor, illetve ezeket nagyobb mennyiségben tartalmazó táplálékok, italok fogyasztását, de szükség van a többi szénhidrát csökkentésére is. Ezt minden esetben a kezelőorvos határozza meg, aki előírja az egyes étkezésekre jutó szénhidrátmennyiséget is. A szakemberek által írt könyvek, füzetek az általános irányelveken kívül értékes segítséget adnak receptek, étrendek, tápanyagtáblázat közlésével is.

Igen jelentős szerepe van a kezelésben a rendszeres testmozgásnak. Ebben az esetben is elengedhetetlen a szakember irányítása, aki a betegségnek, a metabolikus szindrómának a figyelembevételével fokozatosan növelve a terhelést megfelelő intenzitású programot tanít és ír elő a hozzá fordulóknak, amelyet azután önállóan is lehet folytatni.

Ha a metabolikus szindróma egyik alkotóeleme már kialakult, pl. magas vérnyomás, magas koleszterinszint, hasi típusú elhízás, akkor nagy a valószínűsége, hogy idővel a többi összetevő is megjelenik, illetve már jelen van, csak még nem derült ki. Beszéljünk kezelőorvosunkkal ennek kivizsgálásáról, hiszen minél több komponens van jelen, annál nagyobb az érelmeszesedés, következményesen a stroke és szívinfarktus kockázata.

szerzo

Dr. Zajkás Gábor

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese, érdeklődési területe a táplálkozás szerepe az életmóddal és táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésében.

Megjelent a Hypertonia 2010/1. számában edukáció társbetegségek


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!


Error